Egy Norvég professzor döbbenetes ötlettel állt elő a béranyaság kapcsán.
A béranyaság ugyan hazánkban nem engedélyezett eljárás, de külföldön, főleg Amerikában különösen nagy népszerűségnek örvend ugyanis elkeseredett párok ezreinek élete változik meg általa. Ez a gyermekvállalási módszer lehetővé teszi, hogy azok a párok is megtapasztalhassák a gyermeknevelés örömeit, akik amúgy természetes úton nem válhatnának szülőkké. A béranyaság ráadásul egyre több figyelmet kap a rengeteg híresség miatt is, akik ezt az utat választják családjuk bővítéséhez.
A napokban több nagy publikáció is felkapta egy norvég professzornő – bizonyos Anna Smajdor – egy korábbi írását. A filozófia professzor munkájában azt veti fel, hogy miért ne használhatnánk azoknak a nőknek a testét, akiknél beállt az agyhalál egy-egy embrió kihordására.
Mivel a szervdonorok felajánlásait hálával fogadjuk, miért lennének ellenvetéseink ezzel a fajta béranyasággal kapcsolatosan? Ezek a nők pont ugyanannyira halottak, mint a szerveiket felajánló társaik. Bizonyított, hogy az agyhalott állapotban lévő nők teste is képes kihordani terminusig egy egészséges magzatot. Orvosi szempontból semmilyen egészségügyi ellenvetése nincs egy ilyen terhesség létrehozásának
– érvelt Anna Smajdor.
A publikáció a megjelenése után igen nagy felháborodást váltott ki. Rengetegen félreértelmezték a nő érvelését, és úgy értették, hogy a professzor arra bíztatja az embereket, hogy használják ki a visszafordíthatatlan helyzetbe került nők állapotát.
Pedig a professzornő ezt a bizarr eljárást ugyanúgy önkéntes alapon képzelte el, mint a szerv donori rendszer működését. A szervdonorok esetében az adott ember még életében rendelkezik arról, hogy halála után egészséges szerveit felhasználhatják orvosi célokra. Anna Smajdor úgy gondolta, hogy azok a nők, akik erre nyitottak lennének még életükben meghoznánk ezt a döntést, hogy egy esetleges baleset vagy egyéb tragédia esetén testüket ilyen célból is használni lehessen.
A béranyaság ugye egy önkéntességen alapuló dolog, melyet nagyon gyakran a segítségre szoruló pár egy családtagja vagy közeli barátja vállal el. Persze ez nem törvényszerű, gyakran teljesen ismeretlen nőket is felkérhetnek erre a nemes feladatra. A béranyaság viszont egyáltalán nem olcsó mulatság, hiszen a terhesgondozás és a terhesség miatt fellépő összes költséget a felkérő család állja, illetve a béranyának is tetemes összeg jár a baba születése után.
Az agyhalott állapotba kerülő nők béranyasága kapcsán sokan kifogásolták azt a faktort, hogy mi van akkor, ha például a nő a korábbi döntésével már nem értett egyet, de mondjuk nem tette semmissé az ezzel kapcsolatos dokumentumokat mondjuk időhiányában. Az is felmerült, hogy ilyen esetben is illik-e kérni a gyermekre váró pártól pénzt, és ha igen, akkor kit illet meg olyankor az összeg? Illetve ki választaná egyáltalán azt, hogy gyermeke ilyen tragikus körülmények közt lássa meg a napvilágot? Vajon milyen hatással van a gyermek lelki világára, mentális egészségére, ha megtudja honnan származik?
Míg Anna Smajdor ötlete egyelőre csak egy hátborzongató felvetés, addig lehet hogy néhány év múlva már valóban fel fog kerülni a termékenységi klinikák megoldásai közé. A környezeti hatásoknak, táplálkozásunknak és stresszes életmódunknak köszönhetően az emberiség termékenysége rohamosan csökken, így elképzelhető, hogy a jövőben akár ilyen módszerekkel is igyekeznek majd javítani a születésszámokon.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!