Kutyaszánnal a sarkkörön - Egy álom valóra válhat

Szavazz, hogy egy lelkes amatőr eljuthasson a jeges expedícióra!

V.D.: Soha nem álltam kutyaszánon, de -20 fokban sem aludtam még, szóval ez nekem teljesen új dolog. Túrázni szeretek, de az nem összehasonlítható a Polarral.

Úgy kell ezt elképzelnünk, hogy a vad természetben csak magadra (és a szánhúzó kutyákra) számíthatsz az expedíción? Hogyan, mivel telik el egy tipikus nap?

Minden évben 20 ember jut ki erre az útra. Velük van még néhány szervező, akik természetesen segítenek, ha kell. De alapvetően az ember magától csinál mindent végig. Az 5 napos út előtt van 2 nap elméleti és gyakorlati felkészítés. Megmutatják, miként kell hatékonyan és logikusan felpakolni a szánra, hogyan kell sátrat állítani, hogyan kell tüzet csiholni, amihez eszközt is adnak.

Úgy néz ki egy nap, hogy kb. reggel 5-kor felkel az ember, megeteti a kutyáit, megreggelizik, kicsit félrevonul, hogy „elvégezze a dolgát” - ugyanis ez később elég macerás tud lenni, hiszen sok réteg ruha van mindenkin. Aztán szétszedik a sátrakat, felpakol mindenki a saját szánjára és el is röppen 3 óra, 8-kor indulás.

Onnantól kezdve csak gyönyörködni kell a tájban és hajtani a szánt, hogy a kutyáknak könnyebb dolguk legyen. Napi kb. 70 km a táv. Amikor megérkezik a csapat a következő állomásra, kezdődik a vízforralás, sátorállítás, etetés, vacsora.

Van még néhány érdekesség. Az ivóvíz a jégből illetve hóból van, amiket hőtartó kulacsokba kell tenni. A kulacsot pedig célszerű betenni a hálózsákba, hogy melegítsen alvás közben. A sátorállítást kicsit máshogy kell elképzelni, mint mondjuk egy fesztiválon. Az ember elsőként ás magának egy gödröt a hóban, oda kerül majd a sátor. Utána a kiásott hóból épít magának egy falat a sátor mellé, hogy enyhítse a szelet. Elképesztő szuper lehet!

Előny, ha valaki fitt, hiszen egész nap hajtani a szánt fárasztó. Persze nem kötelező végig és folyamatosan, mert a kutyák elhúznak. De a jelentkezők általában szeretnek segíteni a kutyusoknak és dolgoznak velük. Én edzőterembe járok évek óta, így nagy változás nem volt az életemben fizikai felkészülés szempontjából. Meg egyébként is, ha egy ember meg szeretné csinálni ezt a túrát, akkor meg is fogja. Fejben dől el. Nem hallottam olyanról, hogy valaki ne fejezte volna be. Maximum olyan történt, hogy nem indult el egy jelentkező, mert idős volt és nem volt rendben az egészsége.

A szavazás más tészta, arra kell készülni a legjobban. Most vagyok 800 körül és fogalmam sincs, hogy lesz ebből 40.000. De sikerülnie kell, különben megbolondulok. Talán épp az Elle olvasók segítenek majd? Itt lehet szavazni december 13-ig, ez most a legfontosabb: www.davidforpolar.com!

Mik a legeslegszükségesebb felszerelések hozzá?

Szinte semmit nem kell kivinni, mert a Fjällräven ad gyakorlatilag mindent. Tűzcsiholó kést, kulacsokat, edényeket, sátrat, hálózsákot. Talán ezek a legfontosabbak. Egy komplett túrahátizsákot adnak telepakolva, plusz sok réteg, mindenkinek a saját nevével ellátott ruhát és bakancsot, egy szóval mindent, ami meleget csinál vagy melegen tart.

Sok útnak és expedíciónak utánanéztem, hiszen többet is kínálnak Grönlandon és az Antarktiszon. Ezek sajnos csak kevesek számára elérhetők, egyszerűen azért, mert rettentő drágák. Grönlandra például egy hónapos útra is el lehet menni,  ahol az ember beköltözik egy jégtörő hajóra. Elképesztő jó lehet, de nekem nincs benne elég kihívás. Tavaly Izlandon jártam, annyira lenyűgöző volt számomra, hogy egyből elkezdtem nézni hasonló utakat. Aztán beugrott, hogy egy ismerősöm mesélt az édesapja egy korábbi útjáról. Már amikor először hallottam, nagyon megtetszett. Ez volt a Fjällräven Classic túrája. Elkezdtem olvasgatni róla, és így bukkantam rá a Polarra. Csak annyit láttam, hogy 330 km, Északi Sarkkör, kutyaszán. Rögtön éreztem, hogy megtaláltam az utat, amire el kell jutnom! Nem tudnám pontosan leírni a miértjét, csak egyszerűen tudom, hogy imádnám és erre van szükségem. Plusz szeretem az egyedi dolgokat és, ha valami egyedi, akkor a Polar az!

Ha sikerül, és te kapod a legtöbb szavazatot, mikor indulhatsz? Lehet majd követni az utadat (Facebookon, YouTube-on)?

Ha sikerül, április 8-án indulok 2019-ben. Az egész utat felveszik a szervezők és összevágnak belőle egy filmet a végén. De természetesen miután megjöttem én is feltennék képeket/videókat, ha már olyan kedvesek az emberek, hogy kijuttatnak, megosztanám velük, milyen nagyszerű kalandban volt részem. Közben nem tudnék, hiszen a semmi közepén szerintem nem lesz internet. De ez pont így van jól!