Itt lennék most a legszívesebben – Biarritz

Ahol Pablo Picasso és Coco Chanel is előszeretettel időzött

Az egykor kis halászfalu szép lassan kinőtte magát és meghódította a világot. Picasso és Chanel mellett olyan hírességek látogatták, mint Frank Sinatra, Alexandre Dumas vagy Csehov, de pihent itt a brit királyi család és Erzsébet magyar királyné is, sőt még Napóleon is.

Biarritz ismertsége tulajdonképpen akkor kezdődött, amikor Eugénia francia császárné, III. Napóleon felesége 1854-ben palotát építtetett magának Az épület ma Hôtel du Palais néven, luxushotelként várja az odalátogatókat, és gyönyörű kertjével, királyi fenségként terül el a Grand Plage felett, időtlenül és magasztosan, és úgy tekint le az óceánra, mint egy alattvalóra.

Nem tudni, hogy a nemes látogatóknak köszönhető-e, de van valami fenséges Biarritzban, ami ott van mindenütt, bármerre is nézünk: a parton végighúzódó út mentén éppúgy, mint a luxusszállodákban és a kaszinókban. Itt még valahogy a kutyák is kihúzzák magukat és peckesen sétálnak, legszebb tartásukat előkapva. Talán az óceán jelenléte teszi, ami hatalmas hullámaival és erejével tekintélyt parancsolóan figyelmeztet minket arra, ki itt az úr...

Akár a parti úton sétálunk, akár a Grand Plage homokos partjáról figyeljük az óceánt vagy az állandóságot sugárzó sziklák alatt hullámszörfözünk, az óceán mindenképpen megszelídít. Hol gyengéden körülölel, hol erélyesen arcul csap egy hullámmal, hol pedig egyszerűen csak tiszteletet követel magának puszta jelenlétével.

Halászfalu jellegét egyetlen apró kis eldugott részén őrzi a város: a kikötőben, ami olyan kicsi, mintha helyet kérve összehúzódott volna, hogy bepréselje magát a sziklák közé, nehogy kimaradjon a város életéből. Kockás terítős kis francia vendéglők csábítanak fokhagymás tengeri ételekkel, sült krumplival, fehér borral és a nélkülözhetetlen friss bagettel.

A parti út tetején magasló világítótoronyból páratlan kilátás nyílik szinte egész Biarritzra és a végtelenbe nyúló partszakaszra. A házak úgy fehérlenek a parti sziklák tetején, mint a hó a hegycsúcson. A sziklák pedig úgy magaslanak ki a vízből, mintha Isten csak úgy hanyagul szétszórva hagyta volna ott őket, kihívásként a hullámokat meghódítani akaró szörfösöknek.

Az óceán hullámai évente több ezer szörföst vonzanak a környékre, és az ideális viszonyok miatt profi szörfversenyeket is rendeznek itt minden évben. Talán a szörfös lazaság teszi, hogy itt még szeptemberben, az óceán felől érkező hűvösebb szélben is érezni a nyarat.

Egy hely, ami a legnagyobbakat is elcsábította, sármosan francia, távolságtartóan elegáns, szörfösen laza, és egyszerűen természetes, sziklaszilárd, tekintélyt parancsoló, időtálló és mégis mindig divatos..

A szerző fotóival