Mindenki tudja, hogy a feministák rondák, ápolatlanok, rosszul öltözöttek és (ezt mindig elmaradhatatlanul hozzá kell tenni) szőrös lábúak. Én is sokáig ebben a hitben éltem: saját visszataszítóságomat tekintve a szexuális életem felől aggódó kedves kommentelők rendre meg is erősítenek.
Sztereotípiák övezik, klisék uralják, leegyszerűsítő világmagyarázatokba helyezik, és ha mindez nem lenne elég, gyakran mi is bizonytalanok vagyunk a sajátunkkal kapcsolatban. Pedig a nőiesség társadalmi megítélése az ezredforduló óta sokat változott, ezért most arra kértünk hét nőt, mondják el, 2021-ben hogyan gondolkodnak a fogalomról.
Ezzel ő lett az első alelnök, akinek a nevéből jelnyelvi szimbólum vált. A gesztus nemcsak megtiszteltetés, de mély mögöttes jelentéssel is bír.
Huszonöt évvel ezelőtt a kis- és nagylányok együtt énekelték teli torokból a Wannabe-t, amelynek remixelt változata az évforduló alkalmából hamarosan megjelenik. Elképzelhető, hogy ez a himnusz nevelte ki a feministák egy új generációját? A válasz nem is annyira egyszerű.