Ez a menő emberek 6 személyiségjegye a kutatók szerint

Lehet-e ugyanazt a „menő” embertípust felismerni Szöulban, Santiagóban és Szegeden? Egy nemzetközi pszichológiai kutatás szerint igen – a menőség ugyanis meglepő módon univerzális tulajdonságok mentén alakul ki. Ezek a tulajdonságok pedig nem feltétlenül egyeznek azzal, amit hagyományosan „jó emberi” jellemzőnek tartunk.

Honnan ismerhető fel a menő ember?

Menőség kultúrákon átívelően

A „cool” vagy „menő” fogalma elsőre talán szubjektívnek tűnik: mindenkinek van egy elképzelése arról, kit tart annak, és miért. Egy új tanulmány azonban most először bizonyítja, hogy a világ különböző pontjain élő emberek meglepően egyformán gondolkodnak erről. A kutatást az Amerikai Pszichológiai Társaság publikálta és 14 ország mintegy 6000 felnőtt résztvevőjének válaszaira épült – többek között az Egyesült Államokból, Indiából, Mexikóból, Dél-Koreából, Törökországból és Spanyolországból. A résztvevőknek azt a feladatot adták, hogy gondoljanak egy valakire, akit menőnek tartnak és egy olyan személyre, akit nem, majd értékeljék az illető személyiségét és értékrendjét. Az eredmények alapján a kutatók olyan személyiségprofilt állítottak össze, amely egyértelműen megkülönbözteti a „cool” embereket a „jó” emberektől.

A hat kulcsfontosságú tulajdonság

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy bár kultúrák, nyelvek, társadalmak nagyon is különbözhetnek, a menő emberek értelmezése meglepően egységes. Hat személyiségjegy bukkant fel minden országban, minden válaszadó körében – ezek tették valakit „globálisan menővé”:

Extrovertáltság – A menő emberek társaságkedvelők, magabiztosan mozognak közösségi helyzetekben és könnyen teremtenek kapcsolatot másokkal.
Hedonizmus – Nem félnek élvezni az életet, sőt tudatosan keresik az örömöt, a szórakozást, az intenzív élményeket.
Hatalom – Nem feltétlenül politikai értelemben, inkább befolyásról, karizmáról, dominanciáról van szó. A népszerű emberek gyakran vezető egyéniségek.
Kalandvágy – Mernek kockáztatni, új dolgokat kipróbálni, és nem rettennek vissza a bizonytalantól.
Nyitottság – Elfogadók, nyitottak a másságra, új ötletekre, nézőpontokra.
Autonómia – Saját szabályaik szerint élnek, nem követik vakon a társadalmi elvárásokat, inkább alakítják azokat.

Ez a hat jellemző szinte minden országban visszatérő mintázatot alkotott. A kutatók szerint ez is azt bizonyítja, hogy a „coolness” ma már nem csupán egy szubjektív benyomás, hanem konkrét pszichológiai jelenség.

Hogyan alakítja a média a menőség fogalmát?

Bár a menőség eredete gyakran lázadó szubkultúrákhoz köthető – például a 40-es évek jazz zenészeihez vagy az 50-es évek beatköltőihez – ma már a globális média és a popkultúra is erőteljesen formálja azt. A kutatók szerint a film-, zene- és divatipar mind hozzájárult ahhoz, hogy a „cool” fogalma egységesebbé vált a világ különböző részein.

A tanulmány szerzője, Dr. Todd Pezzuti szerint:

A menőség fejlődött az idők során, de nem veszítette el az élét. Egyszerűen csak funkcionálisabbá vált.

Ez alatt azt érti, hogy míg régen a menő emberek gyakran provokatívak vagy deviánsak voltak, ma már inkább olyan tulajdonságokat testesítenek meg, amelyek a kreativitást, az újítást, a hatásgyakorlást segítik.

Ezért is fontos a média szerepe: az ismert, „coolnak” mutatott személyek példát állítanak a társadalom számára, és erősítik a hat tulajdonság normává válását.

A menőség szerepe a társadalmi hierarchiában

Miért érdekes ez az egész? Azért, mert a kutatás szerint a „cool” emberek társadalmi státusza különösen erős. A menőség státuszt jelent, de nem feltétlenül abból fakad, hogy valaki gazdag vagy híres. Sokkal inkább abból, hogyan képes másokat befolyásolni, inspirálni, és megkérdőjelezni a fennálló normákat. A kutatók szerint ezek a személyek – legyenek bárhol a világon – gyakran állnak a kulturális változások élén. Ők azok, akik új stílusokat, szokásokat, gondolatokat vezetnek be, és akik köré mások is szívesen csoportosulnak. Pezzuti így fogalmaz: „Ha a menőség egyfajta státuszként jelent meg azok számára, akik kulturális változást inspirálnak, akkor nem is olyan meglepő, hogy a világ minden részén hasonló személyiségjegyek jellemzik őket.” A „cool” tehát több mint divat – társadalmi erő.