6 jel, hogy te is jó kislány szindrómában szenvedsz

Lehet, hogy téged is érint a jó kislány szindróma? 

Lehet, hogy egész életedben azt hallottad: „olyan jó kislány vagy”. Könnyű volt veled, szorgalmas voltál, nem panaszkodtál, mindig alkalmazkodtál. Felnőttként pedig jött a következő címke: jó munkatárs, jó barát, jó partner. Kívülről minden rendben, belül viszont ott motoszkál egy furcsa üresség, fáradtság vagy elégedetlenség. Ha ez ismerősen hangzik, lehet, hogy te is jó kislány szindrómában szenvedsz. 

Vissza a gyerekkorig

A jó kislány szindróma gyökerei gyakran egészen a gyerekkorig nyúlnak vissza. A jó kislány az, aki nem sír, nem kér túl sokat, nem okoz gondot. A dicséret nem az érzésekhez, hanem a viselkedéshez kapcsolódik: akkor vagy szerethető, ha alkalmazkodsz. Serdülőkorban ez kiváló tanulmányi eredményekben, megfelelési kényszerben, állandó mosolyban jelenik meg. Felnőttként pedig abban, hogy mindig mindent időre megcsinálsz, nem kérsz segítséget, és soha nem lépsz át határokat, még a sajátjaidat sem.

Kevéssé ismert jelek, hogy érintett vagy

1. Nehezen mondasz nemet, még akkor is, ha már túlterhelt vagy
2. Mások elvárásait gyorsabban felismered, mint a saját igényeidet
3. Bűntudatod van, ha pihensz, lassítasz vagy „csak magadra” figyelsz
4. Gyakran érzed úgy, hogy „mindent jól csinálsz”, mégis boldogtalan vagy
5. Kapcsolataidban hajlamos vagy túlkompromisszumokra
6. Az önértékelésed nagyrészt abból fakad, mennyire vagy hasznos másoknak

A jó kislány szindróma egyik legnagyobb csapdája, hogy kívülről erénynek tűnik. Megbízható, kedves, segítőkész, ezek mind pozitív tulajdonságok. A probléma akkor kezdődik, amikor mindez önfeladás árán működik.

Miért vezethet belső ürességhez?

Erin McGoff karrier és életvezetési tanácsadó szerint a „jó kislányok” megtanulják úgy élni az életüket, hogy az elsődleges cél mások kényelme és boldogsága. Az, hogy ők mit éreznek, másodlagossá válik. Idővel pedig eljutnak oda, hogy már nem is tudják, mi teszi őket igazán boldoggá, mert soha nem volt terük ezt felfedezni.

Ez gyakran úgy jelenik meg, hogy valaki „elveszettnek” érzi magát, noha papíron minden rendben van: stabil munka, működő kapcsolatok, felelősségteljes élet.

A kiút: nem „jobbá”, hanem őszintébbé válni

A felismerés az első lépés. Fontos tudnod, a jó kislány szindróma nem egy személyiségjegy, hanem egy tanult stratégia, amin – tudatos munkával ugyan – lehet változtatni. Ez persze nem azt jelenti, hogy hirtelen önzőnek kell lenne, hanem azt, hogy: 

• elkezdesz határokat húzni,
• megkérdezed magadtól: „én mit szeretnék?”,
• elfogadod, hogy nem a „jóság” tesz értékessé, hanem az önazonosság.

Nem a folytonos megfelelés a cél

Ahogy Erin McGoff is hangsúlyozza: nem kell állandóan „jónak” lenned ahhoz, hogy elég legyél. Nem a megfelelés a belépő az elfogadáshoz, hanem az, hogy végre te is helyet kapj a saját életedben...és talán ez a legfelszabadítóbb felismerés: nem kell többé szerepet játszanod ahhoz, hogy szerethető legyél. Már most is az vagy.

(via)