Mindig kitisztítod a szárítógép szűrőjét? Van egy másik hely, amiről sokan megfeledkeznek

A szárítógép ajtajánál lévő szöszszűrőt valószínűleg már rutinból ellenőrzöd: kihúzod, eltávolítod róla a puha szöszréteget, majd visszateszed a helyére. Ezzel azonban nem feltétlenül ért véget a karbantartás. A gép típusától függően máshol is összegyűlhet szösz és más lerakódás, ami ronthatja a készülék működését, meghosszabbíthatja a szárítási időt, bizonyos konstrukcióknál pedig biztonsági kockázatot is jelenthet.

A szakértők egy olyan helyre hívják fel a figyelmet, amit kívülről nem feltétlenül látunk. Először azonban azt kell kideríteni, milyen szárítógéped van – mert ettől függ, hol érdemes keresni a rejtett szöszt.

A szűrő nem feltétlenül fog fel minden szöszt

A szöszszűrő feladata, hogy összegyűjtse a ruhákból szárítás közben leváló textilszálak jelentős részét. Éppen ezért sok készüléknél minden szárítási ciklus után meg kell tisztítani. Ha a szűrő eltömődik, romolhat a légáramlás, a gépnek pedig hosszabb ideig tarthat elvégeznie ugyanazt a munkát.

Csakhogy a szűrőn valamennyi finom szösz átjuthat. Hogy ezután hová kerül, az már a készülék konstrukciójától függ. Egy hagyományos, kivezetéses szárítógépnél a szellőzőcsatornában rakódhat le, más típusú készüléknél pedig további szűrők, illetve a kondenzátor vagy hőcserélő környezetének karbantartása lehet fontos. Nincs tehát egyetlen titkos hely, amit minden szárítógépen ugyanúgy kell kitisztítani.

Kivezetéses géped van? Akkor a szellőzőcső a kritikus pont

A kivezetéses szárítógépek a ruhákból eltávolított nedves, meleg levegőt egy csatornán keresztül a szabadba vezetik. A szösz egy része azonban átjuthat a szűrőn, és idővel a gép mögötti csőben, illetve a hosszabb kivezetőjáratban rakódhat le.

Ahogy szűkül a levegő útja, romolhat a légáramlás, ezért a gépnek hosszabb ideig kellhet működnie a ruhák megszárításához. A szakértők szerint egy átlagos háztartásban legalább évente egyszer érdemes megtisztítani a teljes kivezetőrendszert, nagyobb igénybevételnél pedig ennél gyakoribb ellenőrzésre lehet szükség.

Nem csak a villanyszámla miatt érdemes foglalkozni vele

A kivezetéses rendszerben felgyülemlett szösz nem egyszerűen a szárítás hatékonyságát ronthatja. A ruhaszárítás során keletkező finom textilszálak éghető anyagok, ezért az eltömődött kivezetőjárat túlmelegedéssel együtt tűzkockázatot is jelenthet.

Ha hőszivattyús szárítógéped van, ne kezdj el kivezetőcsövet keresni

A kondenzációs és a ma népszerű hőszivattyús szárítógépek működése eltér a kivezetéses gépekétől. Nem egy hosszú csatornán keresztül fújják ki a nedves levegőt a házból: a nedvességet a készüléken belül választják ki, a keletkező víz pedig tartályba vagy – megfelelő bekötés esetén – közvetlenül a lefolyóba kerül.

Ezért egy hőszivattyús gépnél nem kell évente kitisztítani egy nem létező kültéri dryer ventet. Ettől még a szöszszűrőn kívül lehetnek más karbantartási pontjai. Egyes hőszivattyús készülékeknél a kondenzátor és bordái rendszeres ellenőrzését is előírja a gyártó, és legalább havi ellenőrzést említ. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden hőszivattyús szárítógépet ugyanígy kell kezelni: a pontos eljárást mindig a saját modell útmutatója határozza meg. 

Kondenzátor, hőcserélő, alsó szűrő: itt már a kézikönyv dönt

Két kívülről nagyon hasonló szárítógép belül egészen eltérő lehet. Egyes modelleknél hozzáférhető és a használati útmutató szerint rendszeresen tisztítandó kondenzátor található, más készülékek külön alsó szűrőrendszert használnak, és léteznek öntisztító hőcserélővel működő konstrukciók is.

