Túl a racionalitáson – spirituális és ezoterikus útmutatások nyomában

A közelmúlt kihívásainak – világjárvány, háború, infláció – hatására sokan érezték magukat elveszettnek és vágytak új iránymutatásra. Nem meglepő, hogy az asztrológiától kezdve a tarot- és tenyérjósláson át egészen a numerológiáig számos gyakorlat a reneszánszát éli, és egészen más szemmel nézünk rájuk ma, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt. 

Ezek a spirituális és ezoterikus megközelítések friss perspektívát kínálnak, amely által belső erőhöz juthatunk, és visszanyerhetjük az érzést, hogy mi magunk irányítjuk az életünket.

Útkeresés, önismeret, énidő

„Egy karrierváltás közepén voltam, amikor felkerestem egy asztrozófust, akit a barátnőm ajánlott. Az első alkalom több órás asztrológiaiképlet-elemzésből állt, amelynek során rengeteget megtudtam magamról és a kapcsolataimról. Számos ahaélményben volt részem, és jó volt visszacsatolást kapni arról, hogy a megérzéseim alapján meghozott döntések valóban helyénvalók voltak az életemben – meséli Farkas Boglárka. – Legközelebb akkor mentem el, amikor beütött a pandémia, és kicsúszott a lábam alól a talaj. Semmiféle munkalehetőség nem volt a láthatáron, teljesen reményvesztett állapotba kerültem. Az asztrozófustól megerősítést kaptam, hogy tartsak ki, mert igenis ott a fény az alagút végén.” Boglárka azóta éves előrejelzést kér, és ha egy-egy szituációban elakad, vagy útmutatásra van szüksége, mindig felkeresi asztrozófusát.

A lehetőségek megmutatása

Érezhetően megnőtt az igény az ilyen jellegű szolgáltatásokra. „A Covid-időszak tette egyértelművé, hogy a racionalitás, a kizárólag észszerű magyarázatok nem minden esetben kínálnak kielégítő megoldást. Hiány keletkezett az emberekben, ez pedig igényt ébresztett. Tömegek ébredtek rá, hogy a kézzel nem megfogható, aggyal nem értelmezhető minőségek itt vannak bennünk és körülöttünk, és ezekkel a lehetőségekkel sokan kívánnak élni – állítja Ládonyi János asztrozófus, aki csillagbölcselettel foglalkozik, és jóslás helyett cselekvési lehetőségeket, energiamintákat mutat a hozzá fordulóknak immár 10 éve. – Az asztrológus jósol, determinál. Elkerülhetetlen hatásokról beszél, amelyek törvényszerűen lesújtanak vagy felemelnek. Az asztrozófus ezzel szemben inkább lehetőségeket mutat. Meghagyja a szabadságot, hogy kedvünk szerint működtessük, tudva, mi mivel jár. Közönséges analógiával: az asztrológus háromfogásos menüt, az asztrozófus svédasztalos lakomát kínál.”

magányos emberek 

Lekszikov Attila és László Gergely, akik tarot-tanácsadással foglalkoznak és tarot-tanfolyamokat tartanak, szintén úgy látják, hogy az emberek egyre nyitottabbak a spirituális dolgok iránt. „Annyi minden változik a világban, létbizonytalanság van az emberekben. Meggyengült a hit a történelmi egyházakban, a tudománnyal pedig sokszor nem lehet lépést tartani, ezért egyre többen járnak asztrológushoz, kineziológushoz, numerológushoz vagy tarot-tanácsadóhoz. A legtöbben nem válaszokat, hanem iránymutatást keresnek – mondja Attila, aki több mint 30 éve foglalkozik ezzel, és elmondása szerint elsősorban önismereti, valamint párkapcsolati kérdésekkel keresik fel. – Amikor párkapcsolati kérdésekkel fordulnak hozzám, főként azt szeretnék megtanulni, hogyan tudják kibontakoztatni a nőiességüket vagy a férfiasságukat, hogyan tudnak egyenrangú felek lenni a kapcsolatban. A modern kor embere magányos, és ezt sokan az ezotérián belül szeretnék feloldani.

Sokszor nem is az számít, hogy mit mutat a kártya vagy mit mondok, az a fontos, hogy figyeljenek rájuk, és lelkileg feltöltődhessenek. Érezzék úgy, hogy megadták maguknak az énidőt, és tanultak valamit magukról, ami kihat az életük minden területére.

