Egy új kutatás szerint ez a testvér válik leggyakrabban a szülők kedvencévé

Valószínűleg legalább egyszer az életben te is elgondolkodtál azon, vajon te vagy-e a szüleid kedvence. És akár hiszed, akár nem, a kutatókat is foglalkoztatta ez a kérdés. 

Egy 20 000 ember bevonásával készült új kutatásban megállapították, melyik gyermek válik leggyakrabban a szülei kedvencévé. Az eredmények szerint több kulcsfontosságú tényező is szerepet játszik ebben.

Tényleg van kedvenc gyerek a családban?

Annak vizsgálata, hogy a testvérek közül ki a szülők kedvence, már több kutatás tárgya volt. A legidősebb vagy a legfiatalabb gyermek az? Számít a nem? Vagy vannak olyan tulajdonságok, amelyek miatt a szülők egyik gyermeküket előnyben részesítik a többiekkel szemben? A kanadai Western University és az amerikai Brigham Young University kutatói 30 tanulmány eredményeit tekintették át, és több olyan tényezőt azonosítottak, amelyek feltételezhetően befolyásolják a szülői részrehajlást. A kutatók szerint a családra nézve negatív hatással lehet, ha a szülőknek van kedvenc gyermekük.

Az anyák és az apák ugyanúgy döntenek

A kutatók elemezték az adatokat, figyelembe véve a gyermekek életkorát, nemét, temperamentumát és személyiségjegyeit, például a lelkiismeretességet és az együttműködő, barátságos hozzáállást. Ezt követően összevetették megfigyeléseiket azzal, hogyan bántak a szülők a gyermekeikkel.

A kutatók szerint a részrehajlás többféleképpen is megnyilvánulhat: például abban, hogyan lépnek kapcsolatba a szülők a gyermekkel, mennyi pénzt költenek rá, illetve milyen mértékben gyakorolnak felette ellenőrzést. A kutatás öt területen vizsgálta a részrehajlást: az általános bánásmódban, a pozitív interakciókban, a negatív interakciókban, az erőforrások elosztásában és a kontroll gyakorlásában.

Amit a kutatók megfigyeltek:

• Az anyák és az apák egyaránt hajlamosak voltak előnyben részesíteni a lányokat.
• A felelősségteljes és jól szervezett gyermekek jobb bánásmódban részesültek a szüleik részéről – valószínűleg azért, mert könnyebb velük boldogulni.
• A szülők több önállóságot engedtek az idősebb testvéreknek, de a kutatók szerint ez annak tudható be, hogy érettebbnek tekintik őket. 

Minden gyermeknek szüksége van támogatásra

A testvérek közötti megkülönböztetés hatással lehet a családi kapcsolatokra, és hosszú távú következményekkel járhat, ha a szülők nem bánnak egyformán minden gyermekükkel. A tanulmány nem ad választ arra, hogy a szülők miért választanak kedvencet.

Alexander Jensen, a Brigham Young University adjunktusa és a tanulmány társszerzője ugyanakkor reméli, hogy az eredmények segítenek a szülőknek megérteni, miként bánhatnak minden gyermekükkel igazságosan és egyenlően. A kutató szerint az új ismeretek kulcsfontosságúak lehetnek annak biztosításában, hogy minden gyermek szeretve és támogatva érezze magát.

A szeretet nem verseny

Bár a legtöbb szülő igyekszik egyformán szeretni és támogatni a gyermekeit, a kutatások azt mutatják, hogy a gyerekek gyakran mégis érzékelnek bizonyos különbségeket a bánásmódban. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szülők tudatosan kedvencet választanak. Sok esetben az eltérő bánásmód a gyerekek életkorából, személyiségéből vagy aktuális szükségleteiből fakad.

A szakemberek szerint különösen fontos, hogy a szülők időről időre átgondolják, vajon minden gyermekük elegendő figyelmet és elismerést kap-e. A testvérek közötti rivalizálás ugyanis gyakran abból táplálkozik, hogy valamelyikük úgy érzi, háttérbe szorul. Az ilyen érzések hosszú távon az önbizalomra és a családi kapcsolatok minőségére is hatással lehetnek.

A kutatás egyik legfontosabb üzenete talán éppen az, hogy a gyerekeknek nem feltétlenül ugyanarra van szükségük, hanem arra, hogy egyformán fontosnak érezzék magukat. Egy kedves szó, a közösen töltött minőségi idő vagy a figyelmes meghallgatás sokszor többet jelent, mint bármilyen tárgyi jutalom. A szakértők szerint azok a családok működnek a legharmonikusabban, ahol a gyerekek biztosak lehetnek abban, hogy a szeretet nem verseny kérdése.

És bár sokan felnőttként is emlékeznek arra, hogy szerintük ki volt a „kedvenc” a családban, a legtöbb szülő valójában nem jobban, hanem másképp szereti a gyermekeit. A legfontosabb pedig az, hogy ezt a gyerekek is érezzék.

(via)