Középkori romantika a belváros közepén: itt az Unger-ház története

Te mennyit tudsz az Unger-ház történetéről? 

Lovagok harcait, középkori romantikát idéz a Múzeum körút titokzatos hangulatú átjáró háza, a 7-es szám alatt található Unger-ház. A kaput őrző sárkányok, griffmadarak, kőcsipkék, tulipánok és csillagok, a XIX. századi fakockák, a leromlott állapota ellenére is magával ragadó belső terek nem csak egyik útról a másikba, hanem a főváros letűnt korába is elvezetnek minket. 

Ybl Miklós első pesti alkotása

A Múzeum körút 7-es szám alatti, Unger-ház néven ismert bérház Ybl Miklós, a 19. század és a teljes magyar építészettörténet egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású építészének első pesti munkája. Az 1852-53-ban elkészült átjáró ház nem csak azért különleges, mert díszítéseiben, stílusában romantikus, középkori várkastélyokat idéz, de a tervező és az építtető család történetében is találunk építészet- és várostörténeti érdekességeket.

A ház tervezőjőnék, Ybl Miklósnak az Operaház, a Szent István-bazilika, a Budavári Palota vagy a Várkert Bazár impozáns épületei mellett országszerte templomok, kastélyok, bérpaloták sorát köszönhetjük. Egyetlen fennmaradt mondása, „amíg megmagyarázom, addig megcsinálom”, egy olyan ember képét festi elénk, aki a tettekben hitt a szavak helyett.

Most pedig elárulunk  mindent az Unger-házról és a történetéről, amely Ybl Miklós első budapesti munkája:

Az Unger-család sikertörténete

A megrendelő, Unger Henrik tehetős vállalkozó és ingatlanfejlesztő volt, virilista, azaz a legtöbb adót fizető helyi polgárok egyike, aki ezen a jogcímen tagja volt a helyi önkormányzatnak. Az épület elkészüléséhez először lebontatta a telken korábban álló kovácsműhelyt, ami a család gazdagságának – és Unger Henrik könnyű életének, hiszen alapvetően a már birtokában álló épületek bérbeadásából befolyó összegekből élt – megalapozója volt.

Henrik nagyapja, Unger Benedek kovácsmester, itt,  az egykori Hatvani (mai Kossuth Lajos) és Magyar utca sarkán, a XVIII. században itt nyitotta meg műhelyét, ami a leszármazottak progresszív gazdasági gondolkodásának köszönhetően csak az első lokációja volt egy hatalmasra növő ingatlan portfóliónak.

Innen indul tehát a sikertörténet - a műhely kedvező fekvésének köszönhetően remekül jövedelmezett: a nagy forgalmú pesti vásárok idején a Hatvani kapun az ország minden pontjáról érkező szekerek hosszú út után – és a korbeli, kielégítőnek finoman sem nevezhető útviszonyok miatt – kilazult, vasalásra szoruló kerekek, patkójukat elkoptató lovak gazdái azonnal rátaláltak, és gyakran igénybe vették szolgáltatásait.

Az ő idősebb fia, Unger Antal nem csak a kovácsmesterséget folytatta: tizenöt éven át szinte minden évben vásárolt egy-egy új ingatlant, amelyeken a kor elismert építészeivel bérházakat emeltetett.

Unger Antal házai a családi hagyomány szerint óránként egy arany dukátot jövedelmeztek

 – olvashatjuk Unger Emil, a család leszármazottjának visszaemlékezését az 1983-as Históra folyóiratban. Antal fiai közül megint az idősebb, II. Antal vitte tovább a kovácsmesterséget és progresszív gondolkodást: a céhes kereteken túllépve, a kereskedelem felé mozdult el, vaskereskedést nyitott, ami hamarosan az ország második legnagyobb ilyen profilú cégévé vált (és a nyereséget az apai mintát követve, ingatlanok vásárlásába fektette).

Családi kapcsolatok

Érdekes részlet, hogy II. Antal Pollack Mihály – a klasszicizmus kiemelkedő alkotója, a kor elismert és jómódú építésze, többek között a Magyar Nemzeti Múzeum épületének tervezője –Magdolna nevű leányát vette feleségül. Azt pedig tudtad, hogy Pollack Mihálynál a későbbi tervező, Ybl Miklós segédként, majd rajzolóként dolgozott, fiával Pollack Ágostonnal pedig 1841-től közös építész-és tervezőirodát vezettek?

