Ez történik az emberi testtel egy pánikroham alatt

Ha szeretnéd tudni, mi történik egy pánikroham alatt, most minden kiderül. 

Egy pánikroham esetén az emberi test rengeteg mindenen keresztül megy. Azt fontos tudni, hogy a pánikroham átmeneti erős félelemérzet vagy rossz közérzet, jellemzően hirtelen támad és általában nem tart fél óránál tovább. Tüneteiben különbözik más szorongásos betegségektől: a pánikroham hirtelen csap le, látszólag nincs kiváltó oka.

Itt vannak a legfontosabb tünetek

Pánikroham esetén az alábbi tünetekből legalább 4 jelentkezik.

• Erős szívdobogás
• Izzadás
• Remegés
• Légszomj
• Mellkasi fájdalom
• Hányinger
• Szédülés
• Hidegrázás vagy hőhullámok
• Testen kívüli érzés
• Fulladásérzés
• Félelem a haláltól 
• Bizsergő vagy zsibbadt kezek, lábak 

A pánikrohamot sokan összetévesztik a szívrohammal. A tünetek hasonlónak tűnhetnek, de a pánikrohamok nem életveszélyesek. Általában néhány perc alatt elmúlnak, de néha órákig is elhúzódhatnak, ám ez a ritkább eset. Utána az ember nagyon kimerültnek érezheti magát.

Ez történik az emberi testben 

A tested „harcolj vagy menekülj” válasza áll ezeknek az intenzív fizikai tüneteknek a hátterében. Amikor az ember fenyegetéssel találkozik, akkor az idegrendszer működésbe lép. Az adrenalin hormon beáramlik a véráramba, így a szervezet éber állapotba kerül. A szívverés felgyorsul, és ezáltal több vért küld az izmokhoz. A légzés gyorsabb és felületesebb lesz, valamint megugrik a vércukoszrint. Az érzékek is élesebbek lesznek. Mindezek a változások – amelyek egy pillanat alatt megtörténnek – megadják azt az energiát, amelyre szüksége van az adott személynek a veszélyes helyzettel való szembenézéshez vagy a veszélyek gyors kilábalásához. 

Mi a helyzet a véletlenszerű pánikrohamokkal?

A véletlenszerű pánikrohamok esetén azonban a szervezet ok nélkül éber állapotba kerül. A kutatók nem tudják pontosan, mi váltja ki őket. Kiderült azonban, hogy a fizikai hatások valódiak: pánikroham alatt a szervezet adrenalinszintje 2,5-szeresére vagy még többre emelkedhet. A pánikrohamok nem feltétlenül jönnek olyan váratlanul, már lehet előjelük. A fizikai változások körülbelül egy órával a roham előtt kezdődhetnek. Egy tanulmányban a pánikbetegségben szenvedők olyan eszközöket viseltek, amelyek nyomon követték szívműködésüket, izzadásukat és légzésüket. Az eredmények a normálnál alacsonyabb szén-dioxid-szintet mutattak, ami a gyors, mély légzés jele, valamint lélegzetkiesést okozhat, már körülbelül 45 perccel a pánikroham előtt.

Ez történik az agyban

A tudósok még mindig azt tanulmányozzák, hogy a pánikrohamok hogyan befolyásolják az agyat. Lehetséges, hogy az agy azon részei, amelyek a félelemhez kötődnek, aktívabbá válnak egy epizód során. Egy nemrégiben végzett tanulmány kimutatta, hogy a pánikbetegségben szenvedő emberek agyának egy része sok aktivitást mutatott, amely a „küzdj vagy menekülj” válaszhoz kötődik. Más tanulmányok lehetséges összefüggéseket találtak a pánikbetegség és az agyban lévő vegyi anyagok között. Az állapot összefügghet a szerotoninszint egyensúlyhiányával is, ami befolyásolhatja a hangulatot.

Via