Augusztus végére a hortenzia már nem feltétlenül mutatja azt a hibátlan arcát, amit nyár elején: a virágfejek fakulhatnak, barnulhatnak, a bokor kissé rendezetlenebbnek tűnhet. Ilyenkor szinte ösztönösen nyúlnánk a metszőollóért, tápoldatért vagy kezdenénk őszi rendrakásba. Csakhogy éppen most érdemes visszafogottnak lenni.
Egy rosszkor elvégzett kerti munka ugyanis nemcsak az idei növényt érintheti, hanem azt is, mennyi virágban gyönyörködhetünk jövő nyáron.
A hortenzia (Hydrangea) augusztus végén különleges átmeneti időszakba érkezik. Miközben még bőven tarthat a nyári meleg, a növény számára már egyre fontosabbá válik a következő évszakra való felkészülés. Magyarországon ez különösen megtévesztő lehet: a naptár szerint közeledik az ősz, miközben tartósan meleg, száraz időben a hortenzia vízigénye továbbra is jelentős lehet.
A kertészeti szakértők öt feladatra hívják fel a figyelmet augusztusban: folytassuk a megfelelő öntözést, óvjuk a növényt a szélsőséges délutáni hőségtől, ellenőrizzük a mulcsréteget, viszont a metszéssel és a tápanyag-utánpótlással már bánjunk egészen másképp, mint a szezon korábbi részében.

Ez az a művelet, amivel augusztus végén különösen könnyű hibázni: most már ne álljunk neki érdemben visszametszeni a hortenziát.
A probléma megértéséhez tudnunk kell, milyen hortenziánk van. Egyes fajok az előző évi, úgynevezett öreg vesszőkön hozzák a virágokat. Ilyen a kerti vagy nagylevelű hortenzia (Hydrangea macrophylla), a hegyi hortenzia (Hydrangea serrata), a tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia), valamint a kúszó hortenzia (Hydrangea anomala subsp. petiolaris). Ezeknél a rossz időben végzett metszéssel éppen azokat a rügyeket távolíthatjuk el, amikből a következő szezon virágai fejlődnének.
A szakértők ezért azt tanácsolják, hogy augusztusban egyik hortenziatípust se metsszük. Az előző évi vesszőkön virágzó fajoknál a jövő évi virágokat veszélyeztethetjük, de a késői metszésnek van egy másik problémája is: a vágás új növekedésre ösztönözheti a növényt éppen akkor, amikor már nem erre kellene fordítania az energiáját.
Másképpen viselkedik például a Magyarországon is rendkívül népszerű bugás hortenzia (Hydrangea paniculata), illetve a cserjés hortenzia (Hydrangea arborescens). Ezek az adott év új hajtásain virágoznak, ezért a következő évi virágok elvesztésének kockázata nem ugyanaz, mint az előző évi vesszőn virágzó fajoknál.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy augusztus végén érdemes metszeni őket.
A szakértő szerint a bugás és a cserjés hortenziánál is várjunk addig, amíg lehullottak a levelek és a növény teljes nyugalmi állapotba került. Az aktív növekedési időszakban végzett vágás ugyanis új hajtások képzésére ösztönözheti a növényt, amire a tél közeledtével már nincs szükség.
Ezért akkor is érdemes most félretenni a metszőollót, ha pontosan tudjuk, hogy új hajtásokon virágzó hortenziánk van.

Fontos azonban egy dolgot tisztázni: egy elnyílt virágfej eltávolítása és a bokor érdemi visszametszése nem ugyanaz a művelet.
A veszély elsősorban a rosszkor végzett metszésre, vagyis a vesszők visszavágására vonatkozik. Ha azonban nem tudjuk pontosan, milyen hortenziánk van, hol helyezkednek el a következő évi rügyek, és hogyan kellene metszenünk az adott fajt, augusztus végén nincs sok értelme kockáztatni.
Ráadásul a hortenzia elöregedő virágfejei önmagukban is szépek lehetnek. A nyári kék, rózsaszín vagy fehér árnyalatok sok fajtánál fokozatosan zöldes, púderes, bordós, bézses tónusokká változnak, és szinte természetesen vezetik át a kertet az őszbe. A száraz virágzatok később is dekoratívak maradhatnak, így esztétikai szempontból sincs feltétlenül ok a sietségre.
A metszés mellett az öntözés időzítése az egyik legfontosabb augusztus végi kérdés.
A hortenzia vízigényes növény, ezért tartós melegben és szárazságban továbbra is szüksége lehet rendszeres vízellátásra. A tájépítészek a mély öntözés folytatását egészen az első fagyokig javasolják, hogy a gyökereket ne érje vízstressz a késő nyári melegben.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ősszel is automatikusan ugyanannyit kell locsolni, mint egy hőhullám közepén. Ne a naptár, hanem az időjárás és a talaj állapota alapján döntsünk. Ha szeptemberben is meleg és száraz az idő, a növény vízigénye nem szűnik meg attól, hogy véget ért az augusztus.
A felszínes locsolgatás helyett érdemes alaposan megöntözni a gyökérzónát, lehetőleg reggel. A vizet közvetlenül a talajra irányítsuk, ne rendszeresen a levelekre: a tartósan nedves lomb növelheti többek között a lisztharmat és a levélfoltosság kockázatát.

