Éljen soká az Y generáció!

Ön az Y generáció tagja? 1980 és 1995 között született (bár nincs megegyezés a pontos dátumokat illetően), és szereti az avokádós pirítóst meg a „

Ön az Y generáció tagja? 1980 és 1995 között született (bár nincs megegyezés a pontos dátumokat illetően), és szereti az avokádós pirítóst meg a „millennial pink”, avagy az ezredfordulós rózsaszín árnyalatot? Nos, attól tartok, itt az ideje továbbállnia, különben meg fogjuk ölni.

Ó, elnézést! Talán előre figyelmeztetnünk kellett volna? Tudom, kissé keményen hangzik egy egész generáció halálát kívánni (még ha magamat is közéjük sorolom). Tudatában vagyok annak, hogy ez sokkolóan hathat, hiszen az Y generáció közismerten hiperérzékeny. „Ez a nemzedék nem képes arra, hogy ne érzelmekkel reagáljon a valóságra” – fogalmazta meg az 53 éves Bret Easton Ellis pár éve a Vanity Fairben. Szóval hadd nyugtassuk meg: az ELLE csapata azért van, hogy fogja a kezét, ahogyan a szülei tették azt fejlődésének minden egyes szakaszában. Sokan közülünk is az Y generáció tagjai. Képeket osztunk meg az Instagramon az avokádós pirítósunkról, semmitmondó szlogenekkel díszített pólókat vásárolunk, és küszködünk azzal, hogy végre összegyűljön elég pénzünk egy saját lakásra. Egy cipőben járunk.

Úgy tűnik, önmagunk elpusztítása a legjobb módja annak, hogy ne pusztítsuk ki az emberi civilizációt. Az Y nemzedék királynője, a 27 éves Taylor Swift egyértelműen így gondolja. Legutóbbi videoklipjében, melynek Look What You Made Me Do a címe, szerepel egy kígyó, amely a saját farkába harap, a dalszöveg pedig a következő: „Sajnálom, a régi Taylor most nem jöhet a telefonhoz. Hogy miért nem? Ó, hát mert halott!” Néhány nemrég megjelent újság szalagcíme szerint ennek a nemzedéknek a létezése jelenleg mindent veszélyeztet, a kapitalizmustól a fűszerekig. „Az ezredfordulós generáció megöli a szalvéta iparágat” – áll a Business Insiderben. „Az Y generáció hivatalosan is tönkretette a villásreggeli fogalmát” – írja a NY Post.

„Az Y generáció most a narancslekvárt nyírja ki” – olvasható a Metróban. Mi lehet az oka, hogy mindenkit kiborítanak?

Ha a szalagcímekben kicseréljük az Y generáció kifejezést „kis mitugrászra”, akkor láthatjuk, az, hogy a fiatalabb korosztályokra panaszkodnak, egyáltalán nem új keletű dolog. Ahelyett, hogy a szülők a gombafrizura miatt aggódnának, most Lena Dunham tetkói miatt aggodalmaskodnak. Ahelyett, hogy azon tűnődnénk, vajon mit viselnek manapság a kölykök, csak simán lecsekkoljuk az Instagram-profiljukat. Te jó ég! Ezek a fiatalok szeretnek felfújható unikornisokkal szórakozni a medencében, és Harry Potter-mémeket posztolva hozzászólni a politikához! Úgy tűnhet, az Y generáció meghatározása folyamatosan változik, a jelentése igazából attól függ, ki használja. „Ezt a kifejezést ráerőltették az emberekre – mondja Zing. – 2009-ben Shoreditch-ben sétálgatva nem találkozhattunk olyan emberrel, aki azt mondta volna, »Ide figyelj, én hipszter vagyok!« Meg úgy egyáltalán, senki nem hívja magát Y generációsnak. Ezért vált ki gyűlöletet. Ezt a jelzőt senki sem akarta magának.” Mégis mindenki megkapta.

