Kevés alkotó képes arra, hogy száz évvel a munkái után is a jelen nyelvén szóljon. Breuer Marcell, a pécsi születésű építész és bútortervező ilyen ritka kivétel: csővázas székei, minimalista formái és szerkezeti újításai máig meghatározzák, mit gondolunk a modern designról és a Bauhaus-esztétikáról.
Most, több mint négy évtizeddel halála után, öröksége ismét hazatért – 2025 októberében átadták a Breuer Marcell-emlékpadot, ami nem csupán egy köztéri bútor, hanem gondolat és gesztus: tisztelgés a forma, a funkció és az emberközpontú építészet előtt.
Breuer Marcell 1902-ben született Pécsett, és mindössze tizennyolc éves volt, amikor Weimarba költözött, hogy csatlakozzon az induló Bauhaushoz – ahhoz az iskolához, ami később a modern design szinonimájává vált.
Olyan ikonikus bútorokat tervezett, mint a Wassily és a Cesca szék, amik egyszerre voltak funkcionálisak, elegánsak és előremutatók. A hajlított csővázak nemcsak a 20. századi tárgykultúrát formálták át, hanem a kortárs lakberendezés és építészet alapnyelvét is megteremtették.
Munkái ma is múzeumi szenzációnak számítanak: az Egyesült Államoktól Japánig kiállításokon és magángyűjteményekben láthatók. Legutóbb Budapesten is hatalmas figyelmet kapott Breuer öröksége, amikor egy időszakos kiállítás keretében bemutatták azokat az eredeti terveket, maketteket és dokumentumokat, amelyek immár véglegesen visszakerültek Magyarországra. Ezzel a hazatérés szimbolikus és valós értelemben is teljessé vált – most pedig Pécs is saját, köztéri emlékkel csatlakozott ehhez az örökséghez.
Breuer életútja egyben a 20. század modernizmusának története is. A fiatal pécsi tervező Londonon át az Egyesült Államokba emigrált, ahol Walter Gropius hívására a Harvardon tanított. Ott kezdődött második, építészeti korszaka, amelynek középpontjában a vasbeton és az üveg formanyelvi lehetőségei álltak.
Épületeiben a nehéz könnyűség gondolata vált kulcsfontosságúvá – azt kutatta, miként válhat a súlyos anyag lebegővé, a szerkezet pedig önkifejezővé. Legismertebb alkotásai, a Whitney Museum of American Art (1966) és a párizsi UNESCO-székház (1958) ma is az ikonikus modern építészet alappilléreinek számítanak. Munkássága nemcsak a Bauhaus szellemiségét vitte tovább, hanem új irányt mutatott a nemzetközi designnak is – azt, ahol az ember, az anyag és a tér egyensúlyban él.
Hosszú évtizedekig úgy tűnt, Breuer szülővárosa nem találja a módját, hogyan emlékezzen méltón híres fiára. Ez most megváltozott. A Dél-Dunántúli Építész Kamara kezdeményezésére, a BIVAK studio (Vass-Eysen Áron és Máté Tamás) tervei alapján megszületett a Breuer Marcell-emlékpad, ami a modern örökség és a kortárs építészet közötti híd lett.
A pad nem pusztán emlékmű, hanem funkcionális design objektum – méltó a funkcionalizmus mesteréhez. Az acélkeretben lebegő betonfelület a nehéz könnyűség elvét idézi meg, miközben szimbolikusan összeköti a múltat és a jelent. A pad köré helyezett információs járólapokon Breuer legfontosabb tárgyai és épületei láthatók, így a járókelők szó szerint az örökségére lépnek.
A projekt egy ideig a megvalósulás határán lebegett. A Pécs–New York tengelyt megidéző koncepció a civil összefogásnak köszönhetően válhatott valóra: a pécsi Breuer-rajongó Farkas Norbert szervezésében közel hatvan támogató – építészek, intézmények, cégek és magánszemélyek – állt a kezdeményezés mellé. A BIVAK studio építészei pro bono dolgoztak, és a végeredmény minden várakozást felülmúlt: az emlékpad a Tudásközpontot és a Kodály Központot összekötő Breuer Marcell sétányon kapott helyet, ahol a kultúra, az oktatás és a közösségi élet találkozik.
Ez a helyszín is szimbolikus: Pécs kreatív energiájának és nemzetközi nyitottságának megtestesítője. A pad így nem csupán emlék, hanem városi brand, ami egyszerre ünnepli Breuer életművét és a pécsi identitást. A Breuer Marcell-emlékpad nemcsak Pécs új szimbóluma, hanem része annak a nemzetközi design örökségnek, ami világszerte újraértékeli a Bauhaus mestereinek munkásságát.
A pécsi emlékpad szervesen kapcsolódik ahhoz a folyamatossághoz, amelynek során Breuer Marcell öröksége újra előtérbe kerül Magyarországon – kiállításokon, építészeti projektekben és köztéri alkotásokban.
Ahogy a budapesti kiállítás is bebizonyította, az érdeklődés a Bauhaus mesterének munkássága iránt újra élő, sőt, inspiráló erővé vált.
Most pedig Pécs is felírta magát erre a kulturális térképre: az emlékpad nemcsak egy tervezőre, hanem egy gondolkodásmódra is utal. Arra, hogy a funkció és esztétika, az anyag és ember egysége örök – és hogy az igazi modernitás nem múló trend, hanem időtlen szemlélet.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!