Télen néha hiába tekerjük feljebb a fűtést, a lakásban mégsem érezzük igazán kellemesnek a meleget. Különösen bosszantó, amikor a nappaliban vagy az előszobában minden rendben lévőnek tűnik, a padló közelében mégis érezhetően hidegebb a levegő. Ilyenkor könnyű arra gondolni, hogy a régi bejárati ajtó már nem szigetel megfelelően, és előbb-utóbb komoly kiadás vár ránk.
Pedig a huzat nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egész ajtóval baj van. Sokszor egy viszonylag apró, alig észrevehető részlet okozza a kellemetlenséget, aminek kijavítása jóval egyszerűbb lehet, mint hinnénk. Mutatjuk, hol érdemes először keresni a problémát, és milyen megoldások segíthetnek abban, hogy a hideg kint, a meleg pedig bent maradjon.
A bejárati ajtó alatti huzat egyik leggyakoribb oka, hogy az ajtólap és a küszöb között rés marad. Ez különösen régebbi faajtóknál fordulhat elő, de egy rosszul beállított vagy elhasználódott tömítésű modern ajtónál sem kizárt. A hideg levegő a legkisebb nyíláson is bejuthat, amit a padló közelében különösen kellemetlennek érzünk.
Mielőtt azonban bármilyen tömítést vásárolnánk, érdemes ellenőrizni, valóban alul van-e a probléma. Csukott ajtónál lassan húzzuk végig a kezünket az alsó él, a küszöb és az oldalsó illesztések mentén. Hideg, szeles időben könnyebb észrevenni, hol áramlik be a levegő. Egy vékony papírlap is segíthet: ha a becsukott ajtó és a tok közé helyezve bizonyos pontokon szinte ellenállás nélkül kihúzható, ott érdemes megvizsgálni a tömítés állapotát.
A külső ajtók körüli rések megszüntetése az otthoni hőveszteség mérséklésének egyik egyszerű, viszonylag olcsó módja. A szakértők külön felhívják a figyelmet az ajtó alatti nyílásokra, amelyekhez többféle, házilag is felszerelhető megoldás létezik.

Ha valóban az ajtó alsó élénél húz be a hideg, az egyik legegyszerűbb megoldás az ajtóseprű, más néven kefés ajtó alatti huzatfogó. Ez egy keskeny, általában fém- vagy műanyag profilba foglalt kefesor, amit az ajtólap alsó részére rögzítenek. Becsukott ajtónál a sörték a küszöbhöz vagy a padlóhoz simulnak, és mérsékelhetik a résen át beáramló levegő mennyiségét.
A szakértők kifejezetten ajánlja a kefés ajtótömítést és a küszöbnél alkalmazható tömítőprofilokat, amik megfelelő körülmények között házilag is felszerelhetők. Fontos azonban a méretválasztás: a kefének érintkeznie kell az alatta lévő felülettel, de nem szabad annyira szorulnia, hogy az ajtó nehezen nyíljon vagy csukódjon.
Egy régi, tömör faajtónál különösen praktikus lehet ez a megoldás, ha a küszöb nem teljesen egyenletes. Modern, többpontos záródású ajtóknál viszont előbb ellenőrizzük a gyári tömítést és a küszöb kialakítását. Nem minden ajtóra érdemes utólag új profilt felszerelni, különösen akkor, ha az akadályozná a záródást.
A küszöb és az ajtólap találkozásánál alkalmazható gumis vagy rugalmas tömítőprofil szintén segíthet megszüntetni a huzatot. Ez elsősorban akkor jó választás, ha a rés viszonylag egyenletes, és a tömítés az ajtó becsukásakor megfelelően felfekszik.
Egyes bejárati ajtók eleve rendelkeznek ilyen tömítéssel, ami az évek során elöregedhet, megkeményedhet vagy megsérülhet. Ilyenkor sokszor nem újabb réteg felragasztása, hanem a meglévő tömítőelem cseréje a célravezető. Érdemes az eredetivel azonos kialakítású és méretű profilt keresni, mert a túl vastag tömítés megnehezítheti az ajtó becsukását, sőt a zárszerkezetet is feleslegesen terhelheti.
Régebbi polgári lakásoknál külön figyelmet érdemel a küszöb állapota. Ha a fa elkopott, a fémprofil meglazult, vagy a küszöb és a padló találkozásánál keletkezett rés, az ajtólapra szerelt kefe önmagában nem feltétlenül oldja meg a problémát. Előbb azt kell megállapítani, pontosan melyik illesztésnél jut be a levegő.

