Énidő: amit minden anyának receptre kellene felírni

A gyerekeknek nem egy önfeláldozó anyára van szükségük.

Amikor megszületik a gyerekünk, hirtelen minden más fontosabbnak tűnik nálunk. A napok etetéssel, fuvarozással, munkával, bevásárlással, házimunkával és azzal hosszú listának a pipálgatásával telik, amelynek valahogy soha nincs a vége. Közben észrevétlenül eltűnhet valami, amire pedig nekünk is nagy szükségünk van: a saját időnk, azaz az énidőnk. Az a néhány óra vagy akár csak fél óra, amikor nem valaki más szükségleteire reagálunk, hanem azt csináljuk, ami nekünk jól esik.

A szabadidő nem jutalom

Anyaként könnyű úgy gondolni a szabadidőre, mint valamire, ami csak akkor jár, ha már minden feladatunkkal végeztünk. Csakhogy ez a pillanat sokszor egyszerűen nem érkezik el. Mindig lesz még egy adag ruha, egy elintézendő ügy, egy megválaszolatlan üzenet vagy egy játék, amit össze kell pakolni. Ha pedig mindig ezek utánra hagyjuk a saját időnket, könnyen előfordulhat, hogy végül egyáltalán nem marad belőle.
Pedig a pihenés és a feltöltődés nem valami, amit ki kell érdemelnünk. A saját jóllétünknek is helye van a család életében.

Mit adhat nekünk az énidő?

A szabadidő nem feltétlenül jelent nagy dolgokat. Lehet egy könyv elolvasása, egy edzés, egy séta, egy hobbi, egyedül elfogyasztott kávé vagy akár néhány óra, amit egyszerűen csak a barátnőinkkel töltünk. A közös programok ráadásul nemcsak szórakoztatóak lehetnek. A támogató társas kapcsolatok fontos szerepet játszanak a lelki jóllétben, a közös nevetés és beszélgetés pedig segíthet a stressz oldásában.
Robin Dunbar, az Oxfordi Egyetem kutatója a társas kapcsolatok jelentőségét vizsgálva arra jutott, hogy a közeli barátokkal végzett közös tevékenységek különösen fontosak lehetnek. Nem feltétlenül az számít tehát, hogy pontosan mit csinálunk, hanem hogy valóban kapcsolódunk egymáshoz.

Nem kell mindig hasznosnak lenni

Talán ez az egyik legnehezebben elfogadható gondolat egy elfoglalt anya számára: a szabadidőnek nem kell produktívnak lennie. Nem kell közben fejlődnünk, tanulnunk vagy valamilyen fontos célt teljesítenünk. Néha egyszerűen csak jólesik beszélgetni, nevetni, filmet nézni vagy céltalanul sétálni.
Az is teljesen rendben van, ha valaki számára a feltöltődés éppen az egyedüllétet jelenti, míg másnak attól lesz jobb kedve, ha társaságba megy. A lényeg az, hogy legyenek olyan pillanatok, amelyekben nem elsősorban anya, feleség, dolgozó nő vagyunk, hanem egyszerűen csak önmagunk.

Miért jó a barátnőkkel találkozni?

A barátnőkkel töltött idő különleges helyet foglalhat el az anyák életében. Velük sokszor olyan dolgokról is beszélhetünk, amelyeket mások nehezebben értenek meg. Lehet velük panaszkodni a kialvatlanságról, nevetni egy kínos történeten, megosztani a párkapcsolati gondokat, vagy egyszerűen csak fél órára elfelejteni, hogy otthon még vár a mosatlan.
Nem kell azonban hatalmas baráti társaság. Néhány valóban közeli ember sokkal többet jelenthet, mint rengeteg felszínes kapcsolat. És ha éppen nincs lehetőségünk esti programra, a barátság akkor is ápolható: egy közös séta a gyerekekkel, egy gyors kávé vagy egy hosszabb telefonbeszélgetés is számít.

A „mummy guilt” itt is bekopog

Sok anya már attól rosszul érzi magát, hogy egyáltalán szeretne időt szánni magára. Mintha a gyerekek nélkül töltött néhány óra azt jelentené, hogy valaki kevésbé elkötelezett anya. Pedig a saját igényeink teljes háttérbe szorítása nem feltétlenül tesz jobb anyává. Sőt, ha hosszú időn keresztül semmire nem jut időnk, ami feltölt, könnyen fáradtabbak, ingerlékenyebbek és türelmetlenebbek lehetünk.
Pedig a gyerekek számára is az a fontos, hogy olyan anyukájuk legyen, aki a saját szükségleteire is képes figyelni, és megmutatja nekik, hogy a gondoskodás önmagunkra is kiterjedhet. Egy kiegyensúlyozott, elégedett anya sokkal többet tud adni a gyermekeinek, mint egy túlhajszolt, boldogtalan szülő.

Kezdd kicsiben

Ha úgy érzed, már azt sem tudod, mikor volt utoljára valódi szabadidőd, nem kell rögtön egy egész hétvégét lefoglalnod magadnak. Kezdd egy órával. Menj el sétálni, ülj be egy kávéra, találkozz egy barátnőddel, olvass néhány fejezetet, vagy csinálj bármit, amit nem azért választasz, mert valaki másnak szüksége van rá.
A következő lépés pedig az lehet, hogy nem vársz arra, amíg mindenki más ráér, hanem helyet csinálsz a saját idődnek a naptárban. Mert a szabadidő nem azt jelenti, hogy kevesebbet adsz a családodnak. Azt jelenti, hogy közben magadat sem hagyod ki a saját életedből.

(via)