A tavaszi kert sikere sokszor jóval korábban eldől, mint gondolnánk. Szeptemberben a nyári forróság már enyhül, miközben a talaj még meleg, ezért több olyan virágzó növényt is érdemes most elültetni, ami a következő szezonban hálálja meg a gondoskodást.
Két tavaszi hagymást és két hosszú életű évelőt mutatunk, amikkel most érdemes foglalkozni – és azt is eláruljuk, melyik népszerű hagymással nem kell még sietni.
Amikor tavasszal megjelennek az első nárciszok és krókuszok, könnyű kedvet kapni ahhoz, hogy a saját kertünket is megtöltsük velük. Csakhogy akkor az ültetésükkel már elkéstünk: a tavaszi virágpompa egy részét hónapokkal korábban kell megtervezni.
Szeptember ebből a szempontból különösen értékes időszak. A kertészeti szakértők szerint a talaj ilyenkor még meleg és jól művelhető, miközben a nyári hőség enyhülése kedvez a frissen ültetett növények megtelepedésének. A tavaszi hagymások mellett több fagytűrő évelőt is most telepíthetünk, hogy még a tél előtt megkezdődhessen a begyökeresedésük.

A nárcisz (Narcissus) az egyik legbiztosabb tavaszi hagymás, és szeptember kifejezetten jó időpont az ültetésére. Ideális esetben szeptember–októberben kerülnek a földbe a hagymák, így még a tél előtt megkezdhetik a gyökérfejlődést.
A nárcisz egyik nagy előnye, hogy nemcsak klasszikus virágágyásban működik. Ültetheted évelők közé nagyobb csoportokban, gyepbe természetes hatású foltokban vagy akár dézsába is. Ha több, eltérő virágzási idejű fajtát választasz, a nárciszok tavaszi szezonját is hosszabbra nyújthatod.
Az ültetési mélységnél jó általános támpont, hogy a hagyma körülbelül a saját magasságának háromszoros mélységébe kerüljön. Fontos a megfelelő vízelvezetés is: a hagymáknak nem tesz jót, ha a téli hónapokban tartósan pangó vízben állnak.
Ha természetesebb látványt szeretnél, ne egyesével, szabályos sorokban ültesd őket. Több hagyma lazább csoportokban sokkal látványosabb lehet, és tavasszal úgy hat, mintha maguktól jelentek volna meg a kertben.

A tavasszal virágzó krókusz (Crocus) apró, de annál látványosabb jelzése annak, hogy lassan véget ér a tél. Lila, fehér, sárga és csíkos változatai már akkor színt vihetnek a kertbe, amikor a legtöbb évelő még alig ébredezik.
A tavasszal nyíló krókuszok hagymagumóit ősszel kell elültetni, szeptember–október a megfelelő időszak. A korai ültetéssel van idejük felkészülni a következő szezonra.
A krókusz ráadásul nemcsak nekünk értékes. Korai virágai nektár- és pollenforrást kínálhatnak a tavasszal aktívvá váló beporzóknak, amikor még viszonylag kevés virág nyílik a kertben.
Különösen szépek, ha nem katonás sorokban jelennek meg. Gyepben vagy lombhullató fák és cserjék alatt kisebb, szabálytalan csoportokkal természetesebb hatást érhetsz el. Szegélyek elején és cserepekben is jól működnek.
Fontos azonban, hogy itt tavasszal virágzó krókuszokról beszélünk. Léteznek ősszel virágzó fajok is, amik ültetési és virágzási ciklusa eltérő.

A magyar név könnyen megtéveszthet. Az évelő gólyaorr (Geranium) nem azonos azzal a balkonnövénnyel, amit muskátliként ismerünk. A klasszikus balkonmuskátlik jellemzően a Pelargonium nemzetséghez tartoznak, míg itt fagytűrő, kerti évelő gólyaorrokról van szó.
A gólyaorrok között alacsonyabb talajtakaró és nagyobb termetű fajtákat is találhatunk, virágaik pedig fajtától függően fehérek, rózsaszínek, lilásak vagy kékes árnyalatúak lehetnek. Vannak naposabb és félárnyékosabb helyen jól teljesítő típusok is, ezért vásárláskor mindig az adott fajta igényeit érdemes figyelembe venni.
Szeptember jó ültetési időszak lehet számukra. A nyári hőség már enyhül, a talaj azonban még meleg, így a frissen telepített növénynek lehetősége van a tél előtt megkezdeni a begyökeresedést.
Kötött, télen könnyen vizenyőssé váló talajon azonban különösen fontos a jó vízelvezetés. Ha a föld tartósan vízzel telítődik, biztonságosabb lehet tavaszra halasztani a telepítést.
Az évelő gólyaorr azért is jó választás, mert nem egyetlen rövid virágzásért ültetjük: megfelelő fajtával hosszú szezonú, természetes hatású foltokat alakíthatunk ki vele az ágyásokban.

