Kevesen jelentik az őket ért gyűlölet-bűncselekményeket Európában

Európa-szerte emberek milliói szenvednek el zaklatást vagy erőszakot a bőrszínük, a vallásuk, az etnikai hovatartozásuk, a nemük, a szexuális beállítottságuk vagy a fogyatékosságuk miatt. Ám az esetek elenyésző részét jelentik csak a hatóságok felé.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) legfrissebb jelentése elkeserítő adatokat tartalmaz: bár az európai országokban élők milliói esnek áldozatul a gyűlölet-bűncselekmények valamely formájának, 10 esetből mindössze 1-ről tesznek bejelentést a hatóságoknál.

A felmérés ennek okait is vázolja, sok áldozat úgy gondolja például, hogy a vele történtek jelentése semmin sem változtatna, másokat a bejelentés túlzottan nehéz procedúrája riaszt el, és olyanok is akadnak, akik nem bíznak meg a hatóságokban. Pedig az FRA kiemelte, a láthatatlanul és emiatt következmények nélkül maradó gyűlölet-bűncselekményeknek pusztító következményei lehetnek.

„A nem bejelentett gyűlölet-bűncselekményeket nem lehet kivizsgálni, így büntetőeljárás sem indulhat, ami felbátoríthatja az elkövetőket a bűntett megismétlésére” – olvasható a jelentésben. „A bűnösök a statisztikákba sem kerülnek be, ami elhomályosítja a probléma valódi mértékét és a sürgős cselekvés szükségességét. Arról nem is beszélve, hogy az áldozatok így nem kapnak jogorvoslati lehetőséget, és sokszor a szükséges támogatást sem.”

Célkeresztben a kisebbségek

Az uniós felmérések szerint a kisebbségi csoportok körében kétszer gyakoribb a gyűlöletből elkövetett erőszak, mint az általános lakosság körében. A jelentésből például kiderül, hogy a válaszadók 9%-a tapasztalt fizikai erőszakot az elmúlt öt évben, ám ez az arány jóval magasabb (22%) az etnikai kisebbséghez tartozóknál, valamint a magukat leszbikusnak, melegnek, biszexuálisnak vagy egyéb szexuális irányultságúnak vallók körében (19%). Szintén több az áldozat (17%) a fogyatékossággal élőknél és az egészségügyi problémájuk miatt súlyosan korlátozottaknál.

„Az uniós tagállamoknak kötelességük biztosítani az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést mindenki számára. Ugyanakkor túl sok olyan áldozat van, aki nem jelenti az őket ért gyűlölet-bűncselekményeket, és túl sok az olyan ország, amelynek törvénye nem rögzíti pontosan a gyűlölet-bűncselekménynek számító támadásokat” – mondta el az Euronews portálnak Michael O’Flaherty, az FRA igazgatója. „Ezen változtatnunk kell. Az országoknak egyszerűsíteniük kell a bejelentéstételt, és javítaniuk kell a gyűlölet-bűncselekmények nyilvántartását, kivizsgálását és büntetését az áldozatok jogainak védelmében.”

A jelentés ezzel kapcsolatos intézkedéseket is javasol, többek között annak engedélyezését, hogy anonim módon vagy harmadik fél által lehessen bejelentést tenni, a rendőrség számára biztosítsanak továbbképzést és gyakorlati útmutatót az ilyen esetekre, valamint szorgalmazzák a gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozó speciális egységek létrehozását.