3 új romantikus film a Netflixen, amit neked is streamelned kell

Íme néhány új projekt a Netflixről. 

A Netflix idei romantikus kínálata földrészeken és nyelveken ível át: Isztambul, Párizs és Texas három külön világot mutat meg – mindegyik a szerelem más arcát. A talán igen, A francia szerető és az Egy másik Párizs is megtalálható a streamingszolgáltatón. 

Talán igen (She Said Maybe)

A német–török koprodukcióban készült She Said Maybe középpontjában Mavi (Beritan Balcı) áll, fiatal nő, aki Németországban él, de gyökerei Törökországhoz kötik. Barátja, Can (Sinan Güleç) megkéri a kezét, és bár szereti, nem tud igent mondani. A történet innen indul: egy elhalasztott válaszból, amely mögött sokkal több rejlik, mint bizonytalanság.

Mavi Isztambulba utazik, hogy meglátogassa nagymamáját (Meral Perin), akit alig ismer, és aki váratlanul a múlt ajtaját tárja ki előtte. A lány itt szembesül azzal, hogy két kultúra, két életstílus között kell megtalálnia önmagát – és azt is, mit jelent számára a szerelem, ha közben a szabadságát sem akarja elveszíteni.

Buket Alakuş rendezése pontosan érti a csend erejét. A film nem az intenzív érzelmekről szól, hanem arról az állapotról, amikor valaki még nem tudja, merre induljon. Beritan Balcı visszafogott alakítása miatt Mavi karaktere nemcsak hiteles, hanem ismerős is: az a nő, aki szeretne szeretni, de előbb magát kell megtalálnia, mielőtt bárkinek igent mondhatna.

 
A francia szerető (French Lover)

A francia szerető egyszerre idézi a klasszikus amerikai rom-komok hangulatát és a francia vígjátékok hagyományait, modern könnyedséggel. Főhőse, Abel (Omar Sy), sikeres filmsztár, aki egy véletlen folytán találkozik egy párizsi bisztró pincérnőjével, Marionnal (Sara Giraudeau). 

Abel a hírnév súlya alatt próbál normális életet élni, Marion pedig egy válás után keresi önmaga. Kettejük között nem szikrázó, hanem halk, ismerős vonzalom bontakozik ki. Omar Sy, akit már csodálhattunk az Életrevalókban, a Lupinban vagy a Sambában,  most is remek alakítást nyújt az öntelt és sokszor a valós élettől teljesen elrugaszkodott filmsztár szerepében. Sara Giraudeau visszafogott, érzékeny játéka tökéletes ellenpont: nem rajongó, nem múzsa, csak egy nő, aki nem ijed meg attól, ha valaki ismert.

A film lassan építkezik, elkerüli a romantikus kliséket, és Párizst sem díszletként használja, hanem természetes térként, ahol a találkozások maguktól történnek. A francia szerető nem akar több lenni, mint egy csendes történet két emberről, akik egy zajos városban végre meghallják egymást.

 
Egy másik Párizs (The Wrong Paris)

Az Egy másik Párizs játékosabb hangvételű, de szintén a kapcsolódásról mesél. A történet középpontjában Dawn (Miranda Cosgrove) áll, fiatal nő Texasból, aki arról álmodik, hogy művészeti iskolába járjon. Amikor lehetősége adódik szerepelni egy társkereső reality show-ban, amely Párizsban forog – legalábbis így hirdetik –, jelentkezik. A fordulat ott jön, amikor kiderül: a „Párizs” a címben nem a francia főváros, hanem egy Texasban található Párizs.

Dawn kezdetben dühös, csalódott és mindent megtenne, hogy hazamenjen. Aztán megismeri Trey McAllent (Pierson Fodé), a műsor főszereplőjét, és a helyzet lassan új értelmet kap. A film a reality show világát használja díszletként, de a középpontban mégis a valódi érzelem áll. A The Wrong Paris könnyed, szórakoztató film, de nem a klasszikus limonádé. Nem a szerelem idealizálásáról szól, hanem arról, hogyan alakulhat ki valami valóságos még a legmesterségesebb környezetben is. A végeredmény kedves, őszinte és épp annyira önironikus, amennyire a romantikus filmeknek szinte kötelező manapság.