Igen komoly mentális probléma, ezért semmiképp sem lehet félvállról venni a depressziót.
Ahogy magát a depressziót sem lehet egyszerűen elintézni annyival, hogy nem több, mint szomorúság, úgy a betegség kezelése is sokkal összetettebb annál, mint hogy bekapunk rá pár hangulatjavító bogyót.
Bár az utóbbi években sokat lehetett olvasni a depresszióról, még mindig nem vagyunk eléggé tisztában azzal, milyen komoly érzelmi, fizikai és kognitív tünetegyüttesről van szó. Pedig a valóság sokszor jóval sötétebb, mint ahogy azt elképzelnénk.
A legegyszerűbb megfázás esetében is lehet érezni, hogy valami már „bujkál bennünk”, és vannak figyelmeztető tünetek, amikből sejthetjük, hogy hamarosan ágynak esünk majd. A depresszió esetében is lehetnek ilyen előjelek, ám sajnos nem mindig fokozatosan alakul ki az állapot. Előfordulhat, hogy hirtelen, a semmiből éri utol a baj az érintetteket, akik az egyik pillanatban még teljesen jól vannak, a másikban pedig rájuk tör a szorongás.
A depresszióval kapcsolatosan elsőként általában a mentális tüneteket sorolják fel a szakértők: a lehangoltság, a motiválatlanság, a hangulati és érzelmi zavarok ismerősen csengenek. Jóval kevesebb szó esik arról, hogy a betegségnek gyakran fizikai kísérő tünetei is vannak. Sok érintett számol be például kínzó migrénről, ízületi fájdalmakról, emésztési problémákról (puffadásról, székrekedésről, hasmenésről, hányingerről), hátfájásról vagy akár mellkasi fájdalmakról.
Amennyiben a kezelőorvos úgy ítéli meg, hogy szükséges, antidepresszáns gyógyszert írhat fel a betegnek. Ez azonban közel sem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra búcsút inthet az érintett a tüneteknek. Előfordul, hogy többféle készítményt is ki kell próbálni, amíg megtalálják a legmegfelelőbbet, és akkor is időbe telik, amíg érezhető lesz a hatása. A legtöbben kb. 2 hét után kezdik jobban érezni magukat tőle, de egyeseknél ez akár 6-8 hétig is eltarthat.
Ahogy minden gyógyszer esetében, úgy az antidepresszánsoknál is számolni kell az esetleges mellékhatásokkal. Ezek közé tartozik például a remegés, a furcsa álmok, a szájszárazság, a hasmenés, a libidócsökkenés, a súlygyarapodás, az álmatlanság vagy a szédülés. Minden esetben tanácsos ezeket jelezni a kezelőorvosnak, az ő kompetenciája eldönteni, hogy mikor jöhet szóba az újabb készítményre való áttérés.
Az agy kémiai folyamataira ható készítmények hirtelen abbahagyásakor elvonási tünetek jelentkezhetnek, például szédülés, izomkoordinációs zavarok, zsibbadás, izzadás, ingerlékenység, nyugtalanság. Épp ezért, ha a kezelőorvos is rábólint, a gyógyszer elhagyása csak fokozatosan történhet, és akár több hétbe is telhet, amíg teljesen abba tudják hagyni az érintettek az antidepresszáns szedését.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!