Amal Clooney a jenniferanistonozás legújabb áldozata

Babapocak és emberi jogok

Tavaly júliusban, egy sikeres tévésorozat, megszámlálhatatlan filmszerep, egy mindenkit érdeklő celebházasság és válás, egy második, titkos házasság és rengeteg babapocakot vizionáló cikk után Jennifer Aniston végül megírta sommás véleményét a Huffington Postban. „Tehát: nem vagyok terhes. Viszont torkig vagyok. Torkig vagyok azzal, hogy egyesek sportot űznek az állandó vizslatásból, a női test kritizálásából, ami nap mint nap megtörténik az újságírás, a szólásszabadság és a pletykarovatok leple alatt.”

Az utóbbi néhány hétben olyan lapok, mint a The Daily Mail, a Life and Style és a New York Magazine is felvetették, hogy Amal Clooney gyermeket vár… méghozzá ikreket. Persze, nem volt erre semmi bizonyítékuk, csak egy-egy félremagyarázható paparazzo fotó. Egy Dolce & Gabbana ruha a minap újabb ürügyül szolgált a pletykaáradathoz.

Pedig akadt volna érdekesebb téma is Amal Clooneyval kapcsolatban. Novemberben fontos vitaindító beszédet tartott a Texasi Női Konferencián, ahol a mindennapi feminista cselekedeteket sürgette, mondván, hogy „a legrosszabb, amit tehetünk nőként, az, hogy nem állunk ki egymásért, és ez olyasmi, amit mindennap gyakorolhatunk, attól függetlenül, hol vagyunk és mit csinálunk – legyünk olyan nők, akikre a többi nő számíthat, védjük meg és éltessük egymást versengés és kritika helyett.”

Szeptemberben Clooney bíróság elé vitte Nadia Murad, az ISIS által elrabolt és rabszolgaságba kényszerített fiatal jazidi nő ügyét. És még abban a hónapban elítélő beszédet tartott az ENSZben, amiért az nem reagált az ISIS jazidi közösség ellen elkövetett bűneire.

Tehát, ez a nagyon intelligens, magasan képzett, művelt és stílusos nő az ISIS ellen küzd, ennek ellenére a neve alatti google találatok első oldala a terhessége firtatásával foglalkozó sztorikkal van tele.

Ahogy Aniston írta egyes szám első személyben szóló esszéjében: „Ha valamiféle szimbólum vagyok egyeseknek, akkor talán annak a jó példája, milyen lencsén keresztül nézi a társadalom az anyákat, lányokat, lánytestvéreket, feleségeket, női barátokat és kollegákat. A tárgyiasítás és ítélkezés, amin a nőknek keresztül kell menniük, abszurd és nyugtalanító.”

Ha Amal Clooney bejelenti, hogy gyereket vár, sok boldogságot kívánunk majd neki. De addig nem fogjuk a testét vizslatni, hogy találgassunk, vajon megfelel-e végre a társadalmi elvárásoknak.