Meleg, száraz időben ősszel is szükség lehet öntözésre. A forrás szakértője egészen az első fagyokig javasolja a mély öntözés folytatását, ha az időjárás és a talaj nedvessége ezt indokolja.
Különösen az újonnan ültetett hortenziákra érdemes figyelni, amik gyökérzete még nem olyan kiterjedt, mint egy évek óta a helyén lévő bokoré. A cél azonban egyik esetben sem a folyamatosan átázott föld, hanem az egyenletes talajnedvesség.
A különböző hortenziák fényigénye nem teljesen azonos. A bugás hortenzia például több napsütést is jól tolerálhat, míg különösen a nagylevelű hortenziák számára sokat jelenthet a délutáni árnyék. Hőhullám idején azonban még a napot jobban tűrő növényeket is megviselheti a legerősebb délutáni napsütés.
Ideális lehet az olyan fekvés, ahol a növény délelőtt napot kap, a nap legforróbb óráiban viszont már védettebb helyen van.
Egy földbe ültetett, nagy bokrot természetesen nem érdemes egy augusztusi hőhullám közepén hirtelen áttelepíteni csak azért, mert túl naposnak bizonyult a helye. Dézsás hortenziát könnyebb átmenetileg árnyékosabb pozícióba vinni; a kertben lévő növénynél pedig szükség esetén ideiglenes árnyékolás segíthet, az esetleges átültetést pedig megfelelőbb időpontra tervezhetjük.

A hortenzia körüli talaj takarása az egyik legegyszerűbb módszer arra, hogy lassítsuk a víz párolgását és mérsékeljük a gyökérzóna felmelegedését.
A szakértők legalább két hüvelyk, vagyis nagyjából 5 centiméter vastag mulcsréteget javasolnak. Ha a nyár során a korábban kijuttatott réteg elvékonyodott, augusztus végén érdemes lehet pótolni.
A több azonban itt sem feltétlenül jobb. A túl vastag, folyamatosan nedves mulcsréteg problémákat okozhat, és közvetlenül a növény száraihoz sem érdemes felhalmozni, mert a tartós nedvesség rothadást segíthet elő. A forrás 3–6 hüvelyk, vagyis körülbelül 8–15 centiméter távolságot javasol a száraktól.
Szerves mulcsként többek között megfelelő fakéreg, komposztált növényi anyag vagy lehullott lomb is szóba jöhet.
A másik fontos augusztus végi ne tedd szabály a tápanyag-utánpótlásra vonatkozik.
A hortenzia a vegetációs időszakban meghálálhatja a megfelelő tápanyagellátást, augusztus végén azonban már ne adjunk újabb adag tápoldatot vagy műtrágyát. A további trágyázás friss növekedést ösztönözhet, miközben az új hajtásoknak egyre kevesebb idejük marad arra, hogy a fagyok érkezése előtt megfelelően beérjenek.
Ha a fiatal hajtásokat később fagykár éri, az nemcsak az adott részeket gyengítheti, hanem bizonyos esetekben a következő évi virágzást is befolyásolhatja – különösen akkor, ha fejlődő virágrügyeket hordozó szárak károsodnak.
Augusztus végén tehát már nem az a cél, hogy mindenáron további növekedésre ösztönözzük a növényt. Sokkal fontosabb, hogy jó kondícióban, megfelelő vízellátással érkezzen meg az őszbe.
Általában nem érdemes. Az előző évi vesszőkön virágzó hortenziáknál az augusztusi metszéssel eltávolíthatjuk a következő évi virágrügyeket. Az új hajtásokon virágzó fajoknál más a helyzet, de a késő nyári metszés ezeknél is új növekedést ösztönözhet éppen akkor, amikor a növénynek már a nyugalmi időszak felé kellene haladnia.
Ezért az augusztus végi általános szabály meglepően egyszerű: most egyik hortenziatípust se kezdjük komolyan visszavágni. A megfelelő metszési időpontot mindig az adott faj virágzási módjához igazítsuk.
A hortenzia nyár végi gondozása nem egy hosszú feladatlista kipipálásáról szól. Éppen ellenkezőleg: ilyenkor sokszor a visszafogottság a legjobb stratégia.
Ha száraz az idő, gondoskodjunk a megfelelő vízellátásról. Ellenőrizzük a mulcsréteget, hőségben figyeljünk a túl erős délutáni napsütésre, de ne próbáljuk késői tápoldatozással új növekedésre ösztönözni a növényt. A metszőollóval pedig várjunk.
A barnuló virágfejek és a közeledő ősz könnyen rendrakásra csábíthatnak, miközben a hortenzia már olyan folyamatokra készül, amik eredményét csak hónapokkal később látjuk.
Ha jövő nyáron ismét virágokkal teli bokrot szeretnél, augusztus végén néha a legjobb gondoskodás az, ha időben leteszed a metszőollót.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!