2 nevelési hiba, ami miatt a gyermek nárcisztikus felnőtté válhat

2 nevelési hibának súlyos következményei lehetnek, nagy esély van arra, hogy nárcisztikust nevelünk fel. 

Dr. Ramani Durvasula pszichológus elárulta, hogy körülbelül 50 nárcisztikus embert kezelt a pályafutása során. A szakértő elmondta, hogy egy közös tulajdonságuk volt, méghozzá az, hogy mindannyian nagyon nehezen kezelhető gyerekek voltak. A probléma pedig 2 nevelési hibából fakadt. 

Van a traumatizált, elhanyagolt, rossz kötődési stílus útja, és ott van a túlzottan elkényeztetett, elkényeztetett gyerekút

– mondta Dr. Ramani Durvasula.

A szakértő szerint érdekes, hogy pont ez a két nevelési stílus vezet arrafelé, hogy a gyermek nárcisztikus felnőtté váljon, pedig hatalmas ellentétben állnak egymással. Nos, a helyzet az, hogy a gyerekek rendkívül könnyen elsajátítják a mérgező viselkedést. 

A gyerekek látva tanulnak 

A szakértő kifejtette annak fontosságát, hogy a gyerekek látva tanulnak. Ennek értelmében, ha egy személy olyan háztartásban nő fel, ahol soha nem ismerték el érzéseit, akkor megtanulták, hogy mások érzéseinek és szükségleteinek felismerése vagy tiszteletben tartása nem szükséges. Másrészt azokban a gyerekekben, akiket elkényeztettek, vagy azt mondták nekik, hogy minden, amit tettek és éreznek, érvényes volt, felfújt önértékelésük alakul ki.

Az emberek azt mondják a gyerekeiknek, hogy ők a legkülönlegesebbek, és mindent megérdemelnek, de nem, ezt nem lehet

– magyarázta a szakértő, aki szerint fontos a határhúzás.

Mindkét környezet egyfajta énközpontú létet erősít, ahol a gyermeket megtanítják arra, hogy az, ami másokkal történik, nem olyan fontos, mint az, ami velük történik. És mindkettő rossz érzelmi szabályozási készségekhez vezet.

Sokkal könnyebben megtanulják a mérgező viselkedést 

A gyerekek sokkal könnyebben felveszik a mérgező viselkedést, mint egy felnőtt ember. Ha egy szülő azt veszi észre, hogy a gyermekében ellenséges vonások fejlődnek ki, segíthet megfékezni ezen impulzusok egy részét. A legfontosabb a jó érzelmi szabályozás. A lényeg, hogy a szülő reakciói bizonyos élethelyzetekre, problémákra nagyban befolyásolja a gyermek viselkedését. Egy példa: anya és apa, hogyan reagálja le, ha leadtak egy rendelést, ám a futár rossz ételt szállított ki. Kedvesen és türelemmel bánnak az illetővel? Esetleg kiabálnak? Ezek mind befolyásolják a gyerekeket is. 

A gyermek érzelmeinek tükrözése abban is segíthet, hogy megtanulja az önszabályozást. Érzelmeik érvényesítése azt jelenti, hogy tudatjuk velük, hogy amit éreznek, az ésszerű. Ha pedig egy gyermek hisztirohamot kap, és nem nyugszik meg, akkor az alábbi kérdéseket érdemes feltenni:

Mi történt? Hogy érzed magad? Szerinted milyen érzéseket vált ki a reakciód a másikban (vagy a körülötted lévő emberekben)?

Ezzel a trükkel ahelyett, hogy a szülők elfogadnák a gyerekek érzelmi diszfunkcióját, segítenek nekik az empátiájukat, szociális tudatosságukat és érzelmi szabályozási készségeiket fejleszteni. Fontos segíteni nekik abban is, hogy kevesebb szégyenérzetet, félelmet és bizonytalanságot érezzenek gyermekkorban, mert ezek mind nárcisztikus viselkedést válthatnak ki.

Via