3 szépséghiba, amit a 80-as, 90-es évek lányai tutira elkövettek

A 80-as és 90-es évek szépséghibái ma már inkább kedvesen kínos emlékeknek tűnnek. 

Ha valaki a 80-as vagy 90-es években volt kamasz, akkor jó eséllyel mosolyogva néz vissza néhány régi szépségszokásra. Akkoriban a bőrápolás még nem volt ennyire tudatos, mint manapság, a sminktrendek pedig gyakran vadabbak és szélsőségesebbek voltak. A legtöbben csak kísérleteztek azzal, amit a magazinokban, reklámokban vagy a nagyobb tesóktól láttak, de azért nem minden megoldás számított jó ötletnek, sőt akkoriban gyakorlatilag egyik szépséghibát halmoztuk a másikra. 

Valódi bőrápolási rutin nélkül 

Ahogyan azt már említettük akkoriban a bőrápolási rutin nem igazán kapott hangsúlyos szerepet. Sokan egyáltalán nem vagy nem rendszeresen törődtek a bőrükkel, de az is megesett, hogy olyan termékekkel próbálták meg ápolni azt, amik egyébként egyáltalán nem tettek jót neki. Az erős hatóanyagú krémek, a durva hámlasztók és a csípős tonikok igazi jolly jokernek számítottak, de ezek valójában csak rontottak általában a helyzeten. Sokan azt sem tudták, milyen a bőrtípusuk, mire van szüksége, mitől romlik az állapota. Ma már ezen a téren sokkal tudatosabbak vagyunk, köszönhetően a rengeted edukatív tartalomnak, de akkoriban ez korántsem volt ennyire előtérben. 

Túl erős sminkek 

A 80-as és 90-es évek szépségvilága nem éppen a visszafogottságáról volt híres. Sokan teljesen természetesnek vették, hogy már reggel az iskolába erős füstös vagy vastagon kihúzott szemekkel érkeztek meg. Ez egy esti buliban talán működhetett, de a nappali fényben túl erősnek hatott, de ezzel akkor senki nem törődött. Szerencsére ma már sokkal jobban értjük, hogy a smink erőssége és stílusa nagyban függ az adott helyzettől. Persze nem arról van szó, hogy nappalra nem lehet sminkelni, de a manapság már inkább a kevesebb az több elve érvényesül. 

A smink, mint maszk 

A túl vastag alapozó, a több rétegben felvitt púder mind-mind a 80-as, 90-es években volt népszerű sminkelési technika. Akkoriban a lányok szinte maszkot festettek magukra, sokan pedig nem azért tették ezt, mert ilyen volt a stílusuk, hanem azért, mert úgy érezték, csak így tudják elfedni azokat a dolgokat, amiket nem szeretnek magukon. Pajzsként használtuk a sminket, mert azt hittük ez majd megvéd minket, el tudunk mögé bújni. Persze a végeredmény így utólag visszanézve elég mókásra sikerült, de jó hír, hogy mostanra már a legtöbben pontosan tudjuk, a könnyedebb textúrák jobb választásnak minősülnek. 

Visszagondolva az említett szépségbakik kínos emléknek tűnnek, de ha jól belegondolunk, akkor sok mindent elárulnak arról, hogyan is változott a beautykultúra az elmúlt években. Ma már tényleg sokkal tudatosabbak vagyunk, finomabban nyúlunk a sminkhez, és talán egy kicsit jobban értjük azt is, miért akarunk sminkelni. 

(via)