Elzártad a főcsapot, megnyitottad a csapokat, és már csak a kulcsot kellene elfordítani a nyaraló ajtajában. A víztelenítés azonban még nem feltétlenül ért véget. A házban ugyanis vannak olyan helyek, amikből a víz nem távozik egyszerűen attól, hogy megszüntetjük a hálózat nyomását – sőt, olyanok is, amiket eleve úgy terveztek, hogy valamennyi vizet tartsanak magukban. Aztán megérkezik az első komolyabb fagy.
A nyaraló téliesítésénél érdemes rögtön tisztázni egy fontos különbséget: a fő vízellátás elzárása és a teljes víztelenítés nem ugyanaz. A szakértők hosszabb távollétnél a fő vízellátás elzárását javasolják, téli távollétnél pedig arra is felhívják a figyelmet, hogy a vezetékekben maradt vízzel foglalkozni kell. Ha viszont a ház egész télen teljesen fűtetlen marad, ennél átfogóbb téliesítésre lehet szükség.
A fizika egyszerű: a víz fagyásakor kitágul, a kialakuló nyomás pedig a vezetéket is károsíthatja. Különösen veszélyeztetettnek tekinthetők többek között a kültéri, illetve a fűtetlen helyeken futó csöveket. Egy hónapokra bezárt nyaraló esetében ráadásul nemcsak maga a meghibásodás jelent problémát, hanem az is, hogy senki nincs ott, aki időben észrevenné.
A bojler az egyik legkönnyebben elfelejthető pont, mert a főcsap elzárása után gyorsan úgy tűnhet, hogy a rendszer üres. Egy tárolós vízmelegítő tartálya azonban ettől még nem válik automatikusan vízmentessé. Ha tehát a nyaraló teljesen fűtetlenül telel, a vízmelegítőt sem lehet kihagyni a téliesítésből.
Itt azonban nem érdemes univerzális leeresztési receptet követni. Másképp működik egy hagyományos villanybojler, és más kérdéseket vet fel egy összetettebb rendszer, ami a fűtéssel is kapcsolatban áll. A készülék biztonságos üzemen kívül helyezését, leürítését és későbbi újraindítását mindig az adott berendezés gyártói előírása szerint kell elvégezni. Elektromos tárolós vízmelegítőnél például különösen fontos, hogy a fűtőbetét ne működjön víz nélkül.
A fűtési rendszerrel összekapcsolt berendezéseknél még nagyobb körültekintés szükséges. A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy bizonyos kazános, hidronikus rendszereknek szükségük lehet vízellátásra. Ha tehát nem egyértelmű, hogy a nyaraló melegvíz- és fűtési rendszere hogyan épül fel, itt már nem érdemes találgatni: a megfelelő téli üzemmódot szerelővel kell meghatározni.

A WC tökéletesen megmutatja, miért nem ugyanaz a víz elzárása és a víztelenítés. Ha lezárjuk a vízellátást, majd lehúzzuk, a tartályból sok víz eltűnik. A csészében azonban továbbra is marad. Ez nem konstrukciós hiba: a WC bűzzárójában lévő víz akadályozza meg, hogy a csatorna felől kellemetlen szagok és gázok jussanak vissza a helyiségbe.
Egy temperált nyaralóban ez természetesen nem probléma. Ha azonban az épületet egész télen teljesen fűtetlenül hagyjuk, a WC tartályában és bűzzárójában maradó vízzel is számolni kell. A teljes téliesítés során ezeket a pontokat is szakszerűen fagymentesítik – ha ehhez fagyvédő folyadék szükséges, kizárólag vízvezeték-rendszerek téliesítésére alkalmas termék használható. Az autókhoz készült fagyálló nem helyettesíti ezt.
A fontos tanulság itt nem egy házi recept, hanem maga az ellenőrzési pont: attól, hogy a WC már nem tölt újra, még maradhat benne víz. Egy hosszú télre bezárt, fűtetlen nyaralónál ezért nem elég egyszerűen lehúzni, majd becsukni az ajtót.

