Egy romos családi kőházból indult minden – kétszáz év történetét őrzi ez a lenyűgöző otthon

Vannak házak, amik története az első tervrajzzal kezdődik. És vannak helyek, ahol az építésznek előbb azt kell megértenie, mi történt ott jóval azelőtt, hogy ő megérkezett volna. 

A görögországi Arkádia hegyei között álló Patrion House egy család több mint kétszáz éves kötődéséből született: kortárs otthon, ami nem lemásolni akarja a múltat, hanem helyet hagy neki a jelenben.

A Peloponnészosz belsejében fekvő Arkádia nem az a Görögország, amit a vakítóan fehér házakról, kobaltkék részletekről és tengerre nyíló teraszokról ismerünk. Hegyek, erdők, sziklák, mélyzöld növényzet és régi kőépületek rajzolják a tájat. Ebben a csendesebb, nyersebb környezetben fekszik Vlachokerasia faluja, ahol a Haretos család kötődése a földhöz legalább a görög szabadságharc 1821-es kezdetéig vezethető vissza.

Generációk váltották egymást, miközben a család régi kőháza lassan eltűnt. John Haretos 1937-ben bekövetkezett haláláig élt az agyaghabarccsal épített házban, ami ezután évtizedekig üresen állt, majd végül összeomlott.

Amikor jóval később új nyaraló építésébe kezdtek ezen a birtokon, ezért nem egyszerűen egy üres telekre kellett házat tervezni. Sokkal nehezebb kérdés várt az alkotókra: hogyan lehet kortárs otthont létrehozni úgy, hogy közben ne töröljék el mindazt, ami előtte volt?

A romos kőházat nem hagyták eltűnni

A Patrion House belsőépítészeti koncepcióját az athéni Stones and Walls stúdió készítette Afroditi Bonatsou designigazgató vezetésével, az új főépület építészeti tervei pedig az Office Twenty Five Architects munkái.

A család egykori kőháza ahelyett, hogy romantikus mintává vált volna az új épület számára, önálló szerepet kapott.

Az egykori házat az eredeti kövek felhasználásával, történelmi méreteiben és eredeti helyén építették újjá. Ma vendégházként áll a birtokon, miközben mellette egyértelműen kortárs épület született.

Ebben a döntésben benne van az egész projekt lényege. A családi örökséget nem néhány régi tárggyal vagy mesterségesen antikolt felülettel próbálták megidézni. A történelmi épület ismét valódi funkciót kapott, az új ház pedig szabadon beszélheti a saját korának építészeti nyelvét.

„A belső terek legfontosabb inspirációja a valahová tartozás gondolata volt – a tájhoz, az emlékekhez és egy csendesebb életritmushoz való tartozás” – mondja Afroditi Bonatsou.

A tervezők számára éppen az érzelmi folytonosság és a kortárs élet közötti egyensúly megtalálása jelentette a legnagyobb kihívást. A családi történetnek jelen kellett maradnia anélkül, hogy az új otthon nosztalgikus rekonstrukcióvá válna.

A táj belép a házba

Az új, kétszintes főépület 550 négyzetméteres, mégsem elsősorban a mérete teszi látványossá. Sokkal érdekesebb az a kapcsolat, amit a környezetével kialakít.

A kő az épület külső burkáról egyes belső falakon is folytatódik. Mellé tölgyfa, strukturált vakolat, len és gyapjú, valamint sötét fémfelületek kerülnek. Az enteriőr gazdagsága ezeknek az anyagoknak a rétegzéséből születik.

A színpaletta is a környezethez igazodik: lágy ásványi tónusok, krétás neutrális árnyalatok, törtfehér, tompa kőszürke, taupe vakolat, meleg fa, valamint sötét bronz és fekete részletek teremtik meg az alapot.

Az enteriőrökben kevés a harsány gesztus, mégsem hatnak puritánnak. Az érdes kő mellett puha textilek jelennek meg, a matt vakolatot üvegfelületek ellenpontozzák, a fa melegségének pedig a sötét fémek adnak határozottabb kontúrt.

A tér karakterét így elsősorban a textúrák, az arányok, a természetes fény és a kilátás alakítja.

A csendes luxus itt valóban csendes

A quiet luxury, azaz a csendes luxus az elmúlt évek egyik legtöbbet használt enteriőrfogalmává vált. A Patrion House azonban jó példája annak, hogyan működik ez a szemlélet akkor, amikor nem trendként, hanem tervezési alapelvként jelenik meg.

A luxusérzetet itt a tér és az anyagok minősége adja. Egyedi fa beépítések, természetes kőfelületek, monolitikus hatású mosdók, matt fürdőszobai szerelvények és nagy üvegnyílások kerülnek egymás mellé anélkül, hogy bármelyiknek külön bizonyítania kellene az értékét.

Ez az a fajta enteriőr, amit valószínűleg nem egyetlen tárgy miatt jegyzünk meg.

Hanem azért, ahogy érezzük magunkat benne.

