Ezért nem marad meg semmi a letaposott, tömör talajban – ez a 10 növény még javíthat is rajta

Elültetsz valamit, eleinte még szépen indul, aztán néhány hét múlva mintha minden megállna. A növény gyengül, a víz megül a felszínen, és bármit próbálsz, semmi sem akar igazán megmaradni. Ilyenkor sokan több öntözésre vagy tápoldatra gyanakodnak, pedig a probléma sokszor mélyebben kezdődik. 

Előfordulhat, hogy nem a növénnyel van a gond, hanem a talajjal. A jó hír viszont az, hogy vannak olyan növények, amik nemcsak elviselik a keményebb, tömörödött földet, hanem gyökérzetükkel idővel segíthetnek javítani annak szerkezetén is.

Miért lesz kemény és tömör a talaj?

A tömörödött talaj akkor alakul ki, amikor a földben található apró levegős üregek összenyomódnak. Ez gyakori olyan helyeken, ahol sokat járunk, gyakran gurul át fűnyíró, vagy hosszú időn keresztül ugyanaz a terhelés éri a talajt.

A tömörödött vagy agyagos talaj gyakran rossz vízelvezetéssel is együtt jár. A víz egyes helyeken megállhat a felszínen, máshol nehezebben jut le a gyökerekhez. A növények így kevésbé férnek hozzá a levegőhöz és a tápanyagokhoz.

Nem véletlen, hogy bizonyos kertekben újra és újra ugyanaz történik: egyes növények egyszerűen nem fejlődnek megfelelően.

Honnan tudhatod, hogy nálad is ez a probléma?

A jelek gyakran egyszerűbbek, mint gondolnánk.

Ha eső után sokáig tócsák maradnak a kertben, ha nehezen megy az ásás, vagy a növények gyökerei sekélyek maradnak, a háttérben tömörödött talaj is állhat.

Sokszor nem az egész kert érintett. Gyakori például a kerti utak mellett, a sokat használt részeken vagy ott, ahol a talaj évek óta kevés szerves anyagot kapott.

Milyen növények bírják a tömörödött talajt?

A szakértők szerint több olyan növény is létezik, ami meglepően jól boldogul ezekben a nehezebb körülményekben. A legtöbb ráadásul magyar kertekben is nevelhető.

A bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) erős gyökérzetével és hosszú virágzásával ismert.

A méhbalzsam (Monarda didyma) nemcsak színes virágokat hozhat, hanem a méheket és más beporzókat is vonzza.

A kis prérifű (Schizachyrium scoparium) díszfűként különösen látványos lehet ősszel.

Az új-angliai őszirózsa (Symphyotrichum novae-angliae) a szezon végén is színt vihet a kertbe.

A kék baptízia (Baptisia australis) mélyebb gyökérzetével ismert.

A lonc cserje (Diervilla lonicera) strapabíró választás lehet nehezebb körülmények között is.

A struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris) nedvesebb környezetben is jól teljesíthet.

Az orgona (Syringa vulgaris) nemcsak klasszikus kerti növény, hanem meglehetősen ellenálló is.

A cickafark (Achillea millefolium) szárazabb környezetben is jól boldogulhat.

A nagy kúpvirág (Rudbeckia fulgida) hosszú virágzási idejével és ellenálló képességével kerül gyakran hasonló listákra.

Javíthatják a növények a talaj állapotát?

A növények önmagukban nem alakítják át egyik napról a másikra a kertet, de hosszabb távon hozzájárulhatnak a talaj állapotának javulásához.

Az erősebb gyökerek utat törhetnek a tömörebb rétegek között. Amikor a régebbi gyökerek lebomlanak, apró járatok maradhatnak utánuk, amelyeken keresztül a víz és a levegő könnyebben mozoghat.

Emellett a lehulló levelek és az elbomló szerves anyagok fokozatosan gazdagíthatják a talajt.

A talaj nem egyik napról a másikra változik meg

Sokan azt várják, hogy egy új növény vagy egy zsák virágföld gyors megoldást hoz. A talaj azonban lassabban változik.

Ahogy a gyökerek növekednek, a szerves anyagok lebomlanak és a talajélet erősödik, fokozatosan javulhat a szerkezet is. Ez nem néhány nap alatt történik meg, de hosszabb távon sokkal tartósabb eredményt hozhat.

Lehet, hogy végül nem az a kérdés, miért pusztulnak ki újra és újra a növények. Hanem az, hogy a  kerted milyen jelzéseket próbál küldeni.

Via