A japán hercegnő, aki azért nem kerülhet trónra, mert nő

Hiába jogos örökös, nem uralkodhat saját jogon Aiko hercegnő, mert Japán első számú embere nem lehet nő.

Japán jelenlegi öröklési törvényei nem teszik lehetővé, hogy a császár női leszármazottai foglalhassák el a krizantém trónt – még akkor sem, ha az hivatalosan őket illetné. Így aztán a jelenleg uralkodó Naruhito császár után nem léphet hatalomra lánya, Aiko hercegnő – tavaly év végén hivatalosan is bejelentették, hogy Naruhito halála esetén öccse, Akisino koronaherceg lesz a trón örököse.

A szigetország annak ellenére sem engedi a hercegnőket uralkodni, hogy a liberálisok erősen kampányolnak a nőági örökösödés bevezetése mellett. Ráadásul úgy tűnik, ha az uralkodókról van szó, a japán lakosság sokkal nyitottabb és progresszívebb, mint a kormányuk: a Kyodo News nemrégiben végzett felmérése szerint a megkérdezett japánok 80%-a ugyanúgy elfogadna uralkodójaként egy császárt és egy császárnőt is. A felmérés eredményeit a Japan Times is kivesézte, és megállapították, hogy azok egybecsengenek egy tavalyi kutatással, amiből kiderült, hogy a japán állampolgárok túlnyomó többsége támogatja a császári utódlásra vonatkozó szigorú szabályok módosítását. A népakarat azonban nem befolyásolja az erősen konzervatív japán kormány álláspontját, akik ragaszkodnak a hagyományokhoz, miszerint az uralkodás egyedül a férfi császároknak rendeltetett.

Márpedig a férfi utódlási sor stabilitása az elmúlt évtizedekben egyre kevésbé biztosított, főként, mióta a 87 éves Akihito császár közel 200 óta elsőként 2019-ben lemondott a trónjáról. Tőle vette át az uralkodói feladatokat a most 61 éves Naruhito császár, akinek jelenleg három örököse van: testvére, az 55 éves Akishino, unokaöccse, a 14 éves Hisahito herceg és nagybátyja, a 85 éves Hitachi herceg. Feleségét és lányuk, Aiko édesanyját, Maszako császárnőt Japánban „a felkelő nap szomorú hercegnője” névvel illetik, részben a depresszióval kapcsolatos problémái miatt, részben pedig a nehézkes teherbeesése miatt, nem beszélve a férfi örökös születésének hiányával kapcsolatos nyomásról, ami rá nehezedett.

Érdekesség, hogy bár az öröklődési szabályok tiltják, Japán trónján a történelem során összesen 8 női császárnő uralkodott. Kono Taro, a japán kabinet tagja és potenciális jövőbeli miniszterelnökjelölt a Times-nak adott interjújában úgy nyilatkozott: „Lehetségesnek tartom, hogy a császári hercegnőket, köztük Aiko hercegnőt egy nap elfogadják uralkodóként. Jelenleg csak egy trónörökös van az új generációban, így mindenképpen meg kell fontolnunk, hogy mit tegyünk, ha nem születik több férfi örökös.”

Forrás: Elle