Mert valami hiányzik

„Amikor keresed a válaszokat az életedben, a helyed a világban, az utad során sok mindent kipróbálsz: kineziológia, asztrológia, családállítás. Bár mindenhonnan kaptam ezt-azt, mégis azt éreztem, hogy valami hiányzik. Akkoriban találtunk újra egymásra a régi barátnőmmel, aki mutatott egy tarot-videót. Ez nagyon megfogott, egyre több ilyen jellegű tartalmat kezdtem nézni, vettem kártyát is. Aztán jött egy érzés, hogy nekem valami dolgom van ezzel, ezért jelentkeztem egy tanfolyamra – mesél a történetéről Révai Rebeka, aki közel egy éve foglalkozik a tarot-val. – Megfogott, hittem benne, és talán emiatt sokat segített abban, hogy megtaláljam önmagam, és remélem, egy nap majd én is tudok segíteni másoknak. A tarot egy életérzés, mindig ad valami újat.”

Kézben tartani a sorsot 

Attila és Gergely hangsúlyozzák, hogy a tarot csupán tükröt mutat. Amikor a 78 lapból húzunk egyet, akkor a saját létvalóságunkat projektáljuk egy szemmel látható formába. „Az asztrológia a bolygók állásából projektál, mi a tarot-kártyából, de teljesen mindegy, mi az eszköz, mert minden én vagyok – emeli ki Gergely. – Az emberek kezdik felismerni, hogy a tarot-elemző nem megjósol dolgokat, hanem abban segít, hogy az illető rálásson magára és felismerje azokat a szándékokat, amiket szeretne a jövőben megteremteni. A tarot-t nem anyagi dolgok elérésére tudjuk használni, hanem személyiségfejlődésre, aminek a mellékhatása, hogy a földi egzisztenciánk jobb lesz, és ez oltári nagy különbség.” János is úgy látja, hogy az emberek meg akarják érteni magukat, a működésüket. A legtöbben szeretnének egyfajta kezelési útmutatót, amivel kézben tudják tartani az életüket és ezáltal a sorsukat is. „A legtöbben úgy jönnek, hogy nem a tutit akarják, hanem készek felelősséget vállalni, és felismerték, hogy ehhez jól jön egy másfajta nézőpont” – mondja az asztrozófus.

melyik úton kell indulni?

Sz. Rozi, aki több mint 20 éve van a szakmában, és aki nem jósnőként, hanem lélekvezetőként aposztrofálja magát, hasonlóan vélekedik erről. „A jóslás önfejlesztés. Megfogom a kezed, elvezetlek az állomásra, ott viszont neked kell tudni, hogy melyik vonatra szállsz majd fel. Amikor például azt látom, hogy valaki egy kifejezetten rossz párkapcsolatban van, de ez karmikus, tehát az illetőnek meg kell élnie, hogy tovább tudjon menni az útján, nem nyúlok bele. Abban tudom segíteni, hogy könnyebben vészelje át ezt a helyzetet, neki kell kiszállnia, és a tapasztalatok révén fejlődni”– mondja Rozi, aki kártyával dolgozik, és kérdések révén vezeti rá a klienseit az elakadásaikra. Elmondása szerint szívesebben járnak hozzá, mint pszichológushoz.

Nagyon sokan a lelki szemetesládájukként tekintenek ránk, de nekünk nem ez a dolgunk. Bár lenne rá igény, soha nem mondom meg, hogy mit válasszanak, mert ez nem így működik.