A hunyor (Helleborus) egészen más szerepet tölt be, mint a klasszikus tavaszi hagymások. Hosszú életű évelő, ami fajtól és fajtától függően a tél és a kora tavasz legcsendesebb időszakában is virágot hozhat.
Fehér, krémszínű, zöldes, rózsaszín, bordó és egészen sötét virágú változatok közül is választhatunk. Sok hunyor félárnyékban érzi jól magát, ezért olyan kertrészekben is értékes lehet, ahol a napimádó évelők kevésbé boldogulnak.
Szeptember jó időszak lehet a telepítésére. Nedvességet megtartó, ugyanakkor jó vízelvezetésű talajt érdemes biztosítani számára, és a konkrét fajta fényigényét is figyelembe kell venni.
A már meglévő, kellően fejlett hunyortövek osztására is alkalmas lehet ez az időszak. A frissen ültetett vagy szétosztott növényeknél azonban különösen fontos, hogy ne hagyjuk kiszáradni a talajt, amíg meg nem erősödnek.
A hunyor korai virágzása miatt a beporzók számára is értékes lehet: akkor kínálhat táplálékot, amikor a kertben még jóval kisebb a virágválaszték.

Amikor szeptemberben megjelennek a virághagymák a kertészetekben, könnyű egyetlen hétvégén mindent elültetni. A tulipánt azonban nem szükséges automatikusan a nárcisszal és a krókuszokkal együtt a földbe tenni.
Míg a nárcisz és a tavasszal virágzó krókusz már szeptemberben prioritást kaphat, a tulipán ültetésével ráérünk később is. Az RHS általános hagymás útmutatója novemberi ültetést ajánl, részletes tulipán-útmutatója pedig szeptember és november közötti őszi időszakot ad meg.
Vagyis nincs ok pánikra, ha szeptemberben még a zacskóban maradnak a tulipánhagymák. Az őszi hagymaültetést nyugodtan több lépcsőben végezheted el: előbb jöhet a nárcisz és a tavasszal virágzó krókusz, a tulipán pedig később.
Az ősz eleji ültetés egyik nagy előnye, hogy a levegő már hűvösebb lehet, miközben a föld még őrzi a nyári meleget. Ez kedvező körülményeket teremthet a gyökérfejlődéshez anélkül, hogy a frissen telepített évelőknek a nyári hőséggel kellene megküzdeniük.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ősszel elültetett növényeket magukra lehet hagyni. Ha száraz a szeptember, a frissen telepített évelőknek továbbra is szükségük lehet rendszeres öntözésre. Ellenőrizd a talaj nedvességét, és ne várd meg, amíg az új növények kiszáradnak.
A túl sok víz ugyanakkor éppúgy problémát okozhat, különösen kötött talajban. A cél az, hogy a gyökerek számára megfelelően nedves, de ne tartósan vízzel telített talajt biztosítsunk.
A helyi időjárás ezért fontosabb, mint maga a naptár. Egy meleg, száraz szeptember más gondozást igényel, mint egy hűvös és csapadékos.
A szeptemberi ültetésben éppen az a különleges, hogy az eredményét nem azonnal kapjuk meg. A kert egy része látszólag változatlan marad, miközben a föld alatt már elkezdődik a következő szezon.
A nárcisz és a krókusz hónapokig láthatatlanul készül majd a tavaszi virágzásra, a gólyaorr és a hunyor pedig még a tél előtt megkezdheti a megtelepedést.
A tavaszi kert egyik titka tehát az, hogy nem tavasszal kezdődik. Amit szeptemberben néhány perc alatt elültetsz, annak az eredményét hónapokkal később látod majd igazán.
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!