Quantcast

Emberi jogok

Bíróság mondta ki: diszkriminatív automatikusan az apa nevét adni a gyereknek

Bíróság mondta ki: diszkriminatív automatikusan az apa nevét adni a gyereknek
© Elizabethsalleebauer/Getty Images

Egy spanyol nő fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, miután konfliktus alakult ki közte és gyermeke apja között.

A spanyol névadási szabályok szigorúan meghatározzák, hogy egy gyermek a szülők nézeteltérése esetén automatikusan előbb az apa vezetéknevét kapja meg, ezt követi az anya vezetékneve, ettől eltérni mindeddig lehetetlen volt. Az a spanyol nő azonban, aki várandóssága alatt elvált a férjétől, és gyermeke születésekor a saját két vezetéknevét adta neki, bírósághoz fordult, miután a gyerek egyéves korában kiállították az apasági nyilatkozatot, ezzel pedig a szabályoknak megfelelően automatikusan a férfi vezetéknevét kapta meg a gyermek, az anyáé előtt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) azonban október 26-án kimondta: a túlságosan merev szabályozás diszkriminatív az anyával szemben, és hasonlóan vitás helyzetekben egyénileg kellene döntenie az illetékesnek a nevek használatával kapcsolatosan.

A gyakorlat diszkriminatív a nőkkel szemben

A névadással kapcsolatos panaszt még 2006-ban nyújtotta be Josefa León Madrid, aki 2004 és 2005 között volt együtt a férfival, akitől teherbe esett. Bár párja abortuszt szeretett volna végeztetni, a nő ebben nem egyezett bele és minden kapcsolatot megszakítottak. 2006-ban azonban a férfi kiállíttatta az apasági nyilatkozatot, a jogi procedúra végén pedig a bíró elrendelte, hogy a gyermeknek kötelezően az apja vezetéknevét kell viselnie első helyen. Az anya ez ellen nyújtott be fellebbezést, ám a hosszas tárgyalások végén elutasították a kérelmét 2012-ben, ekkor fordult az európai bírósághoz.

Az ECHR bírái megállapították, hogy a névviselésre vonatkozó szabályozás a gyakorlatban szükségesnek bizonyulhat, és nem áll szükségszerűen ellentétben az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Ugyanakkor azt is kimondták, hogy az attól való eltérés lehetetlensége a nőkkel szemben diszkriminatív, emiatt a panaszos eltérő bánásmódot volt kénytelen elszenvedni, ami viszont már sérti az egyezményt. Így Spanyolországot arra kötelezték, hogy fizessen a nőnek 10 ezer euró (kb. 3,6 millió forint) kártérítést.

Változott a szabályozás

Időközben a spanyol szabályozás is megváltozott, egy 2011-ben életbe lépett törvény szerint már a családi állapotért felelős bíró feladat eldönteni, hogy szülői nézeteltérés esetén a vezetéknevek milyen sorrendben kövessék egymást – a fő szempont a gyermek mindenek felett álló érdeke. Kölcsönös egyetértés esetén a spanyol gyerekek mindig az apjuk vezetéknevét öröklik, amelyet az anyjuk keresztneve követ.

Forrás: Elle