Mindig ellenőrzöd, hogy bezártad-e az ajtót? A pszichológia szerint nem feltétlenül az óvatosság az oka

Bezártad az ajtót, mégis visszamész ellenőrizni? A pszichológia szerint ennek nem feltétlenül a szorongás vagy a feledékenység az oka.

Bezártad az ajtót, láttad is, ahogy elfordítod a kulcsot, mégis visszamész, és lenyomod a kilincset. Ismerős Ha igen, nem biztos, hogy feledékeny vagy szorongó. Lehet, hogy egyszerűen nagyon lelkiismeretes vagy. Most eláruljuk, hogy ez a szokás mit árulhat el a személyiségedről.

Minél többször ellenőrzöd, annál bizonytalanabb lehetsz

Furcsán hangzik, de a túl sok ellenőrzés éppen az emlékeinket teheti bizonytalanabbá. Amit rutinszerűen csinálunk, azt az agyunk kevésbé részletesen rögzíti. Így hiába zártad be az ajtót, pár perc múlva már nem emlékszel pontosan a mozdulatra. És már jön is a gondolat: biztos bezártam?

Ez nem csak az ajtóról szól

A visszafordulás mögött az is állhat, hogy komolyan veszed, amiért felelősséget vállalsz. Ugyanez megjelenhet a munkában és a kapcsolataidban is: még egyszer átolvasod az e-mailt, észreveszed a hibákat, emlékszel az apróságokra, és fontos neked, hogy betartsd, amit ígértél. A pszichológia ezt a lelkiismeretességgel hozza összefüggésbe.

Ha viszont valaki újra és újra visszamegy ellenőrizni, és ettől sem tud megnyugodni, az már kényszeres viselkedés is lehet. Egy gyors kilincspróba azonban önmagában teljesen hétköznapi. Ha azonban azt érzed, hogy a probléma elfajul, mindenképpen érdemes lehet átgondolni, hogy miért okoz benned szorongást egy ilyen dolog.

A személyiségünkről az ilyen apró dolgok is árulkodhatnak

Talán éppen ezért nem érdemes rögtön furcsa szokásként tekinteni arra, ha valaki még egyszer ellenőrzi az ajtót. Lehet, hogy egyszerűen olyan ember, aki szeret biztosra menni, és fontos neki, hogy rendben legyenek a dolgok. Egy apró mozdulatból persze nem lehet teljes személyiségrajzot készíteni, de sokszor éppen az ilyen hétköznapi szokások árulnak el rólunk a legtöbbet.

Via