Ezért veszélyes lehet egy általános internetes videó alapján nekiállni a gép mélyebb tisztításának. Amit az egyik modellnél ki lehet venni és vízzel megtisztítani, azt egy másiknál nem feltétlenül szabad ugyanígy kezelni. A gyártók útmutatói is különböző eljárásokat adnak meg a konstrukciótól függően – egyes öntisztító rendszereknél nincs szükség a hőcserélő hagyományos kézi tisztítására. A készülék pontos típusszámához tartozó használati útmutató ezért itt fontosabb, mint bármilyen univerzális háztartási trükk. 

Honnan tudod, hogy valahol már nem megfelelő a légáramlás?

Az egyik legfeltűnőbb jel a szárítási idő megnyúlása. Ha ugyanaz a törölközőadag korábban egy program alatt megszáradt, most pedig rendszeresen újabb ciklust igényel, érdemes ellenőrizni a gyártó által előírt karbantartási pontokat. Ez önmagában még nem bizonyít szösz okozta dugulást – túl nagy töltet, rosszul választott program vagy műszaki hiba is állhat mögötte –, de figyelmeztető jel lehet.

Kivezetéses gépnél gyanús lehet a kültéri nyílásnál tapasztalható gyenge légáramlás, illetve a csatlakozások körül megjelenő nagyobb mennyiségű szösz. A készülék szokatlan felmelegedését sem érdemes figyelmen kívül hagyni. Égett vagy füstös szag esetén viszont ne kísérletezz további szárítási ciklussal: állítsd le a gépet, és addig ne használd, amíg ki nem derül a jelenség oka.

Van még egy apró alkatrész, ami a hosszú szárítás mögött állhat

Nem minden esetben a szösz a hibás. Sok modern szárítógép nedvességérzékelő segítségével állapítja meg, hogy mikor száradtak meg eléggé a ruhák. Az érzékelő felületén idővel vízkő, valamint mosó- és textilápoló szerek maradványai rakódhatnak le, ami befolyásolhatja a mérés pontosságát.

Ezért ha a gép furcsán korán fejezi be a programot, miközben a ruha még nyirkos, vagy indokolatlanul sokáig szárít, a szűrők mellett ezt is érdemes ellenőrizni – de itt is kizárólag a saját készülék használati útmutatójában szereplő módon. 

Milyen gyakran kell tehát kitisztítani a szárítógépet?

Erre nincs egyetlen minden gépre érvényes szám. A szöszszűrőt általában nagyon gyakran – sok modellnél minden szárítás után – kell tisztítani. Kivezetéses készüléknél legalább évenkénti szellőzőcsatorna-tisztítást említenek. Hőszivattyús vagy kondenzációs gépnél viszont a további szűrők, a kondenzátor és a hőcserélő karbantartási intervalluma készülékenként eltérhet.

A legbiztosabb módszer ezért meglepően egyszerű: keresd meg a gép pontos típusszámát, töltsd le a gyártó hozzá tartozó kézikönyvét, és nézd meg a tisztítás, karbantartás vagy szűrők fejezetet. Ha a készülék működése ettől függetlenül megváltozott, vagy olyan rész tisztítására lenne szükség, amihez a gyártó nem enged felhasználói hozzáférést, érdemes szakemberhez fordulni.

A szöszszűrő tehát csak az első lépés

A címben szereplő másik hely nem minden magyar háztartásban ugyanott található. Kivezetéses szárítógépnél valóban a szellőzőcsatorna az a rejtett pont, ahol veszélyes mennyiségű szösz halmozódhat fel. Kondenzációs vagy hőszivattyús gépnél viszont más a felépítés, ezért a gyártó által meghatározott további szűrők és karbantartási pontok számítanak.

Legközelebb tehát, amikor lehúzod a szöszréteget a szűrőről, ne feltétlenül ott fejezd be a karbantartást. Nézd meg egyszer a saját géped használati útmutatóját is – könnyen lehet, hogy van benne még egy pont, amiről eddig egyszerűen nem tudtál.

Via