Divatlexikon: Audrey Hepburn

Felejthetetlen színésznő és stílusikon

1929-ben Brüsszelben született, és már fiatal korában elhatározta, hogy világhírű balerina lesz. A tánccal ötévesen ismerkedett meg, amikor szülei bentlakásos iskolába küldték Angliába. A II. világháború alatt a család Hollandiában élt, és az ekkor átélt borzalmak és nélkülözés következtében végül egészen más irányt vett a pályája. Az ’50-es évek elején még ösztöndíjjal tanult balettozni Angliában, mellette pedig több zenés-táncos produkcióban is szerepet kapott. Végül tanára, Marie Rambert mondta el neki, hogy prímabalerina sosem válhat belőle, mert a nélkülözés és betegségek miatt magassága mellé túl gyenge a szervezete.

1951-ben a híres francia írónő, Sidonie-Gabrielle Colette éppen Gigi című regényéből készülő Broadway-darabjához keresett főszereplőt, amikor megpillantotta Audrey Hepburnt a Monte Carlo Baby című zenés film forgatásán. Habár a szerepet végül eljátszotta, eleinte nem akarta vállalni, mivel nem bízott saját tehetségében. A darabot később hatalmas siker övezte, így arra is lehetősége nyílt, hogy meghódítsa Hollywoodot. 1953-ban a Római vakációban nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat, nevét pedig az egész világ megismerte.

Egy évvel később a Sabrina című film kapcsán találkozott a fiatal francia divattervezővel, Hubert de Givenchy-val, akivel életre szóló barátságot kötött és hosszú időre a múzsájává vált. Innentől kezdve a színésznő nemcsak filmjeiben, de magánéletében is Givenchy ruháit viselte. 1957-ben a tervező neki ajánlotta az első Givenchy illatot, és ő lett a parfüm reklámarca is. Az ’50-es években Hepburn olyan nagy sikerű filmekben játszott, mint a Háború és béke, az Egy apáca története vagy a Délutáni szerelem. 1960-ban csillagot kapott a Hollywoodi hírességek sétányán, rá egy évre pedig beírta magát a divat történelemkönyvébe is Holly Golightly szerepével. Ekkor végérvényesen stílusikonná vált, és következő filmjei, például A lány, aki ellopta az Eiffel-tornyot, a My fair lady vagy a Várj, míg sötét lesz csak még népszerűbbé tették.

A legendás színésznőtől mindig is távolt állt a hollywoodi pompa, otthonát is Svájcban lelte meg. Két házasságából két fia született, és mindig kínosan ügyelt rá, hogy magánéletét megóvja a kíváncsiskodóktól. Egy idő után már nem vállalt filmes szerepeket, azonban ezután is aktív életet élt. 1988-ban a UNICEF jószolgálati nagykövetévé választották, így ettől kezdve a gyermekek megsegítésének szentelte minden idejét, és bejárta a fél világot. 1992-ben BAFTA Életműdíjat kapott és az Elnöki Szabadság Érdemrendjét is elnyerte. 1993-ban hosszú betegeskedés után Svájcban hunyt el, azonban máig sem felejtette el a világ. Április16-án új fotóalbum jelenik meg róla angol nyelven, Audrey in Rome címmel.