Amikor hideg van a lakásban,fűtés szinte ösztönösen a radiátorhoz nyúlunk, és a lehető legmagasabb fokozatra állítjuk. Logikusnak tűnik: ha jobban feltekerjük, biztosan hamarabb lesz meleg. Csakhogy a fűtés szabályozása nem mindig úgy működik, ahogy gondolnánk.
Egy gyakori félreértés miatt akár egész télen feleslegesen magasra állíthatjuk a radiátorokat, miközben a komfortérzetünkön ez nem feltétlenül javít. Érdemes megérteni, mit szabályozunk valójában, amikor elfordítjuk azt a bizonyos gombot.
Ha a radiátorodon számozott, termosztatikus radiátorszelep van, a számok nem azt jelzik, milyen gyorsan fűt a radiátor. A kívánt hőmérsékletet állítod be velük.
A termosztatikus radiátorszelep – röviden TRV – a környező levegő hőmérsékletét érzékeli, és ennek megfelelően szabályozza a radiátorba áramló fűtővíz mennyiségét. Amikor a helyiség eléri a beállított hőmérsékletet, a szelep fokozatosan csökkenti a víz áramlását.
Vagyis az 5-ös fokozat nem turbóüzemmód. Ha a szoba hideg, a szelep már egy alacsonyabb, megfelelően megválasztott beállítás mellett is teljesen kinyithat. Az 5-ösre tekeréssel elsősorban azt érjük el, hogy a radiátor magasabb szobahőmérséklet eléréséig fűthet tovább.

A pontos hőmérséklet a termosztatikus fej gyártójától és típusától függ, ezért a számokat nem szabad minden radiátoron azonos Celsius-foknak tekinteni.
Sok hagyományos termosztatikus radiátorszelepnél azonban nagyjából a következő értékekkel találkozhatunk:
A pontos hőmérséklet a termosztatikus fej gyártójától és típusától függ, ezért a számokat nem szabad minden radiátoron azonos Celsius-foknak tekinteni. Sok hagyományos termosztatikus radiátorszelepnél azonban az 1-es fokozat körülbelül 12, a 2-es 16, a 3-as 20, a 4-es 24, az 5-ös pedig 28 °C-os helyiséghőmérsékletnek felel meg. A hópehely szimbólum általában fagyvédelmi állást jelöl, gyakran 6–8 °C körüli értékkel.
Ezek tájékoztató adatok, nem minden készülékre érvényes szabványértékek. A tényleges hőmérsékletet a szelep elhelyezése és a helyiség körülményei is befolyásolják. Ha pontosan szeretnéd tudni, mit jelent a saját radiátorodon a 3-as vagy az 5-ös, érdemes megnézni a gyártói útmutatót.
A radiátor felfűtési sebességét elsősorban a fűtési rendszer teljesítménye, az előremenő víz hőmérséklete, a radiátor mérete és a helyiség hővesztesége határozza meg.
Ha például a szobában 17 °C van, és a termosztatikus szelepet 3-asra állítod, a szelep a kívánt hőmérséklet eléréséig engedi a meleg víz áramlását. Ha ugyanezt a szelepet 5-ösre tekered, a szoba nem feltétlenül melegszik gyorsabban, viszont a szelep később kezdi korlátozni a fűtést.
A termosztatikus radiátorszelepeket a kívánt szobahőmérsékletnek megfelelően kell beállítani, nem pedig a gyorsabb felmelegedés reményében a legmagasabb fokozatra tekerni.

Nem szükséges minden szobát ugyanolyan melegre fűteni. A nappaliban vagy a dolgozószobában sokak számára a 20–21 °C körüli hőmérséklet kellemes, míg a hálószobában ennél alacsonyabb hőmérséklet is megfelelő lehet. A fürdőszobában viszont gyakran melegebbet szeretnénk, különösen zuhanyozás vagy fürdés idején.
A legjobb módszer, ha egy közepes beállításból indulsz ki, majd egy-két nap alatt, fokozatosan finomítod a szabályozást. Ha túl meleg van, vegyél vissza egy fokozatot – ha tartósan hidegnek érzed a szobát, emelj rajta. A termosztatikus szelepnek időre van szüksége, hogy a változás hatása érzékelhető legyen.
Fontos, hogy a radiátorszelep csak akkor tud megfelelően működni, ha a fűtési rendszer ténylegesen biztosít meleg vizet. Ha a központi termosztát már lekapcsolta a kazánt, a radiátorszelep magasabbra állítása önmagában nem indítja újra a fűtést.
A termosztatikus fej a közvetlen környezetének hőmérsékletét érzékeli, nem feltétlenül a szoba egészének átlaghőmérsékletét. Ezért problémát okozhat, ha vastag függöny takarja el, bútor szorul elé, vagy egy radiátorburkolat alatt megreked a meleg levegő.
Ilyenkor a szelep körül gyorsan felmelegedhet a levegő, és a szabályozó idő előtt csökkentheti a fűtővíz áramlását, miközben a szoba távolabbi része még hűvös. Ez különösen gyakori lehet olyan magyar lakásokban, ahol a radiátor közvetlenül az ablak alatt áll, és a hosszú függöny ráborul a termosztatikus fejre.
Ha a radiátorod látszólag indokolatlanul hamar lehűl, miközben a szoba hideg marad, érdemes először az elhelyezését ellenőrizni. Bizonyos kialakításoknál külön érzékelős termosztatikus fej is megoldást jelenthet.

Nem minden radiátoron van termosztatikus szelep. A hagyományos, kézi radiátorszelep egyszerűen a víz áramlását szabályozza, nem a helyiség hőmérsékletét érzékeli. Ilyenkor a szelep nagyobbra nyitása valóban növelheti a vízáramlást, ha azt korábban a szelep korlátozta.
A termosztatikus radiátorszelepet a fali szobatermosztáttal sem szabad összekeverni. Utóbbi rendszerint a kazán vagy a fűtési rendszer működését vezérli, míg a radiátorszelep az adott helyiség hőmérsékletének szabályozásában segít.
Ha a lakásban egyáltalán nem melegednek fel megfelelően a radiátorok, a probléma nem feltétlenül a beállítással kapcsolatos. Okozhatja például levegős radiátor, nem megfelelő rendszerbeállítás vagy más műszaki hiba is.
A termosztatikus radiátorszelep lényege éppen az, hogy ne kelljen állandóan kézzel szabályozni a fűtést. Ha megtalálod a helyiséghez megfelelő beállítást, a szelep automatikusan reagál a hőmérséklet változására.
A következő alkalommal tehát, amikor fázol, ne automatikusan az 5-ös fokozat legyen az első mozdulat. Nézd meg, milyen hőmérsékletet szeretnél elérni, és ehhez igazítsd a beállítást. Így elkerülheted a felesleges túlfűtést, és a fűtési energiával is tudatosabban gazdálkodhatsz.
Via
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!