Az elmúlt időszakban számos filozófiai irányzat jelent meg a design világában, amely magába foglalja az otthoni életmód kialakítását, valamint az esztétikát. A wabi sabi az egyik ilyen stílus, amely Japánból érkezett hozzánk és az élet lelassítására és gyakorlására hívja fel a figyelmet, miközben a tökéletlenség szépségét állítja fókuszba.
Otthonunk az, ahol a történetünk íródik és megvan benne a lehetőség, hogy mindazt, amit a mindennapokban megélünk, felfokozza. A wabi sabi ihlette otthon: ahol élnek, ahol szeretnek, és ami sosincs teljesen befejezve.
– Beth Kempton.
A wabi sabi egy olyan koncepció, amely az egyszerűségből és az autentikusságából fakad. A
japán filozófia menekülést kínál a valóság modern, perfekcionista megszállottsága elől; és
ehelyett a tökéletlenségeket emeli piedesztálra.
A történetünk a XVI. századra nyúlik vissza, ahol a teaszertartás fontos társadalmi
eseménnyé vált a gazdagok körében, ahol vagyonukkal is lehetőségük volt dicsekedni. Szen
no Rikjú indította el csendesen ezt a forradalmat, amely gyökeresen megváltoztatta az
esztétikai ideálok alapelveit és megalkotta a helyszín, a kellékek és a természet szeretetére
irányuló hangsúly fontosságát.
A teaszertartásokkal szorosan összekapcsolható a wabi sabi kialakulása. A szamurájoknak
nagy hangsúlyt kellett fektetniük a fegyelemre és a meditálásra, valamint az erőszakkal teli
életmódjuk miatt is érdeklődni kezdtek a teaszertartások iránt, melynek fizikai és lelki
előnyei folytán élvezhették a béke és a harmónia egységét.
A wabi-sabi két különálló szóból áll, mely esztétikai értékkel átitatott, a vallásból, az
irodalomból és a kultúrából gyökrezeik. A wabi az egyszerűségben található szépségről szól. A wabi nyugalmat sugall, világiság fölé való emelkedést. Segítségével rájövünk, hogy a szépség bárhol ott rejtőzik. Végső soron nem más, mint a szerénységet, az egyszerűséget és a mértékletességet, azaz a lelki béke és az elégedettség felé vezető utat hirdető gondolkodásmód.
A sabi pedig az idő múlásával kapcsolatos, ahogy minden növekszik és romlásnak indul, ahogyan az idő vizuálisan is megváltoztatja az élőlények és a tárgyak jellegét, vagyis a használat és az elhasználódás során jelenik meg a szépség. Az idő múlása a japán esztétikában mélyebb jelentéssel bír, amely igazából a szemmel látható tárgy mögöttes
tartalmát jelöli.
Mindkét fogalom fontos eleme a japán kultúrának, de talán még erősebb jelentéssel bírnak,
amikor összeolvadnak.
A wabi sabi igazi szépsége nem a dolgokban, hanem magában az életben rejlik.
A wabi sabi egyszerre él az emberi tudat peremén és a szív mélyén. Túlmutat az adott tárgy
vagy a környezet szépségén. Minden ember számára más és más. Ezért is nehéz számunkra a
wabi sabi filozófia megértése, mert a nyugati ember a racionalitás és a logikus gondolkodás
mentén látja a világot, míg a japánok a megfigyelés és a tapasztalás útján alakítják ki a
világképüket.
A wabi sabi érzését leginkább a szerelem érzéséhez hasonlítják. Az érzést a természeti
szépség váltja ki, amely visszafogott és dísztelen. A nyugati világban „esztétikai élménynek”
neveznénk azt, amely ezt a reakciót váltja ki.
A japán szépségfogalom felszínén az ízlés jelenik meg (a látvány); mélyén pedig az íz (a
megtapasztalás).
– Beth Kempton.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!