Meg tudjuk különböztetni a demográfiai alapon meghatározott Y generációst a sztereotípiák alapján meghatározottól. Az előbbi világlátását feltehetőleg kulcsfontosságú események (digitális korszak, klímaváltozás, a gazdasági válság) és eszmék (neoliberalizmus, posztmodernizmus, feminizmus) határozzák meg. Ennek eredményeképp elvárunk tőle bizonyos jellemzőket (jogosult, érzékeny, aggodalmaskodó) és részlehajlásokat (Taylor Swift, unikornisok, szivárványszínű ételek stb.).

Az Y generációnak van három megkülönböztető jegye, amelyeket gyakran idéznek, amikor közvetlen elődjével, az X generációval hasonlítják össze (nagyjából az 1965 és 1980 között született embereket sorolják ide). Visszautasítják a lázadás hagyományos eszközeit, az alkoholt, a drogokat és

a fiatalkori szexuális életet (a tinédzserkori terhességek aránya jelenleg a legalacsonyabb, amióta felméréseket végeznek az Egyesült Királyságban). A digitális forradalom idején nőttek fel, aminek köszönhetően szelfiőrült neurotikusokká / kifinomult közösségimédia-vállalkozókká váltak. Továbbá olyan nehéz gazdasági körülményekkel kell szembenézniük, mint a csökkenő bérek, a növekvő rezsiköltségek, valamint a bénító diákhitelek.

„Mi vagyunk a francos jövő!”

Azonban nem minden Y generációs felel meg a sztereotípiáknak. A 26 éves Ella Catliff modellként és bloggerként tevékenykedik, az Instagramon @LaPetiteAnglaise néven vált ismertté.  Jelentőségteljesen sóhajt egyet, amikor megemlítem az Y generáció kifejezést. „Határozottan illik rám egy rakás nevetséges sztereotípia – ismeri el. – Amikor ráveszed a középkorú szüleidet, hogy térdeljenek le, és készítsenek rólad 50 képet az Instagramra, akkor nem igazán tudod ezt letagadni. A legrosszabb az, amikor részt veszek különböző eseményeken más »influencerekkel« együtt. Mellékesen ez az egyik legborzalmasabb szó, amit valaha kitaláltak. Mindenki rendezgeti a tányérján az ételeket, majd feláll egy székre, hogy lefényképezze.” Ella ennek ellenére megpróbál minden lehetséges módon meggyőzni, hogy ő nem tipikus Y. Bizonygatja, hogy ugyanúgy piál, mint egy X generációs, hogy nem vágja a YouTube-ot, valamint hülyeségnek tartja a clean eating trendet.

Ahogy megpiszkálunk egy ezredfordulós klisét, az rögtön összeomlik. Az Y generáció állítólag a jövedelmét avokádós pirítósra költi, ám egy nemrég készült felmérés szerint az amerikai Y generációnak csupán 6%-a vásárolt valaha ilyet. Egy másik elképzelés szerint ezt a generációt túlféltették a szüleik, egészen a harmincas éveik közepéig otthon maradnak, és elismerést várnak már azért is, ha megmozdulnak valamiért. Amikor megemlítem ezt a 22 éves énekesnőnek, Dua Lipának, azonnal elkezd bosszankodni: „Mi vagyunk a francos jövő! Az embereknek kedvesnek kellene lenniük velünk.” Londonban született, majd családjával Koszovóba költöztek, amikor 13 éves volt. 15 éves korában visszatért az Egyesült Királyságba zenei karrierjének építése érdekében, teljesen egyedül – tehát elutasítja az elképzelést, miszerint a generációja elvárja, hogy tálcán kínálják fel neki a dolgokat. „Manapság rengeteg fiatal használja a közösségi médiát arra, hogy megmutathassa a világnak a művészetét, legyen az divat, zene, bármi. Az emberek mostanság sokkal hamarabb válnak éretté.”

(...)

szöveg: Richard Godwin