Pillanatnyi érzések

Kovács Enikő huszonéves korában úgy érezte, hogy övé a világ. A munkában és a magánéletben egyaránt sikereket ért el, aztán harmincéves kora körül megtorpant. A dolgok nem úgy alakultak, ahogy szerette volna, és erőből akarta irányítani az életét. „Egyre több negatív hatás ért, az álomállást nem kaptam meg, a párkapcsolatból nem esküvő lett, hanem szakítás, és még sorolhatnám. Kerestem a válaszokat arra, hogy miért jönnek tömegével az akadályok és mit kell tanulnom ebből – meséli Enikő, aki ma már hálás ezért az időszakért, és látja, hogy mi miért történt vele. – Voltam pszichológusnál, kineziológusnál, asztrológusnál, családállításon, ajurvédikus kezelésen, jósnőnél. Egy ponton eljutottam oda, hogy magamban kell rendet raknom. Sokat voltam egyedül, meditáltam, mert csak ilyenkor lehet megismerni magunkat igazán. Szerencsémre találkoztam egy olyan jósnővel, aki a kártya segítségével nem a jövőm mondta meg, hanem a pillanatnyi érzésekből mutatott tükröt. Az életszemléletem kitágult a racionális nézőpontból, és elfogadást gyakorolva már nem az akadályokat látom, hanem azokat a helyzeteket, amelyek jobbá tesznek vagy a helyes útra terelnek. Mindenki számára máshonnan jöhet a segítség, hogy megtalálja a kérdéseire a választ, éppen ezért tiszteletlenségnek tartom, ha valaki a jóslást komolytalannak tekinti.”

Tabuk és kóklerek

Bár nagy az igény minden ilyen jellegű szolgáltatásra, még mindig rendkívül kevesen vállalják fel, hogy adott esetben asztrológushoz, tarot-tanácsadóhoz vagy jósnőhöz fordulnak. „Nem mindenki spirituális beállítottságú, ezért én is csak azokkal a hozzám közel állókkal osztottam meg, hogy tarot-tanfolyamra járok, akiket érdekel a téma, és hisznek benne valamilyen szinten – mondja Rebeka. – Ezt megérzem az emberekben, tudom, kivel beszélhetek erről.” Egészen magas státuszú emberek, politikusok, üzletemberek és művészek is kikérik a szakemberek véleményét egy-egy fontosabb döntés kapcsán, de nem beszélnek róla, mert szégyellik, félnek, hogy gúny, nevetség tárgyává válnak. Interjúalanyaink is csak név nélkül nyilatkoztak, ami nem meglepő, hiszen a társadalom ítél és elítél. Abban szintén egyetértenek a szakemberek, hogy az elmúlt évtizedben nagyon felhígult a szakma. Sok lett a kókler. A magyarországi törvények elég kevés dolgot tiltanak, de azokat szigorúan, ezért vigyáznak, hogy soha ne nevezzék terápiának a tevékenységüket, magukat pedig pszichológusnak vagy pszichiáternek. Ha ez megvan, akkor a lehetőségek száma szinte végtelen – ügyesség dolga és működik az ezobiznisz. A negatív visszajelzésektől pedig gyakorlatilag nem kell tartaniuk, mert senki nem szereti nyilvánosan beismerni, hogy visszaéltek a hiszékenységével, és átverték. Ezért az áldozatok inkább csöndben maradnak. A megszégyenüléstől való félelem a sarlatán kezére dolgozik. 

Nem elég a szakember 

„A sikerélmény kétélű fegyver, mert amikor bejön valami, az emberek hajlamosak azt hinni, hogy mi idéztük elő, pedig nem, ők csinálták, én csak asszisztáltam. Veszélyes, ha a sikerélményt magunknak tudjuk be. Azért mindig az adott illető dolgozott meg, mi csak segítettünk – mondja Gergely. – Az ezotéria ma már divat, éppen ezért sokszor azt látom, hogy vannak, akik túltolják, és számos szakembert felkeresnek, ahelyett, hogy megoldanák a saját problémáikat.

Olyan ez, mint a rehabilitáció, elmondhatják valakinek, hogy mit kell tennie azért, hogy mondjuk újra járni tudjon, de ha nem tesz érte, nem fog mozogni, akkor nem fog működni a kezelés.

