A mindennapi viselkedéssel foglalkozó különböző kutatások arra utalnak, hogy a fizikai környezetünk közvetlen hatással van az érzelmi állapotunkra.
Nem véletlenül érzed jobban magad egy rendezett otthonban. Gondolj csak arra az érzésre, amikor egy hosszú, fárasztó nap után hazaérsz, és végre minden a helyén van. A nappaliban rend uralkodik, a konyhapult tiszta, az asztalon pedig nem tornyosulnak az elintézésre váró dolgok. Mintha egy kicsit a fejedben is helyreállna a rend, igaz?
Ennek megvan a maga pszichológiai háttere. A környezetünk ugyanis hatással lehet a figyelmünkre, a hangulatunkra és arra is, mennyire érezzük magunkat túlterheltnek. Egy zsúfolt, rendezetlen térben több vizuális inger vonhatja el a figyelmünket, míg egy átláthatóbb környezet megkönnyítheti a koncentrációt.
A Princeton Egyetem kutatói a vizuális környezet és a figyelem kapcsolatát vizsgálva arra jutottak, hogy a körülöttünk lévő zavaró ingerek versenghetnek a figyelmünkért. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor az íróasztalunkon halomban állnak a papírok, vagy a konyhapulton egymás mellett sorakoznak az elpakolásra váró tárgyak, nehezebben összpontosíthatunk arra, amit éppen csinálunk. Nem csoda, ha sokan megkönnyebbülést éreznek egy alapos rendrakás után. A rendezett környezet átláthatóbbá teheti a mindennapokat, és azt az érzést keltheti bennünk, hogy legalább a közvetlen környezetünk felett van némi kontrollunk.
De mi történik akkor, ha valaki nem csupán időnként rak rendet, hanem szinte soha nem hagyja, hogy eluralkodjon körülötte a káosz?
A pszichológia szerint a lelkiismeretesség többek között a szervezettséggel, a felelősségtudattal és a következetességgel függ össze. Azok, akikre ez a személyiségvonás jellemző, általában szeretnek előre tervezni, és fontos számukra, hogy átláthatóan működjenek a dolgaik. Ez pedig az otthonukban is megmutatkozhat. Számukra a rendrakás sokszor nem külön feladat, hanem a mindennapok természetes része: reggel bevetik az ágyat, vacsora után elmosogatnak, a kulcsokat pedig mindig ugyanoda teszik. Nem feltétlenül a tökéletességre törekszenek, egyszerűen jól érzik magukat egy kiszámítható rendszerben, amely megkönnyíti a mindennapjaikat.
Aki mindig rendet tart, nem feltétlenül maximalista. Sokak számára a rendezettség egyszerűen megkönnyíti a mindennapokat: ha mindennek megvan a helye, kevesebb idő megy el keresgélésre és döntésekre. Az ismétlődő feladatok idővel rutinná válnak, így a rendrakás kevesebb energiát igényel. A rendezett otthon tehát nem feltétlenül a merev szabályokról szól, hanem arról, hogy a jól kialakított szokások kiszámíthatóbbá és gördülékenyebbé tehetik a hétköznapokat.
Ha a hálószobai széken ruhakupac tornyosul, vagy néha napokig vár a mosogatás, ne aggódj: a rendetlenség nem feltétlenül jelent lustaságot vagy fegyelmezetlenséget. A munkaterhelés, a családi teendők és az aktuális hangulatunk is befolyásolja, mennyi energiánk jut az otthonunkra. Egy fárasztó időszakban teljesen természetes, ha a takarítás háttérbe szorul, és inkább a pihenést választjuk. Ráadásul a rendezettség nem ugyanaz, mint a tisztaság. Nem kell mindennek katonás rendben állnia ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a saját otthonunkban. Van, akit egy könyvekkel teli asztal egyáltalán nem zavar, míg más már néhány széthagyott tárgytól is úgy érzi, káosz veszi körül. Sokkal fontosabb, hogy a környezetünk megfeleljen az igényeinknek, és ne újabb stresszforrást jelentsen.
A rendrakás jóleső szokás lehet, de ha valaki képtelen pihenni addig, amíg minden tökéletesen a helyére nem kerül, érdemes elgondolkodnia azon, miért vált ki belőle ekkora feszültséget a rendetlenség. Más dolog szeretni az átlátható környezetet, és megint más, ha egy apró változás is felborítja a nyugalmunkat. Utóbbi esetben a rend iránti igény mögött akár szorongás vagy a kontroll elvesztésétől való félelem is meghúzódhat.
A lényeg a rugalmasság: egy egészséges rutin megkönnyíti a mindennapokat, de nem uralja azokat. Nem dől össze a világ, ha néha elmarad a takarítás, vagy váratlanul felborul a megszokott napirendünk. A rend akkor szolgálja igazán a jóllétünket, ha segít, nem pedig újabb elvárásokat támaszt velünk szemben. Az otthonunknak elsősorban a feltöltődés helyének kell lennie, nem egy újabb feladatlistának.
Ha tehát szereted, hogy mindennek megvan a helye, és automatikusan elpakolsz magad után, az összefügghet a lelkiismeretességgel, a tervezéssel és a következetességgel. Lehet, hogy szeretsz előre gondolkodni, fontos számodra az átláthatóság, és megnyugtat, ha a környezetedben is rend uralkodik. De az is lehet, hogy egyszerűen így alakítottad ki a mindennapi rutinodat, vagy a rend segít kikapcsolódni egy hosszú nap után.
Egyetlen szokásból persze nem lehet megítélni valakinek a személyiségét. Ahhoz, hogy jobban megértsük önmagunkat, azt is érdemes megfigyelnünk, hogyan kezeljük a váratlan helyzeteket, mennyire tudunk alkalmazkodni, és miként viszonyulunk a feladatainkhoz. A személyiségünk ugyanis sok apró szokásból és viselkedésmintából rajzolódik ki, nem csupán abból, hogy rend van-e a nappalinkban.
A legfontosabb nem az, hogy mindig tökéletes rend legyen körülötted, hanem az, hogy jól érezd magad a saját otthonodban. Ha a rendezettség megkönnyíti a mindennapjaidat, és nyugalmat ad, bátran tekints rá erősségként – de ne feledd, néha a pihenés is fontosabb, mint egy makulátlan konyhapult.
(via)
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!