A nyári hőhullámok idén már több alkalommal is próbára tették otthonaink komfortját. Ha valaha hajnalban izzadtan ébredtél, vagy télen vacogva próbáltad álomba ringatni magad, akkor te is megtapasztaltad, mennyire szoros a kapcsolat a lakásod jellemzői és az alvásminőséged között.
A pihentető alvás nem luxus, hanem alapvető szükséglet. A szakértők szerint a hálószoba ideális hőmérséklete 16–18 °C között van. Ennél hidegebb esetén a tested energiát pazarol a melegítésre, ha melegebb van, akkor pedig hűteni próbál, ami ébredésekkel, nyugtalan forgolódással és hajnali felriadással jár.
És itt jön a csavar: nem csak a hőmérséklet számít, hanem az is, hogy milyen típusú ingatlanban élsz. Egyes épületek szinte beprogramozzák a nyugtalan éjszakákat.
A hatalmas, padlótól mennyezetig érő ablakok nappal varázslatos fényt engednek be, de nyáron ezek az üvegfelületek üvegházhatást okozhatnak. A hő bent marad, és ha az ingatlan csak az egyik oldalán rendelkezik nyílászárókkal, a keresztirányú szellőzés lehetetlen.
A légmozgás hiánya nemcsak a hőérzetet rontja, hanem a párásodásnak is kedvez, ami hosszú távon penészesedéshez vezethet. Egy 2022-es épületbiológiai vizsgálat szerint az ilyen lakásokban nyári kánikulában a hajnali hőmérséklet is meghaladhatja a 28 °C-ot – még akkor is, ha éjszaka nyitva volt az ablak.
A modern építőanyagok és technológiák elsősorban energiahatékonyságra optimalizáltak, de ez nem mindig jelenti a hő elleni védelmet. A vékonyabb falak és a hőtároló tömeg hiánya miatt ezek az épületek nyáron gyorsan átmelegednek, télen pedig gyorsan kihűlnek.
Ráadásul a városias környezetben, ahol ezek jellemzően épülnek, az éjszakai kültéri hőmérséklet is magasabb – így az ablaknyitás kevésbé hatékony.
A tető közvetlenül ki van téve a napsütésnek, és ha nincs megfelelő szigetelés, a nappal felhalmozott hő estére is bent reked. Egy déli fekvésű tetőtéri szoba hőmérséklete kánikulában akár 35 °C fölé is emelkedhet.
A szellőzés itt különösen problémás, mert a tetőtéri ablakok gyakran kicsik, és kevés levegőt engednek át. Sokaknál a ventilátor sem segít, hiszen csak a forró levegőt keringeti.
A vastag kő-, tégla- vagy vályogfalak télen jól tartják a meleget, nyáron pedig a hűvöset – legalábbis egy ideig. Hosszabb hőhullám esetén ezek a falak is átmelegednek, és mivel a szellőzés itt is gyakran korlátozott, a belső hőmérséklet nehezen csökkenthető.
Télen fordított a helyzet: a hideg ellenére is nagy a légcsere, és a fűtés költségei magasabbak lehetnek.
Rövid távú megoldások:
Sötétítő rolók és hővédő fóliák: napközben megakadályozzák a túlmelegedést.
Árnyékolás: külső reluxák vagy növények telepítése az ablak elé.
Ventilátor és jég: egy tál jeges víz a ventilátor előtt pár órára kellemesebb levegőt adhat.
Hordozható klímák: gyors segítség, de magas energiafogyasztás.
Hosszú távú megoldások:
Hatékony hőszigetelés: különösen a tetőn és a falakon.
Modern szellőzőrendszer: friss levegőt biztosít, anélkül hogy hőveszteséget okozna.
Hőtároló anyagok használata: a belső falak hőtároló képessége lassítja a felmelegedést és a lehűlést.
Keresztirányú szellőzés tervezése: két ellentétes oldalon elhelyezett nyílászáróval.
A tartósan rossz alvás nemcsak a közérzetet rontja, hanem növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a depresszió, sőt, az anyagcserezavarok kockázatát is. A hőmérséklet-ingadozás miatti éjszakai ébredések felborítják a cirkadián ritmust. Ezért a hálószoba hőmérsékletének optimalizálása nem pusztán kényelmi kérdés – az egészségmegőrzés része.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!