Előfordulhat, hogy a hideg nemcsak alul, hanem az ajtó függőleges széleinél vagy a felső résznél is bejut. Ilyenkor az ajtóseprű kevés: az ajtólap és a tok közötti illesztéseket kell ellenőrizni.
A megfelelő méretű, rugalmas öntapadós tömítőprofil egyszerű megoldás lehet egy régebbi ajtónál, ha a tok és az ajtólap közötti rés egyenletes. A felületet felragasztás előtt alaposan meg kell tisztítani és szárítani, különben a ragasztó hamar elengedhet. A profil vastagságát pedig a tényleges réshez kell igazítani.
Ha viszont az ajtó szemmel láthatóan megereszkedett, súrolja a küszöböt, vagy csak erősen megemelve lehet bezárni, akkor valószínűleg nem egyszerű tömítési problémáról van szó. Ilyenkor a pántok, a záródás vagy maga az ajtólap szorulhat beállításra, illetve javításra. A túl vastag szigetelőszalag ilyenkor inkább elfedi a hibát, mintsem megszünteti.
Ha bérelt lakásban élünk, vagy egyelőre nem szeretnénk hozzányúlni az ajtóhoz, átmenetileg egy textil huzatfogó is segíthet. Ez az ajtó elé, a padlóra helyezhető hosszúkás párna, amely csökkentheti a résen át érkező hideg levegő mozgását.
Egy szép, vastagabb szövésű textilből készült huzatfogó ráadásul az előszoba berendezéséhez is illeszkedhet, így nem kell feltétlenül barkácsmegoldásnak látszania.
Fontos azonban tudni, hogy ez inkább ideiglenes segítség. Nem zár olyan pontosan, mint egy megfelelően felszerelt tömítés, az ajtó nyitásakor elmozdulhat, és nem javítja ki az elhasználódott küszöböt vagy a rosszul illeszkedő ajtólapot.

Bár sok ajtó alatti rés viszonylag egyszerűen kezelhető, nem minden esetben érdemes házilag kísérletezni. Ha az ajtó erősen vetemedett, a küszöb korhadt, a tok meglazult, vagy a zárszerkezet nem működik megfelelően, akkor már szakemberre lehet szükség. Egy biztonsági bejárati ajtónál különösen fontos, hogy a javítás ne rontsa a záródást és a betörésvédelmi tulajdonságokat.
A huzatmentesítésnél a szellőzésről sem szabad megfeledkezni. A rendeltetésszerű szellőzőnyílásokat tilos egyszerűen eltömíteni, különösen akkor, ha azok egy nyílt égésterű gázkészülék vagy más tüzelőberendezés biztonságos levegőellátásához szükségesek. A huzat csökkentése nem jelentheti a lakás szükséges légcseréjének megszüntetését.
Társasházaknál egy további szempontot is érdemes figyelembe venni: a lakásbejárati ajtó nyílhat fűtött lépcsőházra, hideg függőfolyosóra vagy közvetlenül a szabadba. Más mértékű hőmérséklet-különbséggel és időjárási terheléssel kell számolni, ezért a megfelelő tömítés kiválasztásánál az ajtó elhelyezkedése is számít. Ha pedig tűzgátló vagy füstgátló minősítésű ajtóról van szó, csak a minősítésével összeegyeztethető javítás jöhet szóba.
Egy huzatos bejárati ajtó könnyen azt az érzést keltheti, hogy a lakás szigetelése menthetetlenül elavult. Pedig sok esetben nem az egész szerkezetet kell lecserélni, hanem azt az apró rést kell megszüntetni, amin keresztül a hideg levegő utat talál magának.
Egy jól megválasztott ajtóseprű, megfelelő küszöbtömítés vagy a régi tömítőprofil cseréje érezhetően komfortosabbá teheti az előszobát. A lényeg, hogy ne találomra ragasszunk fel valamit, hanem előbb derítsük ki a huzat valódi okát. Lehet, hogy a tél egyik legbosszantóbb lakásproblémájának megoldásához végül nem új bejárati ajtó, hanem csak egy pontosan illeszkedő tömítés hiányzik.
Via
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!