Nem mindig reggel kell lehúzni a redőnyt – ezen múlhat, mennyire forrósodik fel a lakásod

A legtöbben úgy gondolják, hogy hőségriadó idején elég felkelés után lehúzni a redőnyt, és ezzel már mindent megtettek azért, hogy hűvös maradjon a lakás. A szakemberek szerint azonban nem létezik egyetlen, minden otthonra érvényes szabály. Egy apró részleten is múlhat, mennyire melegednek fel a helyiségek a nap folyamán – és ez sokak számára meglepő lehet.

Ahogy a nyári hőhullámok egyre gyakoribbá válnak, egyre fontosabbá válik az is, hogyan védekezünk a túlmelegedő lakások ellen. A légkondicionáló sok esetben hatékony segítség, de nem minden otthonban érhető el, ráadásul a folyamatos használata jelentős energiafogyasztással jár. Éppen ezért a szakemberek elsőként mindig az úgynevezett passzív hűtési megoldásokat ajánlják: vagyis azt, hogy még azelőtt tartsuk kint a meleget, mielőtt az bejutna a lakásba.
Az egyik legegyszerűbb eszköz erre a redőny, csakhogy nem minden esetben ugyanabban az időpontban érdemes leengedni.

Nem minden lakás melegszik fel ugyanúgy

Sokan automatikusan ugyanúgy kezelik az összes ablakot, pedig a Nap járása miatt a különböző homlokzatokat egészen eltérő időpontban éri a legerősebb napsugárzás. Ezért fordulhat elő, hogy míg az egyik helyiség már délelőtt kellemetlenül felmelegszik, addig egy másik csak késő délután válik elviselhetetlenné.
A szakértők szerint éppen ezért nem érdemes minden redőnyt egyszerre leengedni. Sokkal hatékonyabb, ha az árnyékolást a lakás tájolásához igazítjuk.

Miért melegszik fel ennyire gyorsan a lakás?

A napsugarak könnyedén áthaladnak az ablaküvegen, és felmelegítik a padlót, a bútorokat és a falakat. Ezek a felületek ezután fokozatosan adják le a hőt a helyiség levegőjének. Mire délutánra úgy érezzük, hogy elviselhetetlen a meleg, a lakás szerkezete már jelentős mennyiségű hőt tárolt, ami még órákig bent maradhat.
Éppen ezért hangsúlyozzák az épületgépész szakemberek, hogy mindig könnyebb megelőzni a felmelegedést, mint később visszahűteni a lakást. Ha a napsugarakat már az üveg előtt sikerül megfogni – például redőnnyel, zsaluziával vagy külső árnyékolóval –, lényegesen kevesebb hő jut be a belső terekbe.

A tájolás dönti el, mikor érdemes árnyékolni

Talán ez meglepő, de nem ugyanaz a válasz minden lakásnál.
A keleti tájolású helyiségeket már a reggeli órákban közvetlen napsütés éri, ezért ezeknél valóban érdemes korán gondoskodni az árnyékolásról.
A déli fekvésű ablakok délelőttől késő délutánig kapják a legerősebb sugárzást, ezért itt hosszabb ideig lehet szükség a redőny vagy más árnyékoló használatára.
A nyugati tájolású lakásokban sokszor éppen délután és este válik a legelviselhetetlenebbé a hőség. Ilyenkor a nap már egész nap felmelegítette a környezetet, majd még órákon át közvetlenül süti az ablakokat is.
Az északi fekvésű helyiségek általában kevésbé hajlamosak a túlmelegedésre, bár nagy üvegfelületek vagy tetőtéri kialakítás esetén itt is szükség lehet árnyékolásra.
Éppen ezért nincs olyan szabály, ami minden lakásra egyformán érvényes lenne. A redőny használatának ideális időpontját elsősorban az határozza meg, hogy az adott ablakot mikor éri közvetlen napsütés.

Nem csak a redőnyön múlik, mennyire marad hűvös a lakás

A Chartered Institution of Building Services Engineers (CIBSE) szakértői szerint a legjobb stratégia az úgynevezett passzív hűtés. Ennek lényege, hogy ne utólag próbáljuk lehűteni a már átforrósodott lakást, hanem eleve akadályozzuk meg a felmelegedését. Ez nemcsak hatékonyabb, hanem energiatakarékosabb is, hiszen így a klímának is kevesebbet kell dolgoznia.
A redőny mellett sokat számít az is, hogy napközben – amikor odakint melegebb van, mint bent – zárva tartsuk az ablakokat, és csak késő este, éjszaka vagy a hajnali órákban szellőztessünk. Ilyenkor a lehűlt levegő természetes módon képes áthűteni a falakat és a padlót is, nem csupán a helyiség levegőjét.

Ezek az apróságok is fokozhatják a hőséget

A lakás hőmérsékletét nem kizárólag a napsütés befolyásolja. Számos hétköznapi eszköz is plusz hőt termel, ezért a legforróbb napokon érdemes tudatosabban használni őket.
Ha teheted, a sütőt, a szárítógépet vagy más nagy hőtermelő háztartási gépet inkább estére időzítsd. A hosszabb ideig működő számítógépek, a játékkonzolok vagy akár a régebbi televíziók is melegítik a helyiséget, ezért ha éppen nincs rájuk szükség, érdemes kikapcsolni őket.
Az sem mindegy, milyen árnyékolót használsz. A külső redőnyök és zsaluziák általában hatékonyabban tartják távol a meleget, mint a belső függönyök, hiszen még azelőtt felfogják a napsugarakat, hogy azok felmelegítenék az ablaküveget. Ha nincs redőnyöd, egy világos színű roletta, sűrű szövésű len- vagy pamutfüggöny is segíthet csökkenteni a közvetlen napsugárzás hatását, miközben a helyiséget sem sötétíti el teljesen.

Egész nap legyen leengedve a redőny?

Nem feltétlenül. Az árnyékolás célja nem az, hogy egész nap sötétben üljünk, hanem hogy a közvetlen napsütést kizárjuk azokban az órákban, amikor az adott homlokzatot éri. Amint a nap továbbhalad, érdemes újra felhúzni az árnyékolót, hogy természetes fény jusson a lakásba, majd a következő napsütötte oldalon ismét leengedni.
Ez elsőre talán több odafigyelést igényel, de néhány nap alatt könnyen rutinná válik, és a különbség különösen a hosszan tartó hőhullámok idején lehet érezhető.

A hőség elleni védekezés a tájolásnál kezdődik

A nyári forróságot ugyan nem tudjuk megállítani, de azt igenis befolyásolhatjuk, mennyi hőt engedünk be az otthonunkba. A redőny nem csupán sötétítésre szolgál: megfelelő időzítéssel az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb eszköz lehet a lakás túlmelegedése ellen.
A legfontosabb tanulság tehát nem az, hogy mindig ugyanabban az időpontban kell lehúzni a redőnyt, hanem az, hogy érdemes megfigyelni, mikor éri közvetlen napsütés a saját lakásod egyes helyiségeit. Ha ehhez igazítod az árnyékolást, kevesebb hő jut be napközben, este gyorsabban lehűlhetnek a terek, és még klíma használata mellett is csökkentheted az energiafogyasztást. Egy ilyen apró változtatás a nyár legmelegebb napjain is meglepően sokat számíthat.
Via