Ilyen párosítást még nem láttunk: az afrikai és a milánói dizájn találkozik egy szupermodell otthonában 

Paloma Elsesser szupermodell otthona az afrikai és az európai dizájn esszenciája – ráadásul mindez Brooklynban. 

Extravagáns menedék a rohanó életben – így jellemezhető a szupermodell brooklyni otthona. A több mint száz éves házat saját, egyedi ízlése szerint alakította át.

Az otthonom balzsam

„Amikor az ember ennyit utazik, az otthon töltött időt olyannak érzi, mintha nyaralna” – meséli Paloma Elsesser szupermodell az Architectural Digestnek. Egy Ettore Sottsass-asztalnál ül a brooklyni étkezőjében, mögötte a falon Taylor Simmons festménye. „Amikor a munka minden zaját kizárom, arra vágyom, hogy könnyedség vegyen körül. Olyan dolgok, amiket szeretek.”

Az otthon, szerinte, balzsam lehet mindarra, ami a reflektorfényben zajló, rohanó élettel jár. Az egyik legnagyobb célja az életben, hogy saját házat vegyen.

Elsesser afroamerikai anya és chilei svájci apa gyermekeként született, és egy többgenerációs otthonban nőtt fel a Los Angeles-i Mid-Cityben. „A nagyszüleim a földszinten laktak, mi az emeleten. A ház, ahol felnőttem, az a ház, amelyben az anyám is felnőtt” – emlékszik vissza arra a nyüzsgő, olykor kaotikus környezetre, ami biztos menedéket jelentett számára. Valami hasonlót szeretett volna létrehozni magának: egy olyan helyet, ahol a barátok és a család összefuthat, egy helyet, amelynek története van. „Fiatal, fekete nőként nagyon fontos volt számomra, hogy egy történelmileg fekete környéken éljek” – mondja.

Ezt 2021-ben találta meg – egy 1905-ben épült házban a brooklyni Bed-Stuyban. „Besétáltam, és még csak fel sem kellett mennem az emeletre” – emlékszik vissza. „Egyszerűen tudtam – láttam az életemet itt ebben a házban.”

Miért pont ez? 

Az elképzelése radikálisan személyes és időnként provokatív volt. „Arra vágyom, hogy megkérdőjelezzenek. Arra, hogy valaki azt kérdezze: Ó, miért pont ez? “ – mondja. A megvalósításhoz Gregory Rockwell és Hester Hodde, a Gregory Rockwell Interiors munkatársait kérte fel, akiket már ismert a társasági életből. „Hasonló elképzeléseink vannak, és remekül tudunk együttműködni” – magyarázza Elsesser, aki megbízott a párosban, hogy tolmácsolják egyedi esztétikáját, miközben újjáélesztik az évtizedek óta érintetlen házat.

„Az egész a régi és az új összekapcsolásáról szólt” – mondja Rockwell, aki Henry Boyle építésztervezővel együtt dolgozott az belső terek átalakításán és a konyha áthelyezésén az emeletre, miközben a szobákat kényelmes, időtlen kifinomultsággal ruházta fel.

Az inspirációt Milánóból merítette, egy olyan városból, ahová Paloma Elsesser már sokszor járt munkája miatt, így a város néhány leglenyűgözőbb otthonára is rálátása volt. „A milánói otthonoknak megvan ez az igazán megható, elegáns különcségük” – emlékszik vissza Paloma Elsesser. Rockwell és Hodde segített neki a saját verziójának kialakításában, színpalettákat, kőmintákat, bútorokat és szöveteket választottak együtt.

Pompás textilek találkozása a szalonban 

A szalon szintjén pazar textilek és kifinomult formák adják meg az alaphangot. Egy Sumba ikat textillel borított angol görgős karosszék egy dekoratív, olajzöld bársonyba burkolt, art deco ihletésű, egyedi kanapéhoz simul. A szoba túloldalán Bernard Brunier 1970-es évekbeli székei állnak Pierre Frey gyapjúkárpitba burkolózva. „Azt akartuk, hogy úgy érezze, mintha ezeket a székeket örökölte volna, és az ’50-es évekből származó szövet is csak így működött” – mondja Rockwell.

A konyha némi szeszéllyel

A gazdag, rétegzett tér mellett a konyha ragyog, a falakat Benjamin Moore Rainforest Dew színűre festették, ami a Marchesi – Milánó talán legmutatósabb cukrászdájának cukorkás árnyalatát idézi. Egy ausztrál diófából és smaragdszínű kőből faragott kocka alakú szigetet dobtak be a térbe, ami díszes eredeti díszléceket kapott. A székek – nem igazán bárszékek – tökéletesen illeszkednek a pulthoz, megőrizve a sziget geometriáját. „Szükségünk volt erre a kis szeszélyre” – indokolja Hodde, rámutatva a csíkos csempés hátfal szokatlan megjelenésére.

A váratlan elemek minden helyiséget átjárnak, köszönhetően Elsesser kifinomult eklektikájának és kíváncsiságának. „Gyűjtő vagyok” – mondja. „Szeretem a milánói dizájnt, de az észak-afrikai ikatokat, a dogon szobrokat és a Maliból származó maszkokat is”. Egy nemrégiben tett marokkói látogatása alkalmával tuareg szőnyegek után kutatott. „Soha nem voltam olyan modell, aki elmegy egy új városba, ágyba rendeli a bolognai sajtot, és várja a következő fotózást. Inkább villákat nézek, dizájn bemutatókon veszek részt vagy múzeumokba járok”.

Médiaszoba meglepő megoldásokkal

„Hihetetlenül válogatós, és világosan tudja kommunikálni, hogy mi tetszik neki, és mi nem” –  mondja Hodde. A médiaszobába például egy állatmintás kanapét akart, de elegánsat és lehetőleg nem leopárdmintásat. Végül Schumacher Ze'bre Épinglé darabjánál kötöttek ki, ami megalapozza a hangulatot a parafával borított falak között. A koktélasztallal és egy Nathalie Du Pasquier festménnyel az egész olyan, mintha Pierre Bergé és Yves Saint Laurent párizsi lakásának nőies változata lenne.

Hab a cseresznyén – ragyogó fürdő

Szobáról szobára változik a hangulat, de ahogy Rockwell fogalmaz: minden összecseng. Az emeleten Elsesser nyugodt, hotelszerű hálószobái vezetnek el a leglátványosabb helyiséghez: egy pazar fürdőszobához, ami a márvány, a tükör és a diófa ünnepélye.

via