A mosogató vagy mosdó alatt futó íves csőszakasz talán még könnyebben kimarad az őszi ellenőrzésből. Pedig a szifon, pontosabban annak bűzzáró része éppen azért működik, mert vizet tart magában. Ez a vízzár választja el a helyiséget a csatornarendszertől, és segít megakadályozni, hogy a csatornagázok visszajussanak a lakótérbe.
Vagyis hiába ürítettük le a vízvezetékeket, a mosogató, a mosdó, a zuhany, a kád és adott esetben a padlóösszefolyó bűzzárójában továbbra is maradhat víz. Egy teljesen fűtetlen épület téliesítésénél ezekről a pontokról is gondoskodni kell, de nem az a cél, hogy egyszerűen megszüntessük a bűzzárást. A megfelelő fagyvédelemnek ezt a funkciót is figyelembe kell vennie.
A padlóösszefolyó különösen könnyű vakfolt lehet egy nyaralóban. Nem használjuk naponta, nincs szem előtt, és nem tartozik azok közé a helyek közé, amelyeket ösztönösen csapként ellenőrzünk. Éppen ezért a szezonvégi bejáráskor érdemes nemcsak a látható csaptelepeket végignézni, hanem végiggondolni, hol található még vízzár az épületben.
A mosógép dobja üres, a mosogatógép alja tisztának és száraznak látszik, a készüléket kihúztuk a konnektorból – könnyű azt gondolni, ezzel végeztünk. A valóságban a készülék konstrukciójától függően a szivattyúban, tömlőkben és más belső részekben maradhat víz. A főcsap elzárása ezt természetesen nem távolítja el.
Az üresen álló házak téliesítéséről szóló útmutató ezért a mosógépet és a mosogatógépet is azok között a berendezések között említi, amik külön figyelmet igényelhetnek. A pontos eljárás készülékenként eltér, ezért ebben az esetben is a gyártó téliesítési vagy hosszabb üzemen kívül helyezésre vonatkozó útmutatása az irányadó. Egy üres program lefuttatásából vagy abból, hogy szemmel nem látunk vizet, még nem következik, hogy a gép minden belső része száraz.
A mosógépnél van egy másik ok is arra, hogy ne feledkezzünk meg róla. Ha a ház nem teljesen víztelenítve, hanem víznyomás alatt marad hosszabb időre, egy meghibásodó bekötőcső komoly károkat okozhat. Éppen a mosógép vízellátó tömlőjének meghibásodása az egyik olyan eset, amiből üresen álló háznál jelentős vízkár lehet.

A kültéri csap eleve az egyik leginkább kitett része a rendszernek, sőt, a kerti tömlőt is le kell választani és ki kell üríteni.
A tömlő eltávolítása nemcsak azért fontos, hogy maga a tömlő ne károsodjon. Egyes kültéri csapok megfelelő ürülését is akadályozhatja, ha a tömlő télre rajtuk marad. Ha a kültéri csapnak külön belső elzárója és leeresztési lehetősége van, azt a rendszer kialakításának megfelelően kell használni. Nem elég tehát annyit ellenőrizni, hogy odakint már nem folyik a víz.
Ha automata öntözőrendszer, kerti zuhany vagy más kültéri vízhálózat is van a telken, az már külön téliesítési feladat. Ezek csöveiben és szerelvényeiben szintén maradhat víz, ezért az adott rendszer gyártói vagy kivitelezői előírását kell követni.

Nem minden nyaralót kell teljesen vízteleníteni. Más a helyzet egy hónapokra fűtetlenül bezárt hétvégi háznál, és más egy szigetelt épületnél, amiben télen is fagymentes hőmérsékletet tartunk. A téli távollétnél kifejezetten azt tanácsolják a szakértők, hogy a fűtést ne kapcsoljuk ki teljesen: a megfelelő beltéri hőmérséklet a csövek fagyás elleni védelmének egyik eleme.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy elég beállítani a termosztátot, és minden mást el lehet felejteni. Különösen figyelni kell azokra a vezetékekre, amik hidegebb, kevésbé védett helyeken futnak – például fűtetlen pincében, garázsban vagy külső falak közelében. Egy épület ráadásul áramszünet vagy fűtési hiba miatt akkor is lehűlhet, ha eredetileg temperálva akartuk hagyni.
Éppen ezért a helyes megoldás nem egyetlen, minden nyaralóra érvényes szabály. Ha az épület egész télen temperált marad, más előkészítésre lehet szükség, mint teljes fűtetlen lezárásnál. Ha pedig nem ismerjük pontosan a víz- és fűtési rendszer felépítését, az első téliesítésnél érdemes szakemberrel végigmenni rajta.
A nyaraló víztelenítésének legnagyobb csapdája éppen az, hogy a látható részekkel gyorsan végzünk. Elfordítjuk a főelzárót, megnyitjuk a csapokat, és úgy érezzük, a víz eltűnt a házból. Pedig egy tartályban, egy WC bűzzárójában, a mosogató alatti szifonban vagy egy háztartási gép belsejében ettől még maradhat belőle.
Érdemes ezért ősszel egyszer végigkövetni a vizet az egész épületben: minden olyan berendezés számít, amelybe az év során víz érkezik. Ha van vízszűrő, vízlágyító, kút, jégkockakészítős hűtő, kerti zuhany vagy automata öntözőrendszer, ezek téliesítését is külön ellenőrizni kell.
A főcsap elzárása fontos lépés lehet. De mielőtt hónapokra magára hagyod a nyaralót, érdemes még egyszer körbenézni. Nemcsak azt kell tudnod, hogy elzártad-e a vizet – hanem azt is, hol maradhatott még belőle.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!