Fagypont alatt így védd a lakást – 5 dolog, amit sokan elfelejtenek

A tél első komolyabb hidegfrontja mindig hirtelen érkezik. Egyik nap még enyhének tűnik az idő, másnapra pedig fagypont alá zuhan a hőmérséklet, a lakások pedig rögtön sebezhetővé válnak. Ilyenkor mindenki a fűtésre koncentrál – joggal –, de a tartós hideg nemcsak a komfortot veszélyezteti. 

A csövek, a nyílászárók, a szellőzés, sőt még a háztartási szokások is másként viselkednek mínuszokban. És miközben mindenki próbál meleget teremteni, sokan épp azokba a hibákba futnak bele, amikkel akaratlanul is kockázatot visznek a saját otthonukba.

A következő öt pont nemcsak praktikus tanács, hanem olyan biztonsági figyelmeztetés is, amelyet a szakemberek minden télen hangsúlyoznak. Fagypont alatt ugyanis nem a látványos nagy hibák veszélyesek, hanem a láthatatlan, apró mulasztások, amikből akár komoly lakáskár is keletkezhet.

1. Ne fűts túl agresszívan – fagypont alatt ez veszélyesebb, mint hinnéd

Sokan hajlamosak fagypont alatti hidegben hirtelen 26–28 fokra feltekerni a fűtést, pedig a lakás gyors túlhevítése komoly veszélyeket rejt. A fűtőtestek folyamatos maxon működtetése nemcsak a számlán jelenik meg drasztikusan, hanem a fűtési rendszer is túlterhelődik. A radiátoroknál ilyenkor könnyebben alakul ki túlmelegedés, a kazán pedig intenzívebben dolgozik. A nyílt égésterű berendezéseknél a nem megfelelő szellőzés miatt akár szén-monoxid-visszaáramlás is kialakulhat.

Fagypont környékén az ideális lakáshőmérséklet 20–22 °C. Ennél melegebb hőmérséklet felesleges, ráadásul a hirtelen, erőltetett felfűtés a falakat és a csővezetékeket is feszültségnek teszi ki.

A cél: lassú, stabil felfűtés, nem pedig drasztikus hőmérséklet-emelés.

2. Ne zárj el minden rést – a túlszigetelt lakás több gondot okoz télen

A fagyos idő beálltával sokan ösztönösen bedugaszolják a szellőzőket és elzárják az apró réseket. Csakhogy a lakások többsége úgy van kialakítva, hogy igényli a természetes légcserét. Ha ez megszűnik, a páratartalom gyorsan megemelkedik, a hideg felületeken pedig azonnal lecsapódik. Ez a páralecsapódás fagypont alatt még erősebben jelentkezik, és sarkokban, ablakkereteken, bútorok mögött megindulhat a penészesedés.

A zárt szellőzők azonban nemcsak párásodási problémát okoznak: a szén-monoxid-balesetek nagy része szellőzés-hiányból indul ki. Nyílt égésterű gázbojler vagy konvektor mellett ez különösen veszélyes.

Télen is szükség van minimális légmozgásra: a napi 3–5 perces gyors szellőztetés elegendő, és nem hűti ki jelentősen a lakást.

3. Ne feledd a csöveket – a fagyveszély első számú érintettjei

A vízvezetékek a téli fagy leggyakoribb áldozatai. Ha a csövek akár egyetlen ponton fagypont alá hűlnek, a víz megfagy és tágulni kezd. A jég feszíti a csövet, ami először észrevétlen mikrorepedést okoz, majd amikor a hideg enyhül, komoly csőtörés alakulhat ki.

Különösen veszélyeztetett:

• hideg falak mellett futó csövek,
• erkélyekhez, külső falakhoz közel vezetett szakaszok,
• alagsori vagy fűtetlen helyiségek vezetékei,
• ritkán használt mellékhelyiségek vízhálózata.

A szakemberek azt javasolják, hogy alacsony, de stabil hőt biztosíts ezekben a zónákban. Nem kell felfűteni, csak megakadályozni, hogy a cső 0 °C alá hűljön. Egy kisméretű elektromos konvektor időzítővel, minimális teljesítménnyel sok kártól megóvhat.

4. Ne hagyd felügyelet nélkül a segédfűtéseket

A hideg beálltával sokan előveszik az olajradiátorokat, hősugárzókat, halogén fűtőket – illetve vannak, akik a sütőt használják fűtésként. Ezek azonban fagypont alatt különösen nagy kockázatot jelentenek.

• A sütő  nem fűtésre készült: túlmelegedhet, a nyitott ajtó pedig tűzveszélyes.
• A hősugárzók extrém áramfelvétele túlterhelheti a konnektorokat.
• Áramszünet után egy eszköz hirtelen, felügyelet nélküli újraindulása szintén veszélyes lehet.

A szabály egyszerű: segédfűtést csak felügyelettel használj, és soha ne aludj el bekapcsolva hagyott készülékek mellett.

5. Ne becsüld alá a párát – a hidegben gyorsabban rombol, mint a fagy

Télen a lakásokban megemelkedik a páraterhelés: többet főzünk, több időt töltünk bent, kevesebbet szellőztetünk. A hideg levegő azonban kevés nedvességet bír el, így a pára könnyen kicsapódik a hideg felületeken.

Fagypont alatt ez még gyorsabb:

• ablakokon,
• külső falakon,
• bútorok mögött,
• sarkokban.

Ez nemcsak esztétikai probléma, hanem komoly lakáskár is: lepergő festék, beázásra emlékeztető foltok a falakon, penésztelepek jelenhetnek meg a szobában.

A megoldás: az egyensúly. Rövid, hatékony szellőztetés, szükség esetén párátlanító, és a legkritikusabb hidegpontok figyelése.

Via