Lady Penélope

Penélope Cruz az utóbbi időben mintha kicsit eltűnt volna, de semmi vész: az idén visszatér

"Akkor lehet igazán mélyen belemenni egy szerepbe, ha az ember tudja, hogy este, a forgatás után, nyugodt és biztos háttér várja otthon"

„A személyes kérdéseket kérem mellőzni!” – közli ellentmondást nem tűrően az interjú előtt Katrina Bayonas, Penélope Cruz ügynöke. Madridban vagyunk, egy nagy fotóstúdióban, pár perccel a színésznő érkezése előtt. Úgy látszik, ez Penélope új mániája. Egy ideje az újságírók, akik interjút akarnak készíteni vele, mind megkapják ezt az utasítást, és zavarba is jönnek tőle, hiszen a színésznő kicsit tágan értelmezi a személyes kérdések kategóriáját. Amikor valaki úgy dönt, kicsit lassít a karrierjén, hogy a gyerekeivel foglalkozzon, amikor két filmet forgat egymás után

a férjével, Javier Bardemmel, akkor hogyan oldjuk meg, hogy a kérdésekben ne legyen semmi személyes?

Penélope Cruzt megváltoztatta az anyaság, ami miatt az utóbbi években hátralépett kettőt. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy kicsit nyugdíjba ment, eltávolodott a hollywoodi őrülettől, a vörös szőnyegtől és a nagyvilági eseményektől. Idejöttünk Madridba, hogy interjút készítsünk a latin bombázóval, akit az Esquire magazin 2014-ben még a világ legszexisebb nőjének is megválasztott, és lehet, hogy ehelyett egy rokonszenves és aggódó családanyával találjuk magunkat szembe, akinek más sem fontosabb, mint hogy megvédje a kicsinyeit? No nem egészen. Bár Penélope jóval kevésbé aktív a filmiparban, saját bevallása szerint csupán azért, hogy jobban tudjon koncentrálni a számára fontos projektekre, amelyekbe teljes szívvel veti bele magát. Kevesebbet akar játszani, de jobban. Ebben a következő lépés Donatella Versace szerepe – természetesen platinaszőkén – a kitűnő American Crime Story következő évadában. Javier Bardemmel eljátszották a híres-hírhedt drogbáró és újságíró szerelme történetét feldolgozó Loving Pablo című film két főszerepét, ezenkívül nemrég fejezte be az Oscar-díjas iráni rendező, Asghar Farhadi Everybody Knows című filmjének forgatását, szintén Javier Bardemmel az oldalán.

„Jelenlegi életmódom lehetővé teszi, hogy még jobban átadjam magam a szerepeimnek. Nagyon mélyen bele lehet menni egy szerepbe, ha az ember tudja, hogy este, a forgatás után, otthon nyugodt és biztos háttér várja – magyarázza Penélope. – Régebben azt gondoltam, hogy a szerepeimet a saját tapasztalataimból kell felépítenem. Összekevertem a magán- és a szakmai életemet, most viszont meghúzom a határokat. Vagy egyfelől a fikció, másfelől pedig a valóság. Amikor játszom, akkor abba mindent beleadok. Amikor pedig leáll a kamera, visszatérek a normál életemhez. És ez így nagyon jó.”

Két felvétel között a színésznő – szűk nadrágban és rózsaszín pulóverben – szinte sajnálkozva magyarázza a diszkréció iránti kérését. „Meg kell védenem a gyerekeimet. Ők nem kérték, hogy reflektorfényben éljenek.” A színésznő számára két gyereke születése – Luna négyéves, Leonardo hét – reveláció volt. Nem az a klasszikus, nagy, csodálatos élmény, ami végtelen boldogságot szül, hanem inkább mint egy földrengés, ami teljesen más mederbe terelte az életét. „A gyerekek születése mindent megváltoztatott. Hiába van az embernek kilenc hónapja a felkészülésre, olyan ez, mintha az egész ház a feje tetejére állna” – mondja mosolyogva és láthatóan felélénkülve.

(...)

„Egészségesnek kell lennem, és kiegyensúlyozottnak. Mert van egy nagyon fontos és értékes feladatom: hogy felneveljem a gyerekeimet. Ha az ember szülő, akkor nem tud szabadulni ettől a gondolattól.”

Kiegyensúlyozottság – ez a kulcsszava. Bár ezt nem könnyű mindig elérni, ha az ember színésznő. A Loving Pablóban van egypár olyan extrémen szenvedélyes jelenet, amit nem lehetett könnyű leforgatni. Javier Bardem meghízott a szerep kedvéért, és protézist viselt az arcában is. Milyen az, amikor az ember életének központi férfialakja brutális bűnözővé változik? „Volt, hogy azt mondtam magamban: ha valaha túl leszünk ezen a jeleneten, az nagy próbatétel lesz... De azt nem mondhatom, hogy Javierrel játszani könnyebb vagy nehezebb, mint más kollégával. Számomra ugyanolyan. Amikor forog a kamera, ugyanolyan ideges vagyok és ugyanúgy izgulok, mint az első alkalommal. Ebben a szakmában mindig ott van az újdonság varázsa. Ez egyszerre izgalmas és elbizonytalanító.”

(...)