Ezt vettem fel pénteken – Meyer Eszter-Virág

Ezen a héten az Y Konszept alapítója és tervezője mutatja meg, melyik nap mit vesz fel.

Korábban egy teljes, merő rohanás volt az életem, ingerekkel, hangokkal, zajokkal teli út, amit nagyon élveztem, de az elmúlt fél évben egyre inkább közelítettem az origón magam felé. Korábban mindig féltem egyedül, a magányt, a magammal való összezártságot nehezen viseltem – de hát kellemetlen volt sokszor úgy ülni egy szobában velem, hogy túl sok mondanivalóm van számomra, de a szavak sehogyan sem jönnek. 

Egy ideje a péntek délutánom már a lassulásról szól – teszek-veszek itthon, előkészítem a lelkem a hétvégére. Leszedem az utolsó adag tiszta ruhát a szárítóról; elmosogatom a reggeli kávéscsészét és a tányérokat; gondosan áttörlöm a konyhapultot, mert bár minden este szeretem rendezetten hagyva az életterem nyugovóra térni, a hétvége mégis más.

Ilyenkor felkészülök arra, hogy holnap nem ébresztőre kelek. A lakást bejárja a füstölő illata, és amikor lemegy a Nap, az ablak előtt gyönyörködöm az égbolt fényeiben; élvezem a csendet és a nyugalmat, amit régebben olyan messziről kerültem. Nézem a falra felragasztott papírokat az asztalom felett – „csend.”, áll az egyiken, hamarosan majd elmondom, miért. 

Mögöttem egy borzasztóan nehéz év, előttem pedig ez a torokszorítóan, szívbemarkolóan friss január, ahol néhány nap alatt hatalmasakat léptem előre és annyi szeretetet, támogatást kaptam, hogy a szívem majd’ szétpattan; néhány nappal ezelőtt a Corvin pláza Pirex üzletében állva jöttem rá arra, mi is az utam, a színes borítékokat nézve tudatosult bennem, mi is az, amit olyan régóta kerülgetek, hogy távolabb már nem tudtam rohanni tőle, mégis visszahúzott magához, mert az elkerülhetetlent nem lehet örökké halasztani; 

„Az Isten itt állt a hátam mögött

s én megkerültem érte a világot” 

– jutott eszembe József Attila, és hosszú, igazán hosszú idő óta először a neonfény alatt, a karácsonyi tömeg után hirtelen annyira üres üzletben állva azt éreztem, egy picit újra élek; hogy hirtelen újra ezer és ezer ötletem támadt és minden, ami korábban annyira nehéznek és fájdalmasnak tűnt, már olyan távoli, mint egy esős augusztusi vasárnap délután; remegő kézzel tárcsáztam Kristóf barátom, hogy elmondjam neki, azt hiszem, tudom, mire gondolt, amikor tíz évvel ezelőtt kért tőlem valamit, és azt hiszem, megértettem, és azt hiszem, itt az ideje már ennek is;

így ezen a januári péntek késő délutánon itt ülök ezzel a rengeteg kézirattal, amit sietve írtam le, vagy könnyek felett jegyzeteltem az elmúlt fél évben, és már tudom, hogy ezek a papírok, elkallódott jegyzetek, két megálló közötti gondolatok, zenélő szavak és a szívemből felfakadt sorok nemsokára egy lapozható, papír-illatú kötet részévé válnak majd; még nem tudom, pontosan mikor, még nem tudom, pontosan melyik nap, még nem tudom pontosan, hogy milyen lelki út vezet még addig;

de ezen a pénteken hosszú, hosszú idő óta először újra belengi a Budapest feletti zsebkendőnyi kis lakásom ez a kézzel kitapinthatatlan, orral kiszagolhatatlan, szemmel láthatatlan, csak szívvel érezhető izgalom, amit mindig akkor érzek, ha hosszú idő után végre megint él bennem az a tűz, ami egyszerre fájdalmas és megnevettet, kalandokba sodor, máskor ajtókat rúg be és falakat dönt le; ez a biztos tudat, hogy elindult valami, ami szépen lassan ötletből kézzel fogható eredménnyé formálódik, szemléletem, gondolatom, utam egy leképezett darabja, mérföldköve;

és hosszú, hosszú, rengeteg idő után végre magamért, magamnak csinálom, nem azért, mert illik, mert elvárják, mert bizonyítani szeretnék, hanem mert végre megint van mit mesélnem, elmondanom, megosztanom, megkérdeznem, kikiabálnom, vagy éppen suttognom halkan, vagy hangosabban – érkezem, már csak egy picit kell várni.

Köszönöm nektek az egész hetes figyelmet – Meyer Eszter-Virág voltam, ruhakészítő, szép szavak gyűjtője, pöttyös könyvek megmentője, májusi estéken táncoló.

Ölellek Titeket,
Eszter

• Overall: MILLAAS
• Táska: Kolokolo Leather Bags

További képekért kattints a galériánkra!

Köszönöm a csodaszép darabokat a ZOE Fashion & Beauty & More üzletének, és a fotókat Bocsó Blankának!