A jó szándék is visszaüthet, ha nem a megfelelő formában fejezzük ki.
Kicsit szürreálisnak hangzik, de sokszor még a kedves – vagy legalábbis kedvesnek szánt – gesztusok is ellenkező hatást válthatnak ki. Egy-egy mondattal akaratlanul is megbánthatod a másikat, még akkor is, ha egyébként tényleg a jó szándék vezérelt. Összeállításunkban most megmutatjuk, hogyan is bánthatod meg véletlenül a környezeted, és miért érdemes óvatosabban bánni a jó tanácsokkal.
„Pár hét múlva már nevetni fogsz rajta!”
„Mások sokkal komolyabb gondokkal küzdenek!”
„Te már ennél nehezebb helyzeteket is átvészeltél!”
Bár a fenti mondatok jellemzően jó szándékból hangzanak el, de az érintettekben azt az érzést keltheti, hogy a problémáját nem veszed komolyan, túlérzékenynek, vagy gyengének tartod. Az efféle mondatok sajnos többet árthatnak, mint használnak, szóval ha valóban segíteni szeretnél a másikon, akkor figyelmesen hallgasd végig, és semmiképpen se az ilyen klisés tanácsokkal próbáld meg vigasztalni azt, aki éppen nagyon elveszettnek érzi magát.
„Nagyon jó volt, majd kereslek!”
„Talán lesz még alkalom, hogy megismételjük.”
„Köszönjük a jelentkezését, hamarosan jelentkezünk.”
Ezekkel a mondatokkal legyünk őszinték, már mind találkoztunk, és utána jó eséllyel soha többet nem hallottunk az illetőről. Amikor udvariasságból vagy konfliktuskerülésből hitegetünk valakit, az egyik legkegyetlenebb dolog, amit tehetünk. Legyen szó munkáról vagy kapcsolatról, a másik fél közben reménykedik, várakozik vagy elutasít más lehetőségeket. Ez érzelmileg rendkívül kimerítő lehet, szóval bármennyire is úgy érzed nehéz, de jobb egyértelműen kimondani, ha valakit nem akarsz a jövőben látni. Az udvarias ködösítéssel magadnak és a másiknak is ártasz, hiszen egy ilyen kapcsolat fenntartása gyakorlatilag csak az időt rabolja.
„Hogyne lettem volna hűséges hozzád!”
„Veled mindig minden fantasztikus!”
„Nagyon örülök a sikerednek!”
Mi emberek hajlamosak vagyunk hazudni, vagy legalábbis elhallgatni az igazságot az elől, akit szeretünk, mert azt hisszük ezzel megvédhetjük. Valójában viszont sokszor csak magunkat óvjuk egy-egy kellemetlen beszélgetéstől. Az igazság azonban előbb-utóbb kiderülhet, és akkor dupla fájdalmat okoz: maga a történés és a bizalom elvesztése is. Akár hiszed, akár nem, de egy őszinte mondat, például: „Nagyon örülök a sikereidnek, de bevallom, néha irigykedem” – sokkal tisztább helyzetet teremt, mint egy kedvesnek szánt, de hamis reakció.
Természetesen azt senki nem tudja elkerülni, hogy időnként megbántson másokat. Mind a saját terheinkkel élünk, és nem láthatunk minden következményt előre. Az viszont sokat segíthet, ha megállunk egy pillanatra, és feltesszük magunknak a kérdést: mi lenne nekem a legjobb, ha a másik ember helyében lennék? Ezzel beleképzelhetjük magunkat egy adott szituációba, így pedig sokkal tisztábban tudunk dönteni arról, mit is lehet vagy nem lehet egy adott helyzetben mondani, cselekedni.
(via)
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!