Párhuzamos valóságaink

Animék, lovagok, steampunkok

Rózsaszín paróka, cicafarok és különböző méretű, formájú fegyver-replikák a revolverektől az óriás kardig. Bizarr kosztümök, hőpisztoly, képregényhősöket ábrázoló poszterekkel telirakott falak. Egy fiatal egyetemista lakásán járok, aki szabadidejében a videojátékok szereplőit kelti életre.

Cicafarok a villamoson

Dely Luca (Lucy) gyakran öltözik japán anime figurának. A fiatal lány cosplayer, azaz egy karakternek öltözve, különböző jelmezeket és kiegészítőket viselve próbál egy ötletet, koncepciót megjeleníteni. Ő és a jelmezt készítő, viselő társai Magyarországon is külön szubkultúrát alkotnak, melynek középpontjában a különleges szerepjáték iránti szenvedélyük áll. Luca divattervezést tanul, és saját maga készíti az összes jelmezét. „Rengeteg videojátékot játszom, azokból is sok karaktert választok magamnak. Először csak hobbi volt számomra, mint másoknak a futás. Ha idejük van, lemennek egy körre. Mára életstílussá vált. Éjszakákba nyúlóan készítem az új jelmezeimet. Nem a hasznot vagy célszerűséget keresem benne. Azért csinálom, mert élvezem az alkotás folyamatát és a rendezvényeket, amiken viselhetem" – mondja a tizenkilenc éves lány, akinek költséges életmódját a szülei támogatják.

Luca úgynevezett CON-okra, vagyis cosplayes rendezvényekre jár, amelyeknek a legfontosabb részük a jelmezverseny. A jelmezötleteket filmek, képregények, könyvek, animék alkotják, de bármilyen fiktív forrásból vagy akár a való életből vett elképzelés jó alapul szolgálhat egy cosplaynek. A szó a costume-play összevonásából jött létre, ami magyarul jelmez-játékot jelent. Semmi köze a farsangi vagy halloweeni jelmezekhez, mert míg azok vallási és kulturális kötődésűek, a cosplay egy-egy karaktert elevenít meg. „Egyszer egy fiújelmezbe bújtam. Az átváltozás annyira jól sikerült, hogy kiküldtek a női mosdóból!" – emlékszik vissza. Ugyanúgy öltözik fel, ahogyan az adott videojátékban látta. Parókát, sminket visel. Ha a szerep úgy kívánja, patát is. „Egyszer úgy utaztam a villamoson, hogy a kabátom alól kilógott a cicafarkam. Mindenki mosolygott, soha semmilyen rossz megjegyzést nem kaptam" – meséli nevetve Luca-Lucy, akinek a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy egy-egy jelmezes party után visszatérjen a hétköznapokba. „Ezek a hétfők a legrosszabbak. Ha jelmezbe bújok, megváltozik a mozgásom és a viselkedésem is. Ha odajönnek hozzám fotózkodni, akkor átalakulok azzá a karakterré, akit életre keltettem" – meséli a fiatal lány, akinek nagy álma, hogy a londoni cosplayer Európa-bajnokságon részt vegyen.

A cosplay-világsztár

Enji Night fiatal magyar modell, cosplayer, akit a Facebookon több mint 270 ezren lájkoltak. Ebben a szubkultúrában világsztár. Rengeteg külföldi rendezvényen vesz részt, járt már Indonéziában, Chilében, Mexikóban és több európai országban is, mint meghívott vendég és versenyek zsűritagja. A huszonéves, vidékről származó lány civil életében egyszerű egyetemista.

Enji Night, Fotó: Sármai Balázs

„Legelőször 13 évesen találkoztam az anime fogalmával. Habár már kiskoromban is nagy rajongója voltam a Sailor Moonnak, csak akkor még nem egészen tudtam, hogy az animének számít" – meséli a fiatal lány. „Fokozatosan új képességekre tettem szert a cosplay által. Megtanultam varrni, szabni, különböző technikákkal és eszközökkel dolgozni. Ha valaki belevág ebbe a hobbiba és jól és igényesen csinálja, akkor egy idő után autodidakta módon, alapszinten kitanulja az olyan szakmákat, mint a szabás-varrás, maszkmesterség, sminkelés, fodrászat, asztalosság és ötvösség." Ez a „cos", vagyis a costume/kosztüm része. A „play" része pedig a jelmez viselésénél jelentkezik. Ha valaki egy karakter bőrébe bújik bele, akkor értelemszerűen fel is veheti a karakter személyiségét és adott rendezvényeken, versenyek keretén belül el is játszhatja azt. Esetleg fotósorozatok készítése közben úgy pózol, úgy viselkedik, és olyan arckifejezést vesz fel, mint az eredeti karakter. Szóval, még ha nem is profi szinten, de az alapszintű színészet is beletartozik ebbe a hobbiba.

„A cosplay előtt nem szerettem, hogyha lencse végre kaptak. Mindig bújkáltam a családi fényképeken is. Aztán sikerült ezt a gátlást leküzdenem, mivel a rendezvényeken nagyon sok fotó készül, amikor jelmezben vagy. Valamint az elkészült jelmezeket rendezvényen kívül, profi fotósorozatok keretében is le szokás fényképezni, így egy idő után megbarátkoztam a kamerával" – meséli Enji Night.

Habár ez egy szubkultúra, de egyre jobban kezd belekerülni a mainstream környezetbe. A cosplay iránti érdeklődés dinamikusan növekszik, és egyre nagyobb hatást gyakorol a popkultúrára is. Hatványozottan igaz ez Japánra, de más ázsiai országokra is, ahol a cosplaynek nagy szerepe van a street fashion trendjeinek alakulásában.

Vissza a középkorba

Nagy Tamás könyvelőnek tanult, jelenleg egy nemzetközi vállalatszállítmányozó részlegén dolgozik. Panellakásban él Budapesten, és irodai munkát végez. Ez az egyik élete. A másikban pedig a középkorban él, egy 10. századi karaktereket megjelenítő csapatban, ahol viking harcost alakít. Emellett Zsigmond király 15. századi lovagrendjének is a tagja, ahol lovag karaktere van, teljes felszereléssel, karddal, páncéllal, korabeli viselettel. Társaival együtt régi kódexekből kutatják ki, hogy hogyan éltek és vívtak azokban az időkben, mindezt be is mutatják, többek közt Visegrádon, vagy országszerte palotajátékokon, hagyományőrző rendezvényeken.

A cikk folytatását az ELLE 2015. január-februári számában olvashatják!