Lent elbújni, fent együtt lenni

A ház alaprajza is erre az érzelmi kettősségre épül.

Az alsó szint védettebb, intimebb világ. Három hálószoba és egy játék- és szabadidős helyiség kapott itt helyet, a közlekedőterekhez pedig egy üveggel fedett borospince és megvilágított borgaléria kapcsolódik. Közelebb vagyunk a talajhoz, a terek körülölelőbbek, a ház szinte menedékként működik.

Fent megváltozik a ritmus.

A felső szinten található a konyha, az étkező és a nappali, valamint egy további nagy hálószoba. A napfényes közösségi tér nagyvonalúan megnyílik az arkádiai táj felé, majd szinte észrevétlenül folytatódik a szabadtéri grillezőteraszban.

„Néhány tér védettnek és körülölelőnek hat, míg mások nagyvonalúan megnyílnak a táj felé” – magyarázza Bonatsou.

Egy több generáció számára tervezett nyaralóban ez különösen fontos. A hosszú közös étkezésekhez és beszélgetésekhez nyitott terek kellenek, miközben ugyanebben a házban lehetőséget kell teremteni az elvonulásra is.

Az alaprajz így finoman szabályozza az együttlét ritmusát.

Még az ablak mellett is érdemes megállni

A Patrion House legemlékezetesebb megoldásai között akadnak egészen halk gesztusok is.

Több ablak mellé beépített ülőhely került. Ezek tudatosan kialakított megállópontok: helyek, ahol le lehet ülni, olvasni vagy egyszerűen nézni a hegyeket.

A lassabb élet ritmusát így nem feliratok és dekorációs tárgyak próbálják megidézni, hanem maga az építészet.

Ugyanez a gondolat folytatódik a szabadban. A pezsgőfürdős spa-teraszt függőleges falamellák teszik intimebbé, míg a kör alakú kültéri tűzrakóhelyet íves, beépített ülőfelület öleli körül.

Ezek a terek nem azt üzenik, hogy nézd meg őket. Hanem azt, hogy maradj.

A nappali közepén szinte lebeg a kandalló

A visszafogott anyaghasználat mellett annál nagyobb ereje van néhány gondosan kiválasztott formának.

Ilyen a nappali szoborszerű, függesztett öntöttvas kandallója. Sötét tömege szinte grafikai jelként rajzolódik ki a kő, a fa és a puha textilek között, és vizuálisan is összefogja a közösségi teret.

A kandalló ugyanakkor tökéletesen illik egy olyan ház gondolatához, aminek középpontjában az együttlét és a generációkon átívelő családi kötődés áll.

A forma kortárs. A gesztus több ezer éves.

Ez is Görögország – csak egészen másképp

A Patrion House azért is izgalmas, mert távol áll attól a képtől, amit a görög nyaralókról megszoktunk.

Nincsenek vakítóan fehér falak, kobaltkék részletek és tengerre néző teraszok. Arkádia hegyvidéki környezete földközelibb, rusztikusabb anyag- és színvilágot hív elő.

A kő ebben a házban a hely építészeti örökségéhez kapcsolódik. A fa melegséget visz az ásványi tónusok közé, a hatalmas nyílások pedig szinte képként keretezik a környező tájat.

Ez egy fontosabb design leckét is rejt.

Egy karakteres otthonhoz nem feltétlenül kell egyre több látványos elemet hozzáadni. Sokszor éppen az adja meg az enteriőr identitását, ha a tervezés figyelembe veszi az épület helyét, történetét, fényviszonyait és a körülötte lévő tájat.

A Patrion House kortárs, mégis úgy tűnik, mintha csak itt állhatna.

Kétszáz év után is ugyanoda hazatérni

Könnyű lenne a Patrion House bemutatását az 550 négyzetméternél, a monumentális kőfelületeknél, a függesztett  kandallónál vagy az arkádiai hegyekre nyíló panorámánál befejezni.

Pedig a projekt valódi ereje valószínűleg máshol rejlik.

Az időben.

A család több mint kétszáz éve kötődik ehhez a földhöz. John Haretos még a régi kőházban élt, majd az épület évtizedekig üresen állt és végül összeomlott. Ma ugyanazokból a kövekből ismét ház áll a helyén, miközben mellette egy másik generáció életére tervezett kortárs otthon néz az arkádiai hegyek felé.

A Patrion House nem próbálja megállítani az időt. Megőrzi azt, ami továbbvihető, és helyet hagy annak is, ami ezután következik.

Talán ettől válik egy ház többé egyszerű épületnél: nemcsak azt meséli el, kik élnek benne most, hanem azt is, honnan érkeztek.

Interior Design: Stones and Walls  Instagram @stonesandwalls

Architectural Design: Office Twenty Five Architects  Instagram @officetwentyfivearchitects

Photos: Mirto Iatropoulou Instagram @mirtoiatropoulou

Styling: Anestis Michalis

Photography production: Mia Dorier

Production: Karine Monié Instagram @karinemonie