Nagy Zsolt leszámol Otellóval

Eleinte ő alakította Otellót a Vígszínházban, Eszenyi Enikő rendezésében, ám tizenöt előadás után a partnernője bejelentette, hogy felmond, mert fél tőle. Nagy Zsolt azóta megvált Otellótól, de maradt még vele elszámolnivalója. Nem a simulékonyságáról híres, mégis ő ma az egyik legkeresettebb színész.

Eleinte ő alakította Otellót a Vígszínházban, Eszenyi Enikő rendezésében, ám tizenöt előadás után a partnernője bejelentette, hogy felmond, mert fél tőle. Nagy Zsolt azóta megvált Otellótól, de maradt még vele elszámolnivalója. Nem a simulékonyságáról híres, mégis ő ma az egyik legkeresettebb színész.

Idén szeptembertől, három év szabadúszás és alternatív színház után Nagy Zsolt leszerződött a Nemzeti Színházba, egy évre. Három darabban lép színpadra, a Szent Johannában Baudricourt-t, Bródy Sándor Tanítónőjében ifjabb Nagyot, a Hamletben pedig Fortinbrast játssza. Közben kiderült, hogy be kell ugrania a Vadászjelenetekbe is. Ami azonban továbbra sem hagyja nyugodni Zsoltot, az Otelló. „Nem vagyok Otelló. Nem szeretem, ha egy férfi jogot formál arra, hogy birtokoljon, és félelemben tartson egy nőt. Ez a fajta erőszakosság lengte át a gyerekkoromat, és végtelenül taszít. Persze értem, hogy a szerelemben az ember talajtalanná válik, és olykor őrültségeket követ el, de az erőszakra nincs mentség. Az egyszerű önzés. Valahogy ezt nem tudtam megmutatni a vígszínházas Otellóban. Ezt a buta, önző, erőszakos, szentimentális féltékenységet. Szerintem nem lehet hős Otelló, nem oldozhatjuk fel a végén.” Ha egy színészben ennyi nyitott kérdés marad egy darabbal kapcsolatban, joggal merül fel a kérdés, hogy nem szeretne-e rendezni. “Van egy csomó ötletem, csak bátortalan vagyok, nem merek belefogni, az nagyon nagy felelősség. Én színész vagyok, ehhez értek, ezt átlátom, tudok egy csomó fogást. Mint rendező nem ismerem a fogásokat. Az Otellót nagyon szeretném megrendezni, ott bennem maradt egy csomó dolog. Még rengeteg gondolatom van a szereplőkről, a darabról, a történetről, magáról a féltékenységről.” És hogy mi történt ott a Vígszínházban, ami miatt borult az előadás? “Ez az egész egy elég hülye történet, ami Béres Márta felmondásával kezdődött, aki azzal az okkal adta vissza a szerepet másfél hónap próba és tizenöt előadás után, hogy fél tőlem, és ilyen feszültségben nem tud dolgozni. Hogy érthető legyen: a darabban nagyon sok erőszakos jelenet van, többek között egy olyan is, amelyikben megfojtom őt a nyílt színen. Ilyen esetekben elkerülhetetlen, hogy néha sérülések keletkeznek. Ha volt ilyen eset, kék folt a combon vagy a karján, mindig bementem az öltözőjébe, és elnézést kértem tőle, vagy megpróbáltunk kitalálni olyan mozdulatokat, amik kevesebb sérülést okozhatnak. Azóta sem értem pontosan, hogy mi történt, ezerszer végiggondoltam, és egyrészről megértem Mártit, másrészt viszont én ott maradtam a bélyeggel, hogy megvertem őt. Az elég rosszul esik, hogy azt hallod vissza, ami nem igaz. Sajnálom, hogy így alakult.” A teljes interjú Nagy Zsolttal az Elle Man őszi lapszámában olvasható.