Egy szépen megterített ünnepi asztalon minden apró részlet számít: a porcelán, a poharak, a textíliák és persze a meghitt fények is. Van azonban egy népszerű gyertyafajta, ami bármilyen hangulatosnak tűnik, a vendéglátás szakértői szerint mégis jobb távol tartani a vacsoraasztaltól.
Nemcsak az ünnepi hangulatot befolyásolhatja ez a gyertya, hanem azt is, hogyan érzékeljük a gondosan elkészített ételek ízét.
Az őszi-téli hónapokban különösen szeretjük a gyertyafényt. A fahéjas, vaníliás, fenyős és fűszeres illatok pillanatok alatt ünnepi hangulatot teremtenek, ezért sokan a terített asztalra is szívesen helyeznek belőlük. Csakhogy ami a nappaliban kellemes, az a vacsora közben már zavaró lehet.
A szakértők szerint az illatgyertyáknak nincs helyük közvetlenül az étkezőasztalon. Az intenzív illatok ugyanis versenyre kelhetnek a felszolgált ételek aromáival. Egy erősen fahéjas vagy vaníliás gyertya például akkor is érezhető maradhat, amikor a vendégek már a levest, a sültet vagy a desszertet fogyasztják. Ez nemcsak kellemetlen lehet, hanem az ízélményt is befolyásolhatja.

Az ízlelés jóval összetettebb folyamat annál, mint amit a nyelvünkön érzékelünk. Az öt alapíz – az édes, a sós, a savanyú, a keserű és az umami – felismerésében az ízlelőbimbók játszanak szerepet, az ételek jellegzetes aromáinak érzékeléséhez azonban a szaglásunkra is szükség van.
Étkezés közben az aromamolekulák a szájüreg felől is eljutnak az orr szaglóhámjához. Ezt retronazális szaglásnak nevezzük, és ennek köszönhető, hogy például egy karácsonyi sült fűszerezését vagy egy sütemény finom aromáit is felismerjük. Ha közben erős, idegen illat tölti be a helyiséget, az megzavarhatja az ételek aromáinak érzékelését. Nem maga az étel változik meg, hanem az, ahogyan az ízét megtapasztaljuk.
A gyertyafényről természetesen nem kell lemondani. Az ünnepi asztalra a legjobb választás a hozzáadott illatanyag nélküli gyertya, legyen az klasszikus hosszú asztali gyertya, elegáns tömbgyertya vagy apró mécses. A színekben is bátran lehet gondolkodni: a bordó, a mélyzöld, a törtfehér vagy akár a sötétkék gyertyák különösen szépen mutathatnak az ünnepi teríték mellett.
A természetes méhviaszgyertya szintén jó választás lehet, de fontos tudni, hogy nem feltétlenül teljesen illatmentes. A méhviasznak enyhe, mézre emlékeztető természetes aromája lehet, ezért érzékeny vendégek esetén ezt is érdemes figyelembe venni. A természetes felirat önmagában nem garantálja az illatmentességet, vásárláskor mindig ellenőrizzük az összetételt.

A fahéj, a narancs, a fenyő és a vanília illata sokak számára elválaszthatatlan a karácsonytól, ezért nem szükséges teljesen száműzni őket az otthonunkból. Az illatgyertyák inkább a nappaliban vagy az előszobában kapjanak helyet, ahol már a vendégek érkezésekor meghitt hangulatot teremthetnek. Étkezés előtt azonban érdemes eloltani őket, és ha az illatuk még mindig túl intenzív, röviden kiszellőztetni.
A vacsoraasztalon a gyertyák elhelyezésére is figyeljünk: ne akadályozzák a szemkontaktust, és ne kerüljenek gyúlékony dekorációk, szalvéták vagy lelógó textíliák közelébe. Az ünnepi asztal akkor igazán jól megkomponált, ha nemcsak gyönyörű, hanem kényelmes és biztonságos is. A gyertyafény adja a hangulatot, az illatokról pedig gondoskodjanak a finom ételek.
Via
Az általad megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot!