Két ember ül ugyanazon a bútoron, mégsem nézhetnek egymás szemébe. A testük közel kerül, a tekintetük azonban más irányba fordul. Kiss Miklós új installációja, a YOU&ME a Home of Solinfo terében ezt a látszólag egyszerű, mégis mélyen emberi helyzetet teszi átélhetővé. A mű egyszerre design objektum és gondolatkísérlet: az intimitás és az egyedüllét finom, sokszor kimondatlan paradoxonát vizsgálja.
A YOU&ME egy ampersand (&) alakú, bútorszerű objektum. Formája első pillantásra játékos tipográfiai utalás, valójában azonban precízen megtervezett helyzet. Két ember is leülhet rá, fizikailag közös a tér, amit elfoglalnak, mégis eltérő irányba néznek. A kialakítás nem engedi az egymás felé fordulást: a közelség adott, a kapcsolódás lehetősége korlátozott.
Kiss Miklós ezt nem aktuális trendként, hanem egyetemes emberi tapasztalatként fogalmazza meg. Szerinte a magány és az összetartozás ellentmondása nem mai jelenség, legfeljebb ma többet beszélünk róla. A gyorsuló világ, az online kapcsolódás és a türelmetlenség csak élesebben világít rá arra, amit mindig is hordozunk: bármilyen szoros kapcsolatban élünk, valahol a fejünkben egyedül maradunk.
A YOU&ME ezért nem pusztán tárgy, hanem performatív helyzet. Olyan, mint egy performance – fogalmaz a művész. Aki leül rá, nemcsak használja, hanem részesévé válik az installációnak.
A mű egyik rétege a kortárs kapcsolódási formákra reflektál. A közösségi média és a digitális tér kitágította a világot: több emberrel, több impulzussal, gyorsabb információáramlással élünk együtt. Ugyanakkor mindezt gyakran zárt fizikai térben, egy telefon vagy laptop előtt tesszük.
A világ egyszerre lett nagyobb és kisebb. A figyelem felpörög, a türelem rövidül, a kommunikáció – különösen írásban – könnyebben félrecsúszik. Az irónia és a humor jelzésekre szorul, mégis több félreértés és konfliktus születik. A YOU&ME nem moralizál ezen, inkább megfigyel és helyzetbe hoz. Arra kérdez rá, mennyire tudunk valódi jelenléttel együtt lenni egy olyan korban, ahol a kapcsolódás látszólag egyszerűbb, mégis törékenyebb.
Az installáció bemutatásának helyszíne, a Home of Solinfo tudatos választás. Ha a YOU&ME klasszikus galériatérben jelenne meg, automatikusan műtárgyként olvasnánk. A bútorok között azonban meginog a kategória: művészetről van szó, vagy designról?
Kiss Miklós számára a high art, low art és design közötti határok eleve átjárhatók. A YOU&ME jó minőségű, funkcionális tárgy is egyben – olyan objektum, ami akár egy nagy gyártó kollekciójában is helytállna. A látogatók sokszor minden különösebb felütés nélkül ülnek le rá, mint egy design termékre. És ez is része a műnek: a csalás itt nem trükk, hanem stratégia.
Az installáció mellett a Home of Solinfo terében Kiss Miklós kisebb léptékű munkái is megjelennek. Ezek megvásárolható tárgyak, amik ugyanazzal a játékos, ironikus vizuális nyelvvel dolgoznak, mint a YOU&ME, miközben komoly tartalmi rétegeket hordoznak.
A Loved Bear első pillantásra ismerős, szinte nosztalgikus figura: egy teddy mackó, Valentin-napi hangulattal. A szív alakú kivágás azonban – mintha soha be nem hegedő seb lenne – azonnal új jelentést ad. A szeretet nemcsak melegség, hanem kockázat is.
A Human Race felirat egyszerre utal az emberiségre és az emberi versengés történetére: az olimpiáktól a fegyverkezési és technológiai versenyig. A selyemsálon száguldó autók a folyamatos hajszát idézik, míg a tigrises takaró szépsége egy tragédiát őriz: kihalt fajok emlékét, a GONE és HOPE ellentétét. A RESET az eredeti állapot visszaállításának illúziójára kérdez rá.
Ezek a tárgyak nem puszta kiegészítők, hanem ugyanannak az alkotói gondolkodásnak különböző sűrűségű formái: jel, szó, figura és felület – mind ugyanarról beszél.
Kiss Miklós önmeghatározása kulcs a projekt megértéséhez. Visual artistként tekint magára, aki nem csupán egyes művekben, hanem következetes, felismerhető világban gondolkodik. Olyan vizuális nyelvet épít, ami installációban, tárgyban és tipográfiában egyaránt működik.
A YOU&ME és a Home of Solinfo együttműködése ebben a kontextusban különösen izgalmas. A művészet nem elemel, hanem beül mellénk. Egy kanapé mellé, két ember közé, egy jel formájába. És csendesen felteszi a kérdést: mennyit tudunk valóban megosztani egymással – és mi az, ami végleg csak a miénk marad?
Fotók: Cseh Eszter (installáció és termékfotók), Kocsor Dénes (eseményfotók)
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!