Ybl a klasszicizmus nagy mesterétől közös munkájuk eredményeként meleg hangú, elméleti és gyakorlati jártasságát is méltató ajánlólevelet kapott, amikor a pesti építészek céhébe jelentkezett – ahova csak 20 évvel és rengeteg épülettel később nyert felvételt, de ennek elbeszélésére majd egy másik alkalommal kerül sor – joggal gondolhatjuk, hogy családtagjainak is ugyanilyen hangnemben ajánlotta Pollack Yblt, és talán innen a kapcsolat, ennek a házasságnak és családi összefonódásnak köszönhetjük a Múzeum körút 7-es épületét.

Az építtető, II. Antal öccse, Henrik, ahogy említettük, édesapjától örökölt ingatlanok jövedelméből élt, amely a város fejlődésével folyamatosan nőtt. Emellett ipari vállalkozásokba is befektetett, amivel milliomos lett, így érhette el a fentebb említett remek helyezést a korabeli leggazdagabbak listáján. Bár gyakorlatilag bárkivel terveztethetett volna bérpalotát, talán az említett családi kapcsolatok, esetleg Pollack Mihály személyes ajánlása miatt választhatta ki a feladatra Ybl Miklóst, mindenesetre ennek az összetalálkozásnak köszönhetjük Budapest egyik legkülönlegesebb, romosságában is elbűvölő épületét. 

Középkori romantika a belvárosban

A Múzeum körúti bérpalota, amely romantikus hangulatát a bizánci, mór, gótikus és reneszánsz stílusjegyek keveredésének köszönheti, azonban saját korában nem mindenkinek nyerte el a tetszését. 

Az Unger-ház már építése közben nagy feltűnést keltett, noha voltak olyan hangok, amelyek túlzónak tartották a mór, bizánci, gótikus és romantikus stílusjegyek együttes alkalmazását. „Rajta az építészet minden stílje képviselve van”, írta 1853-ban a Pesti Napló szigorú kritikusa.

Mintha mézeskalácsból nyomták volna

– olvashatjuk a cikkben.

A ház azonban már ekkor kereskedelmi és ingatlanpiaci sikert aratott: még az építkezés alatt minden lakás elkelt, és a földszinti üzlethelyiségek is hamar bérlőre találtak. Az épületről Ybl Ervin, művészettörténész, Ybl távoli rokona már elismerősen beszélt. 

Méltatva említi a keleti elemeket, a mór stílusú homlokzat díszeket, illetve az épület belső udvari kialakítását, ahol Yblnek sikerült elkerülnie a korabeli pesti bérházak tipikus és kényelmetlen megoldását, a függőfolyosókat. Ehelyett az udvar egyfajta „ünnepi csarnokká” vált, árkádos homlokzatokkal, romantikus ablakformákkal és a reneszánsz térszervezést idéző arányokkal.

A külső homlokzat első emeleti, félköríves ablakai áttört ornamentikájú erkélyekre nyílnak, amelyeket díszes sárkánymotívumok (vagy griffmadarak) tartanak. Volt, amire nem gondolt a nagymester, ez pedig az üzletek szükségletei, így a későbbi átalakítások során a földszint üzletportálok kialakítása „teljesen eléktelenítette” az eredeti kompozíciót, megbontva az erkélyek és díszítőelemek összhangját.

A homlokzaton román stílusú kőelemek, míg a belső árkádsorokon már reneszánsz harmónia érvényesül, ami a korszakban szokatlanul gazdag formai kísérletezést tükröz. Az Unger-ház egyszerre mutatja Ybl korai romantikus stílusának karakterjegyeit és előlegezi meg azt a letisztult formanyelvet, amely a későbbi mesterműveiben – mint az Operaház, a Szent István-bazilika vagy a Várkert Bazár – csúcsosodott ki.

Az Unger-ház nemcsak egy tehetős polgár és egy fiatal építész közös vállalkozása volt, hanem újszerű, gazdagon díszített megoldásaival a magyar romantikus építészet figyelemre méltó korai példájává vált.