Hogyan birkózz meg a karanténnal extrovertáltként?

Mi történik akkor, ha a bulizás a mindened, de minden partit mindenhol lemondanak? Megkérdeztünk egy pszichológust, aki tippeket adott, hogyan éljék túl a kényszerű izolációt az extrovertáltak.

Mindig is kimozdulás-párti voltam. Most viszont sehová nem tudok menni, ahol a barátaimmal (és némi borral) lennék körülvéve, idegenekkel elegyednék szóba és táncolnék minden szóba jöhető felületen. Csak képzeld el egy tornádót, ami bárról bárra jár – ez vagyok én.

A nevem Becky, 25 éves vagyok és extrovertált. Ha nem tudom megtenni a fent leírtakat egy hétvégén, nyugtalan leszek és elégedetlen. Mindemellett tudom, hogy most nem ez a lényeg: hálás vagyok az egészségügyi dolgozóknak és tudom, másokhoz képest mennyire szerencsés vagyok. A karantén mégis úgy szembesített extrovertáltságommal, amire nem számítottam. Egyúttal segít tisztábban látni a barátaimat: kik azok, akik jól érzik magukat a hirtelen jött végtelen énidőben és kik azok, akik mások energiájából táplálkoznak, vagy legalábbis szükségük van másokra is. Kikívánkozik a kérdés: mit árul el a karantén a személyiségedről?

Bizonyára te is több ezerszer hallottad már ezt a kifejezést, de nem biztos, hogy pontosan tisztában vagy a jelentésével. Az Oxford Szótár szerint egy “eleven és magabiztos személy, aki szeret mások társaságában lenni”. A Merriam Webster kicsit továbbmegy és “egy társas és fesztelen személy”-ként definiálja az extrovertáltakat. A fogalmat a pszichológia egyik atyjának, C.G. Jungnak köszönhetjük, aki 1918-ban használta először. Az introvertáltak és az extrovertáltak közti legfontosabb különbség, hogy amíg előbbiek az egyedül töltött időből töltődnek fel, addig az utóbbiak a társaságból, a közösségi interakciókból és általában véve a környezeti stimulálásból.

Nagyjából leírhatnánk őket azzal, hogy “mindenük a buli”, kiegészítve azzal, hogy szeretnek spontánok lenni, kibeszélni a problémáikat, olykor pedig veszélyesen viselkedni. A kutatók ehhez azt is hozzáteszik, hogy az extrovertáltak agya dopamint szabadít fel, amikor kockázatot vállalnak és nyernek. Ez persze nem azt jelenti, hogy az extrovertáltak exhibicionisták és figyelmet követelők lennének, de kétség kívül van összefüggés.

Nyilvánvalóan sokkal könnyebben lesznek depressziósak, mint az introvertáltak, de fontos hozzátenni, hogy a mentális egészség megőrzése érdekében mindkét személyiségtípusnak fontos a közösségi interakció. Ilyenkor megoldás lehet a közösségi média aktívabb használata, a több telefonhívás és a videóchat.

Kétség kívül vannak előnyei. Egy introvertált, aki évek óta otthonról dolgozik, a karanténnak köszönhetően sokkal több olyan online szolgáltatáshoz jut, ami azelőtt nem volt számára elérhető. Fitneszedzés, könyvklub, vagy nyelvóra: az utóbbi hetekben valamennyi szolgáltatás a digitális térbe költözött. Jó tipp a kommunikációs csatornák megváltoztatása is: hívjuk fel azokat, akiknek általában üzenetet írunk, írjunk emailt azoknak, akiknek eddig üzenetet írtunk és így tovább.

Van már TikTok fiókod? Rendeztél már Zoom vacsorapartit? Néztél már filmet a barátaiddal úgy, hogy közben nem egy helyen voltatok? Most mindezeknek eljött az idejük!

Kávézz a kollégákkal!

A munkahelyi kávézás nagyon is tud hiányozni, még akkor is, ha a kollégáid nem a legközelebbi barátaid. Ezek a percek, pontosabban az ezekben zajló beszélgetéseket minimális szervezéssel át lehet helyezni a virtuális térbe.

Beszélgess egy másik extrovertálttal!

Egy hozzánk hasonlóval beszélgetni olykor sokkal feltöltőbb élmény lehet, mint valakivel, akinek mi adunk energiát. Ráadásul eszmét cserélhetünk a bevált praktikákról.

Stimuláld magad aktivitásokkal és projektekkel!

Igen, a LinkedIn profilod frissítése egy hasznos időtöltés, de egy táncleckétől sokkal több ingert kapsz.

Sétálj olyan helyeken, ahol rajtad kívül is vannak emberek!

Óvatosan ezzel a social distancing idején, de bizonyára nem lehetetlen feladat találni egy helyet az otthonodtól nem messze, ahol legalább néhány ember mászkál. Az utca amúgy is a barátod: a négy fal közé zárva könnyen hatalmába keríthet az az érzés, hogy a világ megállt, kimozdulva viszont azt fogod tapasztalni, hogy a Föld ugyanúgy forog tovább és ez mindenkinek jó.

Szerezz új barátokat!

Pont most? – kérdezheted, de erre egyszerű a válasz: igen, akár most is. Például úgy, hogy csatlakozol egy csoportos online órához – akár egy könyvklubhoz, akár egy kórushoz –, rögtön több, addig ismeretlen emberrel kerülsz kapcsolatba. A szomszédoknak való segítés és az önkéntes munka is remek lehetőség erre.

Írj naplót!

Egy idő után szinte minden unalmassá válhat a négy fal között. A karantén viszont tényleg egy jó lehetőség arra, hogy jobban megismerd saját magad, ennek egyik remek eszköze a naplóírás. Ebben bármiről írhatsz, amiről csak szeretnéd, a legkevésbé sem kell ahhoz ragaszkodni, mit csináltál aznap, sőt. Ha van rá lehetőséged, visszatekinthetsz eddigi életed legfontosabb pillanataira, arra, mikre jöttél rá ezekben a hetekben/hónapokban, mi az, amin szeretnél változtatni és még sorolhatnánk.

A karanténig nem tulajdonítottam nagy jelentőséget extrovertáltságomnak. Igen, gyakran hangos vagyok, az arcodban vagyok, utálok egyedül lenni, a körülöttem lévőkből töltekezem és nagyon nyíltan kezelem az érzéseimet. Mégis vannak időszakok, amikor félénknek és kínosnak érzem magam, bizonyos helyzetekben pedig szorongok, akár észreveszik az emberek, akár nem. Nyilvánvalóan az extrovertáltságom nagy része saját magam bizonytalanságból fakad. Persze még mindig epekedek azért, hogy kimozdulhassak, de sokkal öntudatosabbnak gondolom magam és kíváncsi vagyok arra is, vajon mások miket tanultak meg magukról a karanténban.

És persze nagyon várom az első bulis estét. Azt viszont nem érzem, hogy úgy kéne tolnom az estét, mintha az lenne az utolsó ilyen. Egy biztos: akkor is én leszek az utolsó ember, aki hazamegy a buliból.