Nem könnyű tanácsot adni annak a gyermeknek, akit cikiznek a társai — a gyermekpszichológusok viszont megosztották, mi az az egy mondat, amit soha nem mondjunk neki!
Az iskolai bántások, cikizések és viccelődések elől nehezen lehet kitérni — szinte minden gyereket kivétel nélkül érinthet, sokat pedig szülőként nem sokat lehet tenni, csak támogatni a gyermeket abban, hogy jó közegbe kerüljön és támogató, neki bizalmat szavazó emberek vegyék körül. Van azonban egy mondat, melynek kimondásától ilyenkor óva intenek a gyermekpszichológusok: nagyon sokat ronthatunk ugyanis a helyzeten és árhatunk vele a gyermekünknek!
A gyermekpszichológusok szerint ha a gyermekünket valami miatt cikizik, bántják az iskolában, fontos hogy utána járjunk, pontosan mi is történik a gyerek körül akkor, mikor nem vagyunk vele.
Ha őszinte, bizalmi kötelék alakult ki, akkor ideális esetben a gyermek ezt önmagától is megosztja a szülővel, ha viszont nem ez a helyzet, érdemes egy személyes időpontot kérni attól a tanártól, edzőtől, felnőttől, aki a bántások időszakában felügyeli a gyermeket.
— mondja a gyermekpszichológus. Állítása szerint így kívülről is megerősítést kapunk a gyermek viselkedéséről, hozzáállásáról, valamint arról, hogy pontosan milyen probléma, feszültség alakult ki körülötte és hogyan is lehetne azt minél előbb feloldani. Ezek után viszont érdemes beszélni a gyermekkel is.
Ha önmagától nem megy a szülőhöz a gyermek, érdemes nyugodt körülmények között leülni vele és kibeszélni a dolgokat. Amennyiben ugyanis a gyermek látja, hogy támogató, bizalmi közeg veszi körül, ami nem ellene dolgozik, hanem segíteni akarja és megoldani a problémáit, mindenképpen fel fog oldani.
Van egy mondat, amit azonban soha nem szabad mondani a gyereknek: ne törődj vele, majd megunják, biztos mindenki mást is cikiznek! Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal örökre elveszíthetjük a gyermek bizalmát
— mondja a gyermekpszichológus, aki szerint a fenti példamondatok könnyen megsérthetik a gyermek lelkét, a szülő-gyermek bizalmi kötelék pedig soha nem fog igazán elmélyülni. Helyette érdemes inkább dicsérni, biztatni a gyermeket a bátorságáért, amiért nyíltan kiállt és megosztotta az életével kapcsolatos történéseket, még akkor is, ha azok nem éppen kellemesek voltak.
A gyermekpszichológusok szerint nagy beszélgetés után érdemes minden nap rákérdezni, javult-e a helyzet: ha pár nap, egy hét elteltével sincs változás (sőt, netán rosszabbodott a dolog, ami már a gyermek mindennapi életére is hatással van), akkor mindenképpen fel kell keresni újra az ügyeletes felnőttet és vele megbeszélni a további lépéseket.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!