Hónapok óta hozzá sem nyúltál, mégis meglepően sok minden gyűlhetett össze benne. A radiátor belsejében megbújó por ráadásul nemcsak akkor válik látványossá, amikor végre nekilátunk a takarításnak: a fűtési szezonban a levegő áramlását és a hőleadást is ronthatja.
Van azonban egy meglepően egyszerű módszer, amivel azokat a részeket is elérhetjük, ahová a porszívó feje már nem fér be – és valószínűleg az eszköz is ott lapul valamelyik fürdőszobai fiókban.
Szeptember végén elég egy-két hűvösebb este ahhoz, hogy újra bekapcsoljuk a hónapok óta pihenő fűtést. A radiátorokra ilyenkor általában csak akkor figyelünk fel, ha nem melegszenek megfelelően, pedig a fűtési szezon kezdete előtt egy jóval egyszerűbb karbantartási feladatot is érdemes elvégezni: az alapos portalanítást.
Kívülről ugyanis lehet makulátlanul tiszta a radiátor, miközben a belsejében, a lamellák és keskeny rések között por és szösz gyűlt össze. Ezek eltávolításához nincs feltétlenül szükség speciális radiátorkefére. Egy hétköznapi hajszárító is segíthet – csak egészen másképp kell használni, mint hajszárításkor.

A radiátor nem egyszerűen egy forró fémdarab a falon. A fűtőtest körül kialakuló természetes légáramlás is segít abban, hogy a hő eljusson a helyiségbe: a felmelegedő levegő felfelé indul, helyére pedig hűvösebb levegő érkezik. A lapradiátorok belsejében található konvektorlemezek nagyobb felületet biztosítanak a hőleadáshoz, de éppen a keskeny rések azok, amelyekben könnyen összegyűlik a por.
A felhalmozódott porréteg bizonyos mértékig szigetelőként viselkedhet, csökkentve a hőátadást, miközben a tisztítás a levegő szabadabb áramlását is segíti. A konvektorlemezek közé kerülő por és szösz eltömítheti a keskeny járatokat, ezért a rendszeres tisztítás hozzájárulhat ahhoz, hogy a radiátor megfelelően működjön.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyetlen portalanítástól látványosan csökken majd a fűtésszámla. A tiszta radiátor egy kicsit gyorsabban segíthet felmelegíteni a helyiséget. A radiátortisztítás egyszerű karbantartási lépés: ha már előállítjuk a hőt, nincs értelme egy könnyen eltávolítható porréteggel akadályozni a leadását.
A radiátor külső felületét könnyű letörölni, a belseje viszont más kérdés. A porszívó résszívó vagy kefés fejével bizonyos helyek elérhetők, de a keskeny lamellák közé, illetve a belső panelek mögé már nem feltétlenül férünk be. Éppen itt működik a hajszárítós trükk: nem felszívja, hanem légárammal kimozdítja a mélyebben ülő, laza port.
A hajszárítót hideg levegőre állítva, a radiátortól néhány centiméterre tartsuk, és felülről lefelé irányítsuk a légáramot a felső rácson vagy a lamellák közötti nyílásokon keresztül. A készüléket nem érdemes közvetlenül a radiátorhoz nyomni, mert túl közelről éppen az ellenkezőjét érhetjük el: a port mélyebbre fújhatjuk a szerkezetben ahelyett, hogy lefelé és kifelé mozdítanánk. A szakértők hideg fokozatra állított hajszárítót ajánlanak a lamellákban maradt por kifújására.

A takarítást kikapcsolt és teljesen kihűlt radiátoron kezdjük. Ez alapvető biztonsági lépés, és egyébként is sokkal egyszerűbb úgy dolgozni, ha nem egy meleg fűtőtest körül próbáljuk elérni a keskeny réseket. Ha a lapradiátor felső rácsa könnyen, a gyártói kialakításnak megfelelően eltávolítható, levétele megkönnyítheti a hozzáférést – azonban a rácsok rögzítése típusonként eltérhet, ezért semmit ne feszítsünk vagy bontsunk meg erővel.
A radiátor alá érdemes törölközőt vagy más padlóvédő anyagot tenni, majd a könnyen elérhető port porszívóval eltávolítani. Ezután következhet a hajszárító: hideg fokozaton, felülről lefelé, fokozatosan végighaladva a radiátor szélességén. A kifújt por a fűtőtest alatt gyűlik össze, ahonnan már egyszerűen felporszívózható. Végül a külső felületeket puha, enyhén nedves mikroszálas kendővel lehet áttörölni.
Nem kell hozzá tehát vegyszer, és nem kell vizet önteni a radiátor belsejébe sem. A cél egyszerűen a hónapok alatt összegyűlt száraz por eltávolítása a nehezen hozzáférhető részekből.
A hajszárítós trükk legfontosabb szabálya, hogy nem a hajszárító hőjére van szükségünk, hanem a levegő erejére. Nem lesz hatékonyabb a módszer attól, ha a készüléket forró fokozatra kapcsoljuk. Ez a módszer elsősorban a hagyományos, vizes rendszerű lapradiátorok nehezen elérhető belső részeinek portalanítására használható. Elektromos fűtőtestnél, konvektornál vagy más elektromos készüléknél ne induljunk ki automatikusan ugyanezekből a lépésekből: ott mindig a gyártó tisztítási és biztonsági előírása az elsődleges.

A radiátor kitisztítása nem javít meg egy hibás fűtési rendszert. Ha a fűtőtest nem melegszik megfelelően, egyenetlenül meleg, szokatlan zajt ad vagy más működési problémát tapasztalunk, annak műszaki oka is lehet, amit a portalanítás nem old meg. Egy jól működő, csak éppen poros radiátornál azonban nincs sok érv amellett, hogy a belsejében hagyjuk a hónapok alatt összegyűlt szennyeződést.
Az időzítés pedig most különösen jó. A radiátor belső tisztítását kifejezetten a fűtési szezon kezdete előtt vagy annak végén javasolja, és évente egy-két alapos tisztítást tart elegendőnek. Vagyis nem kell minden héten hajszárítóval járni a lakást: sokkal ésszerűbb akkor elvégezni ezt a néhány perces munkát, amikor a radiátorok hosszabb pihenő után ismét használatba kerülnek.

Van ebben valami különösen kielégítő is: miközben a fűtési szezonra készülve hajlamosak vagyunk rögtön nagyobb kérdésekre gondolni – termosztátra, szigetelésre vagy a fűtésszámlára –, néha egy egészen apró karbantartási feladattal érdemes kezdeni. Mielőtt tehát az első igazán hideg estén feljebb tekered a fűtést, nézz bele a radiátorba. Ha poros, lehet, hogy a következő öt percben nem a termosztátra, hanem a hajszárítóra lesz szükséged.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!