Európa tele van lenyűgöző városokkal, de a kontinens határain belül olyan természeti csodák is rejtőznek, amelyek mellett nehéz szó nélkül elmenni.
Egy friss válogatás 15 különleges helyet gyűjtött össze, amelyek között találunk mesebeli erdőt, hatalmas sziklatornyokat, lenyűgöző vízeséseket és szinte földöntúli tájakat is. Akad közöttük olyan kő, amely eső után mintha növekedne, és olyan tó is, amely egy bizonyos szögből nézve úgy tűnik, mintha a levegőben lebegne. A listán szereplő természeti képződmények közül többhöz legendák és évszázados történetek is kapcsolódnak. Mutatjuk, mely helyeket érdemes felvenned a bakancslistádra, ha Európa lenyűgözőbb, vadabb arcát is felfedeznéd.
Európa 15 kihagyhatatlan természeti csodája
A Rhône-delta hatalmas mocsaras vidéke flamingóiról, fehér lovairól és fekete bikáiról híres. Európa egyik legfontosabb vizes élőhelye, ahol rengeteg vonuló madár talál menedéket.
A vízesés különlegességét a körülötte álló, szabályos bazaltoszlopok adják, amelyek szinte természetes építménynek tűnnek. A víz egy keskeny sziklaszurdokba zuhan, látványos kontrasztot alkotva a sötét kőzet és a fehér víz között.
A norvégiai Senja szigetén található Segla jellegzetes, vitorlára emlékeztető hegycsúcsa az ország egyik ikonikus tája. A közeli Hesten hegyéről különösen látványos panoráma nyílik Seglára és a fjordokra.
Az Óriások útja mintegy 40 000, többnyire hatszögletű bazaltoszlop alkotja, amelyek egy ősi vulkánkitörés során jöttek létre. A legenda szerint az ír óriás, Fionn mac Cumhaill építette az utat Skócia felé.
A nemzeti park 16, egymással összekapcsolódó tóból és több mint 90 vízesésből áll. A tavak színe a víz ásványianyag-tartalmától és a fényviszonyoktól függően a kéktől a türkizig és a zöldig változhat.
A Gibraltári-szoros Európa és Afrika közötti egyik legfontosabb madárvonulási útvonal. Ősszel hatalmas ragadozómadár-tömegek kelnek át a szoroson, kihasználva a szárazföld fölött kialakuló felszálló légáramlatokat.
A Piscinas-dűnék Szardínia nyugati partján találhatók, és Európa egyik legnagyobb tengerparti homokdűne-rendszerét alkotják. Egyes dűnék több mint 50 méter magasra emelkednek, és a szél folyamatosan alakítja őket.
Az Allalinhorn egy több mint 4000 méter magas alpesi hegy, amely a Wallis-Alpokban található. A csúcsot a viszonylag könnyebb megközelíthetősége miatt gyakran a kezdő magashegyi mászók egyik első négyezres csúcsaként választják.
A Csatorna-szigetek legnagyobb és legnépesebb tagja a Jersey-sziget, tőle délre található egy hatalmas szikla- és zátonyrendszer, amely apálykor sokkal nagyobb területet tár fel, mint amekkora dagály idején látható. A területet különleges tengeri élővilág és lenyűgöző, szinte holdbéli sziklaképződmények jellemzik.
A svédországi Magas-part a jégkorszak óta tartó rendkívüli szárazföld-emelkedés egyik leglátványosabb példája. A terület ma is évente körülbelül 8 milliméterrel emelkedik, miközben meredek sziklák, erdők és szigetek alkotják a lenyűgözően szép tájat.
Ez az ősi erdőrész különösen göcsörtös, mohával és zuzmóval borított tölgyfáiról ismert, amelyek mesebeli hangulatot kölcsönöznek a tájnak. A fák egy része évszázadok óta él itt, és az erdő a Dartmoor egyik legkülönlegesebb természeti területe.
Ezek a több millió éves, különös formájú furcsa, lekerekített kőzetképződmények eső hatására lassan növekedhetnek, mert a víz ásványi anyagokat juttat a belsejükbe, így akár újabb rétegek is kialakulhatnak rajtuk. Különlegességük, hogy amikor egy nagyobb kőről leválik egy kisebb darab, az megfelelő körülmények között maga is tovább növekedhet – ezért a helyiek és a turisták gyakran „szaporodó kövekként” emlegetik őket.
A szigetvilág legnagyobb tava egy különleges perspektívából úgy néz ki, mintha több száz méterrel az óceán fölött lebegne. Az optikai illúziót a tó, a sziklák és az óceán egymáshoz viszonyított helyzete okozza, és különösen a Trælanípa sziklafaláról látványos.
A Meteorák hatalmas, szinte függőlegesen az égbe törő homokkőszikláin hat görög ortodox kolostor működik, amelyek közül több ma is lakott. A 14. században a szerzetesek rendkívül elszigetelt életet éltek itt, és a kolostorokba egykor kötéllétrákon, illetve felvonóhálók segítségével lehetett feljutni.
A Verdon-szurdokot Európa egyik leglátványosabb kanyonjaként tartják számon: türkizkék folyója akár több száz méter magas mészkősziklafalak között kanyarog. A lenyűgöző táj különösen népszerű a túrázók, sziklamászók és kajakozók körében, és gyakran „Európa Grand Canyonjaként” emlegetik.
(via)
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!