Éppen ezért Gergely és Attila is hangsúlyozza, hogy amikor megkérdezik tőlük, mikor érdemes újra visszajönni, azt szokták mondani, majd akkor, ha változtattak az életükön, mert nem tudják ugyanazt százszor máshogy elmondani. Szerintük akkor beszélhetünk sikerről, ha segítettek helyretenni egy ember belső értékrendszerét. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy sokszor az, amit a kártya vagy a csillagok mutatnak, nem úgy és akkor érkezik az életünkbe, ahogy azt elképzeltük. „Az asztrozófus azt mondta, hogy március körül olyan energiák lesznek, amelyek új irányt adnak a karrieremnek. Be is hívtak egy állásinterjúra ahhoz a céghez, ahol leginkább szerettem volna dolgozni, ám amikor egy hónap múlva se értesítettek, a LinkedInen észrevettem, hogy mást vettek fel – emlékszik vissza Boglárka. – Nagyon csalódott voltam, hiszen az asztrozófus megmondta. Aztán rákérdeztem, és azt mondta, hogy ezek az égi energiák még ott vannak, de a megoldás magasabb munka- és energiabefektetést igényel tőlem. Nem tudtam, mihez kezdjek, aztán pár hét agyalás után, a HR-t megkerülve írtam egy e-mailt az igazgatónak, és három hónapra rá felvettek, ráadásul magasabb pozícióba kerültem, mintha márciusban kaptam volna meg az állást.” 

GYermek a halott férjtől

Számos példa van olyan helyzetekre, amikor valami benne van a kártyában vagy a csillagállásban, de az élet fordít egyet dolgokon. Rozinak is van egy meghatározó története. „Egy hölgy jött hozzám, aki a férjével babát szeretett volna. A kártya azt mutatta, hogy későn fog szülni a férjétől. Egy éven belül azonban meghalt a férje. Amikor ezt megtudtam, sokkot kaptam, kudarcként éltem meg, nem értettem, miért adta ki így a kártya – meséli. – Hat év múlva újra eljött hozzám ez a hölgy, és elmesélte, hogy amikor a férje meghalt, le volt nekik fagyasztva két embrió, és aláírtak egy szerződést, miszerint, ha valamelyikükkel történik valami, a másik fél dönthet az embriók sorsáról. Amikor megözvegyült, nem tudta megsemmisíteni őket. 43 éves volt ekkor, aztán pár évvel később megismert egy férfit, akinek nem lehetett gyereke, de nagyon szeretett volna babát, így benne volt bármiben, spermadonációban, örökbefogadásban, és akkor eszébe jutott, hogy neki ott van lefagyasztva két embrió, a párja pedig belement, hogy megszülje a halott férje gyerekét. Bejött, amit a kártya mutatott, csak másképp, mert teljesen más fordulatot vett az élet.”

A mai világban hozzászoktunk ahhoz, hogy mindent azonnal megkapunk. Türelmetlenek vagyunk és frusztráltak, amikor nem az elképzeléseink szerint alakulnak a dolgok, holott nem evidencia, hogy mindig mindent elérünk. „Amikor elmegyünk egy jóshoz, és ő mond nekünk valami pozitívat, azt várjuk, hogy ez rögtön megtörténjen, nem akarunk tenni semmit azért, hogy változzon egy bizonyos helyzet, de ez nem így működik, ahhoz kellesz te is – állítja Rozi. – Az emberek elsősorban attól félnek, hogy nem képesek valamire, hogy nem elég jók. Ha egy ajtó bezárul előttük, azonnal leírják magukat, ahelyett, hogy arra gondolnának, hogy lehet, nem ez volt a mi helyünk. Nem fogjuk fel, hogy bármi is történjen az életben, nem ellenünk van, a jó és a rossz is csupán egy tanítás.” „Az életszemléletem túlnőtt a racionális szemléleten, és elfogadást gyakorolva már nem az akadályokat látom, hanem azokat a helyzeteket, amelyek jobbá tesznek vagy a helyes utamra terelnek – összegzi Enikő.

Mert hiszem, hogy nem céltalanul élünk a Földön, maximum az emberek egy része nem kíváncsi a valós életcéljára.

Egyesek számára az asztrológia vagy a tarot-olvasás lehetőséget kínál az érzelmek feldolgozására, a döntések átgondolására és egy új perspektíva megismerésére. Mások a jóslásban találnak vigaszt, úgy érzik, valaki együttérez velük, és segít olyan narratívát találni, amely illeszkedik az életükhöz. Bármi legyen is a választott módszer, mindegyik tükröt tart elénk, és arra ösztönöz bennünket, hogy felfedezzük önmagunkat, megtaláljuk a belső erőnket, és mindenben meglássuk a fejlődés lehetőségét. 

Ennek a cikknek egy korábbi változata az ELLE magazin 2025. januári számában jelent meg.