Nincs többé szüzességi teszt az indonéz hadseregnél

Az indonéz hadsereg főparancsnoka bejelentette, évtizedek után felhagynak a női újoncok szüzességi tesztjével. Az emberi jogi szervezetek a szóbeli ígéret után az írásos megerősítésre várnak.

Bár a feminista mozgalmak már az iszlám országokban is éledeznek, Indonézia nem tekinthető igazán progresszívnek e téren: itt születtek olyan, nők által vezetett antifeminista mozgalmak, mint az Indonesia Tanpa Feminis vagy az Indonesia Without Feminists, amelyek ultrakonzervatív álláspontot képviselnek az abortusz, az önrendelkezés és a szüzesség kérdésében. Így aztán nem meglepő, hogy 2015-ben Fuad Basya, a hadsereg akkori vezetője a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a női újoncokon végzett teszt „nemzetbiztonsági kérdés”.

A női katonáknak ugyanis a felvételükkor ellenőrzik, hogy ép-e még a szűzhártyájuk, méghozzá úgy, hogy a vizsgáló két ujjával felnyúl a hüvelybe és kitapintja a szűzhártyát – ez az eljárás is tükrözi, milyen mélyen gyökerező kultusza van a szüzességnek a világ legnagyobb muszlim országában. Fuad Basya elmondta, hogy „ha egy női jelölt házasságon kívül veszíti el a szüzességét, akkor mentális állapota alkalmatlanná teszi arra, hogy katona legyen belőle.”

És bár évtizedek óta érkeztek a nemi alapú erőszak miatt panaszok az indonéz hadseregnél bevett szüzességi vizsgálattal kapcsolatosan, úgy tűnik, 2021-ig kellett várni ahhoz, hogy búcsút intsenek az indonézek ennek az eljárásnak. A hadsereg jelenlegi vezérkari főnöke, Andika Perkasa tábornok bejelentette, hogy eltörlik a szüzességi teszteket.

Mostantól kezdve a nőket ugyanazok a toborzási szabályok által előírt orvosi ellenőrzések illetik meg, mint a férfiakat, mind a kiképzési, mind a kiválasztási folyamatoknak egyenlőknek kell lenni mindkét nem esetében. „Vannak dolgok, amelyek már nem relevánsak, így az ilyen típusú vizsgálatokat a jövőben nem fogjuk elvégezni” – jelentette ki Perkasa.

Julius Widjojo, az indonéz haditengerészet szóvivője hozzátette, náluk a női jelentkezőkön eddig is csak terhességi tesztet végeztek, minden más vizsgálat megegyezett a férfi és női jelentkezőknél. Indan Gilang, az indonéz légierő szóvivője azt is elárulta, hogy a női katonákon bizonyos reprodukciós tesztek elvégzése szükséges lehet, hogy ellenőrizzék például a ciszták vagy más komplikációk meglétét, amelyek ronthatják az újoncok szolgálati képességét, ugyanakkor a „szüzességi teszt” nem szerepel a légierő terminológiájában.

Diszkriminatív és megalázó

A változás egyúttal azt is jelenti, hogy megszűnik a női újoncok erkölcsi megítélése, ami a férfi kollégáikkal kapcsolatosan soha nem merült fel, őket eddig is megbízhatónak tekintették a nemzet szempontjából, függetlenül attól, hogy szabatosan éltek-e vagy sem. Andreas Harsono, a Human Rights Watch indonéz munkatársa szerint a hadsereg végre helyesen cselekszik: „Most már a területi és zászlóaljparancsnokok felelőssége, hogy kövessék a parancsokat, és elismerjék ennek a gyakorlatnak a tudománytalan és visszaélésszerű jellegét."

A szüzességi teszt eltörlését sok indonéz nő is üdvözölte, köztük Anindi, aki 23 évvel ezelőtt, ígéretes tengerész újoncként Yogyakartában esett át a vizsgálaton. A mai napig emlékszik, mennyire lesújtotta a hír, hogy 18 évesen annak ellenére elutasították, hogy minden más teszten nagyon jó eredményeket ért el. „Ez egy fordulópont lesz, még ha csak a hadsereg számára is, mert ez egy diszkriminatív és a nőket megalázó eljárás volt.”

A nő elmesélte, kislányként arról álmodott, hogy apja nyomdokaiba léphet, aki a haditengerészetnél szolgált, de a toborzáskor kiderült, hogy már nem szűz. „Nem akartam, hogy beleegyezésem nélkül megvizsgáljanak, ezért megállítottam az orvost, mielőtt elvégezhette volna a tesztet. Nem azért állítottam meg, mert féltem, hogy rájön, hogy nem vagyok szűz, hanem mert megalázónak éreztem ezt az eljárást. Ez az az ár, amit sok női újonc fizetett azért, hogy beléphessen a hadseregbe – ez az a trauma, amit soha nem felejtünk el.”

Tudományosan nem megalapozott

Számos emberi jogi szervezet, például a nők elleni erőszakkal foglalkozó nemzeti bizottság küzdött azért, hogy eltöröljék a szégyenteljes és megalázó fizikai teszt követelményét. 2014-ben az Egészségügyi Világszervezet (ENSZ) hivatalosan is megállapította, hogy a szüzességi teszt nemcsak irreleváns, hanem „tudományos érvényességgel sem rendelkezik.”

Alim Qibtiyah, a „Komnas Perempuan” bizottság tagja üdvözölte Perkasa tábornok kijelentését, de azt is elmondta, még mindig várja a szakpolitikai változás hivatalossá tételét. Qibtiyah szerint az emberi jogok védelme mellett a változás egyúttal nagyobb lehetőséget jelenthet a nők számára a hadseregbe való bevonulásra, tekintettel arra, hogy jelenleg az ország 450 000 fős fegyveres állományának mindössze 10%-a nő.

Máshol is bevett gyakorlat

Indonézia minden bizonnyal nem az egyetlen ország, amely még alkalmazza a szüzességi tesztet: 2016-ban Dél-Afrika egyik távoli településének polgármestere 16 diákot díjazott ösztöndíjjal, amiért szűzek maradtak, és ennek bizonyítására alávetették magukat a kétujjas tesztnek. Indiában pedig a rendőrség és a kórházi orvosok gyakran a nemi erőszak miatt feljelentést tevő áldozatokat vetik alá ennek a további bántalmazásnak. Sőt, 1979-ig az Egyesült Királyságban is végeztek szüzességi teszteket az indiai, bangladesi és pakisztáni bevándorlónőkön, hogy kiderítsék, hazudtak-e arról, hogy jegyben járnak egy, már az országban tartózkodó férfival – a feltételezés szerint, akiről kiderült, hogy szűz, annál megalapozottabbnak gondolták a jegyesség meglétét. Az Egyesült Királyság határőrsége azóta elismerte, hogy a gyakorlat illegális és helytelen volt.

Forrás: Elle és CNN