Segítő, kihasználó vagy egyensúlyozó vagy? Az adok-kapok teszt most elárulja

Vannak, akik ösztönösen segítenek másoknak. Mások inkább azt figyelik, mit kapnak vissza. És vannak, akik minden kapcsolatban az egyensúlyt keresik. De vajon melyik működés visz közelebb a sikerhez, és melyik tesz igazán boldoggá?

Előfordult már, hogy egy baráti ebéden valaki állást keresett, és te hirtelen azon kaptad magad, hogy mérlegeled: mennyit is „ér” egy szívesség? Vagy képzeld el: egy barátod meséli, hogy egy olyan cégnél szeretne dolgozni, ahol a te régi egyetemi ismerősöd dolgozik, akivel évek óta nem beszéltél. Ilyenkor mit teszel? Segítesz? Vagy inkább végigfuttatod magadban, hogy ha most lépsz, később te is számíthatsz-e viszonzásra? Esetleg egyszerűen kimaradsz az egészből? Ezek az aprónak tűnő döntések valójában többet árulnak el rólunk, mint gondolnánk.

Háromféle működés a kapcsolatokban

A viselkedéskutatások szerint mindannyiunknak van egy úgynevezett „reciprocitási stílusa” vagyis egy mintázat arra, hogyan adunk és kapunk a kapcsolatainkban. Bár elsőre egyszerűnek tűnik, az adok-kapok egyensúlya sokkal árnyaltabb annál, mint hogy ki mennyit tart meg magának.
Adam Grant, a Give and Take című könyv szerzője három alapvető típust különböztet meg: adakozók vagy segítők (givers), kihasználók (takers) és egyensúlyozók (matchers). Melyik típust mi jellemzi? 

Kihasználók 

Ők azok, akik elsősorban a saját érdekeiket helyezik előtérbe. A kapcsolataikat gyakran úgy kezelik, mint lehetőségeket: mit tudok ebből kihozni? Nem feltétlenül tudatosan „rosszindulatú” működés ez, inkább egy erős fókusz az egyéni előnyökön.

Egyensúlyozók

Az „adok, ha adsz” elv mentén működnek. Fontos számukra az igazságosság és a kölcsönösség. Ha segítenek nekik, viszonozzák. Ha valaki eltávolodik, ők is hátrébb lépnek. Egyfajta belső mérleget tartanak fenn a kapcsolataikban.

 Adakozók (segítők)

Ők másokra fókuszálnak. Nem az a kérdés bennük, hogy „mit kapok ebből?”, hanem az, hogy „mivel tudok hozzátenni a másik életéhez?”. Gyakran feltétel nélkül segítenek – és sokszor akkor is, amikor ebből közvetlenül nem nyernek semmit.

A legtöbben nem tiszta típusok vagyunk. Inkább helyzetekhez igazodva működünk: néha adunk, néha számolunk, néha pedig egyszerűen csak magunkra figyelünk. És ez teljesen természetes.

Egy gyors önismereti teszt

Az alábbi kérdések Adam Grant kutatásainak leegyszerűsített változtata alapján segítenek rálátni arra, melyik működésmód áll hozzád közelebb. Tegyél egy próbát!

1.  Te és egy idegen is pénzt kaptok, és soha többé nem találkoztok. Mit választasz?

a) Te többet kapsz, ő kevesebbet.
b) Mindketten jól jártok, de nem egyformán.
c) Teljes egyenlőség.
 
2. Egy cégvezető önkéntes munkára viszi a csapatát egy nehéz helyzetben lévő városba. Szerinted, miért?

a) Jó fénybe akarja feltüntetni magát a cégnél.
b) Őszintén segíteni akar.
c) Személyes, emberi okok állnak mögötte.
 
3. Egy korábbi főnököd segített neked egy állásnál. Mit teszel?

a) A jövőben is tartom vele a kapcsolatot.
b) Én is segítek másoknak.
c) Közvetlenül viszonzom a szívességet.
 
4. Egy csapatban mindenki a könnyebb feladatokat szeretné. Mit teszel?

a) Megpróbálom elkerülni, hogy én többet kapjak.
b) Önként vállalom.
c) Vállalom, de később viszonzást kérek érte.
 
5. Egy régi ismerősöd hirtelen felkeres, és bemutatja neked egy üzleti partnerét. Mit gondolsz, miért teszi?

a) Biztosan kérni fog valamit.
b) Őszintén segíteni akar.
c) Viszonozni szeretne egy régi szívességet.

Mit mutat az eredmény?

Több A válasz → inkább saját érdekek mentén működsz
Több B válasz → adakozó típusba tartozol
Több C válasz → egyensúlyra törekszel a kapcsolataidban
 

Hogyan legyél „okos” adakozó?

A sikeres adakozó nem az, aki mindenkinek mindent ad, hanem az, aki úgy ad, hogy közben magát sem veszíti el.

1. 5 perces szívességek
Apró dolgok: egy gyors bemutatás, egy rövid visszajelzés vagy tanács sokkal többet számít, mint gondolnád, és szinte semmi időt nem vesz igénybe. Ezekből épülnek a legerősebb kapcsolatok.

 2. Merj segítséget kérni
Nem gyengeség, hanem kapcsolatépítés. Ha bevonsz másokat a saját helyzetedbe, ők is értékesnek és kompetensnek érzik magukat, és ezzel erősödik a köztetek lévő kapcsolat.

 3. Adj tudatosan
Ne egész nap „szórva” segíts, hanem időnként fókuszáltan. Ha külön időt szánsz rá, sokkal inkább megéled az adás örömét, és nem fáraszt ki.

 4. Találd meg, miben vagy jó
Nem kell mindenben segítened. Ha 1-2 dologra specializálódsz, nemcsak hatékonyabb leszel, de természetesen kialakul rólad egy erős, értékes szakmai kép is.

 5. Légy tudatos, kinek segítesz
Nem mindenki egyforma. Vannak, akik viszonozzák a segítséget, és vannak, akik csak kérnek. Érdemes figyelni az egyensúlyra, és határokat húzni, ha kell.

Amit mindenképpen tarts szem előtt

Ez a történet nem arról szól, hogy ki a „jó” vagy a „rossz” ember. Sokkal inkább arról, hogyan működünk a kapcsolatainkban és mennyire vagyunk tudatosak ebben. A legerősebb tanulság talán az, hogy a siker nem pusztán azon múlik, mennyit adunk vagy kapunk, hanem azon is, mennyire tudjuk ezt az egyensúlyt okosan kezelni. Mert a kapcsolatok nem matekfeladatok, de minden apró döntés számít bennük.

(via)